e-gépész online szaklap

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal új feladatai a GET alapján

2010. május 3. | Szabados Gábor, elnök | |  0 |

A biogáztermelő földgáztermelinek minősül ugyan, de a biogáztermelő telepen belül a bányafelügyeletnek nincs hatásköre. A biogázvezeték létesítéséhez, üzemeltetéséhez (ha az nem kapcsolódik a földgázrendszerhez) a Magyar Energia Hivatal hatáskörrel nem rendelkezik. A biogáz vezeték szállítóvezetéknek minősül. Ha a vezeték elhagyja a termelő telepet, akkor a termelő telep telekhatárától a felhasználó hely telekhatáráig a vezeték építése a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik...

Az 59/2010. (III. 18.) Korm. Rendelettel módosított 267/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szerint:

- központi hivatal, amelynek irányítását a bányászatért felelős miniszter látja el,
- A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi, közhatalmi költségvetési szerv,
- területi szervei a bányakapitányságok,
- A Hivatal állami földtani feladatai ellátásában a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) közreműködik.

3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt jelöli ki.

(2) A Hivatal a Bt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bányafelügyeletként gyakorolja a Bt. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, továbbá ellátja mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály a bányafelügyelet feladat- és hatáskörébe utal.

3/B. § A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása engedélyezése tekintetében műszaki-biztonsági hatóságként, és e tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

Az MBFH feladatai és hatáskörei

Alapfeladata, hogy
- a felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét;

- ellenőrizze az ásvány- és geotermikus energia-vagyonnal való gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.

- a szénhidrogén-termelésben, előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító vezetékek engedélyezése és felügyelete,

- a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékei,

- szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő hasznosítása,

- a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek töltő, tároló, nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatba vétele, üzemeltetése és elbontása,

- az előzőekben felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása.

Az MBFH új feladatai a GET alapján

Az MBFH-t érintő új vagy módosuló fogalmak a két jogszabályban.
- A biogázvezetékek építésével kapcