e-gépész online szaklap

LG levegő–víz hőszivattyúk minden igényre

2010. június 16. | támogatott cikk | |  0 |

Korábbi fejtegetésemben ahhoz próbáltam mankót nyújtani, hogy milyen hőforrást használó hőszivattyút válasszunk, de napjaink másik nagy dilemmája a hőszivattyúzás területén, hogy amennyiben sikerült végre választanunk, és a levegő–víz típusú mellett döntöttünk, akkor a cégek egyre bővülő kínálatából melyik készülék a legalkalmasabb az igény ellátására?

A probléma éppen abból ered, hogy a levegős gépek esetében a hőforrás instabilitása (változó hőmérséklet, páratartalom, stb.) természetesen befolyásolja a készülékek teljesítményét és ezzel együtt a jósági tényezőjét (COP) is.

Az LG kínálata egyre bővül, és a legváltozatosabb megoldások lesznek elérhetők a magyar hőszivattyúzás piaca számára. A napjainkban elérhető osztott verzió mellé még a fűtési idény előtt kapható lesz a „monoblokk” változat, amely nem igényel jelentős hűtéstechnikai szakértelmet a szereléshez, majd rövidesen elérhetők lesznek a gázbefecskendezéses technikával továbbfejlesztett kompresszorokkal ellátott változatok, de ezzel szinte párhuzamosan a kaszkádrendszeren alapuló, magas hőmérséklet elérését célzó típus is piacra kerül.

LG ThermaV

A klasszikus megoldás az osztott (split) rendszerű gépekkel indul, ahol - jobb esetben - egy kültéri egységben helyezik el a folyamat összes „zajos” egységét, úgymint a kompresszor, ventilátor(ok), expanziós szelep stb. A beltéri készülékbe a maradék elemeket építik be, úgymint a vizes hőcserélő, keringtető szivattyú, villamos fűtőbetétek, hidraulikus biztonsági elemek és persze a szabályozás. A készülék teljes üzembiztonsággal tud működni fűtő-hűtő üzemmódban, de jelentősen befolyásolja a működési paramétereit a két egység egymáshoz viszonyított távolsága, ami maximalizálva is van. Mivel hűtőközegoldalról hűtőközeg kezelésére szerzett zöld kártyás engedéllyel rendelkező szakember nyúlhat csak hozzá, egy elég nagy probléma feloldása elé állítja a „hűtős” és „fűtős” szakma prominens szereplőit. A készüléket alapvetően a fűtési igény ellátására fejlesztették, tehát főleg fűtéstechnikai ismeretekben jártas szakemberekre kellene bízni az értékesítését, de a készülék beszerelése és üzembe helyezése nem képzelhető el hozzáértő hűtéstechnikai szakember nélkül!

A két szakma pedig nem feltétlenül arról híres, hogy nagyon nagyra becsülné egymás szakértelmét, ezért elég nehéz vállalkozás megtalálni azokat a szakembereket, akik kellően ki tudják egészíteni egymást, és megosztva egymás között az egyes feladatokat és felelősségi szinteket, közösen tudnak hasznosat alkotni a végfelhasználó teljes megelégedésére. Az eredmény elég sok esetben az szokott lenni, hogy a tehetősebb vállalkozások alkalmaznak legalább egy-egy főt mindkét szakmai területről, és akkor „házon belül” lekezelik az érdekellentétet. A rosszabb eset az szokott lenni, hogy a két szakma öntudatos szereplői elég erőt éreznek magukban arra, hogy egy rövidebb vagy hosszabb lélegzetvételű, legtöbbször gyorstalpaló tanfolyamon igyekezzenek elsajátítani az addig nem ismert szakma rejtélyeit, és így próbálják egy kézben tartani az ehhez hasonló megkereséseket.

Mondhatnánk azt is, hogy az előbbiekben ecsetelt ellentét feloldására a gyártók - köztük az LG Electronics is - kifejlesztették a „monoblokk” (egy egységbe tömörített) változataikat, amelyek már nem igénylik a hűtéstechnikai szakember feltétlen jelenlétét, mert a hűtéstechnikai körfolyamat a kültéri egységben lezajlik, és a csatlakozó csonkokon már a hidraulikai hálózat és az ahhoz kötődő rendszertechnikai megoldások jelentkeznek.

Persze ez egy igen durván leegyszerűsített indoklás lenne, mert a valóságban ebből különböző előnyök, de néha hátrányok is származnak. Az első és legszembetűnőbb előny az előremenő fűtőközeg magasabb hőmérséklete (~65 °C), amely köszönhető a jól körbehatárolható vezetékhosszoknak és a jobb körfolyamati kihasználtságnak. Ebből adódóan természetesen a gépre vetített jósági tényező (COP) is javul, mert kimaradnak belőle azok a veszteségek, amelyek a hosszabb vezetékekben történő közegszállítás közben jelentkeznek. Ezen túlmenően a helykihasználtság is javul, mert már nem kell helyet biztosítani a beltéri egységnek, hiszen ennek elemei kikerültek a kültéri berendezésbe, és csupán egy belső térben elhelyezett szabályozó felületnek kell helyet biztosítani.
Természetesen a változtatás együtt jár különböző hátrányokkal is, amelyek elkerülhetetlenek. Például az egyik fontos tényező, hogy a fűtőközeg (a legtöbb esetben víz) kikerül fagyveszélyes környezetbe, tehát valamilyen módon gondoskodnunk kell a fagyvédelméről. Ez történhet a vezetékszakaszok villamos fűtésével, ott, ahol ez szükséges, vagy egy közbeiktatott hőcserélő segítségével, ahol a gép és a fűtött térben elhelyezett hőcserélő közötti szakaszt fagyálló közeggel töltjük fel, vagy egyéb körmönfontnál körmönfontabb megoldásokkal, amelyek biztos, hogy nem javítják a rendszer jobb és hatásosabb működését. Mondhatnánk azt is, hogy „Amit a réven nyerünk, azt elveszítjük a vámon”, ahogy a magyar közmondás tartja, mert a jobb teljesítményparaméterek mellé kapunk egy problémát, aminek megoldása sokszor majdnem ugyanannyit ronthat a helyzeten, mint amennyit javítani sikerül rajta!

Egy másik komoly problémát az jelent a levegő-víz rendszerű hőszivattyúk esetében, hogy a teljesítményük a külső hőmérséklet csökkenésével folyamatosan csökken. Erre a problémára jelent bizonyos szintű megoldást az úgynevezett gázbefecskendezéses kompresszorok technikája. Ez a megoldás valójában az elpárologtatási folyamatba avatkozik be oly módon, hogy egy ötletesen összeépített halmazállapot-leválasztóval már korábban kivonja az elpárologtatási folyamatból azokat a részeket, amelyek gáz halmazállapotúak. Ezzel nagyobb felületet biztosít a még folyadék halmazállapotban lévő hűtőközegnek, és ezt a korai fázisú gázt közvetlenül fecskendezi be a kompresszorba, így jobb hatásfokúvá téve az egész körfolyamatot, és elérve azt, hogy egy bizonyos hőmérséklethatárig közel állandó szinten tartja a leadott hőteljesítményt. Ezen túlmenően ennek a megoldásnak köszönhetően az alkalmazhatósági határtartomány is kitolódik! Ez egy ténylegesen hasznos módosítás, de sajnos az új technológia alkalmazása nem olcsó, és tovább ronthatja az amúgy sem olcsó berendezések piaci megítélését, miközben az ár-érték arányuk vélhetőleg javul.

Az LG kínálatában a GI (gas injection) kiterjesztéssel ellátott modellek esetében a készülékek megtartják névleges teljesítményük 100%-át a -15 °C-ig terjedő tartományban is, és az üzemelési tartományuk is kitolódik -25°C-ig, ahol még mindig a névleges teljesítmény 75%-án dolgoznak.

A soron következő fejlesztések közül az utolsó, most bemutatásra kerülő újítást is elég sokan alkalmazzák a piacon, és alapvető célja, hogy az előremenő fűtőközeg hőmérsékletét minél magasabbra emelje. Mivel a napjainkban használatos hűtőközegeknek vannak hőmérsékletkorlátai a hűtési körfolyamat különböző pontjain, ezért normális körülmények között egy közeggel nem tudunk nagyon nagy hőmérsékletkülönbségeket áthidalni (mondjuk -25 és +80 °C között). Így született meg a hűtőközeg vagy hűtőkör kaszkád elvén üzemelő magas hőmérsékletű berendezések családja, ahol két különböző hőmérsékletkorlátokkal bíró hűtőközeggel üzemelő körfolyamatot illesztünk egymásra, ezzel érve el magasabb hőmérsékleteket, mint ami egy berendezéssel megvalósítható. Ez azt jelenti, hogy egy közös hűtőközeg-hűtőközeg hőcserélő két oldalán két különálló kompresszorral és két különböző hűtőközeggel közbeiktatunk egy köztes hőcserét, amely lehetővé teszi a fűtéstechnikában egyébként használatos hőmérsékletek elérését.

Az LG-nél a korábbi termékcsaládok esetében megismert R410A közegre épülő körfolyamatra ráillesztünk egy R134a közeggel üzemelő körfolyamatot, amellyel elérjük, hogy a maximális előremenő hőmérséklet eléri a + 80 °C! Ezzel a megoldással természetesen a gép jósági tényezője jelentősen romlik, mert két kompresszort kell üzemeltetni, és ez jelentős energia-felhasználási többletet jelent. A gép ugyanakkor elveszíti az eddigi családoknál automatikusan beépített hűtési lehetőségét, mert a két körfolyamat ebben az irányban nem lesz megfordítható, ezáltal ez a berendezés csak fűtésre használható!

Amint láthatjuk, tovább bővült a választási lehetőségek tárháza, ezért egyre nagyobb igény van a jól képzett szakemberek és jó képességű tervezők munkájára a megfelelő berendezések kiválasztásához. Az LG Electronics Magyar Kft. ebben is igyekszik maximálisan az érdeklődők kiszolgálására, ugyanis a ~300 m2 alapterületű Akadémiánkon különböző szinten és termékkörökben tartunk heti rendszerességgel ingyenes előadásokat, amelyek során az érdeklődök megszerezhetik mindazt a szakértelmet, amely a munkájukat elősegíti, de alkalomról alkalomra akár értékes MMK pontokat is gyűjthetnek!

Kérjük a kedves érdeklődőket, hogy az alábbi elérhetőségeinken minden további kérdésüket, megválaszolatlan kételyüket szegezzék szakképzett munkatársainknak!

LG Electronics Magyar Kft.
1097 Budapest, Könyves K. krt. 3/a.
Kapcsolattartó: Sántha Endre
Telefon: 06-1-455-62-05
Mobil: 06-30-621-9476
E-mail: esantha@lge.com
www.lg.hu

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul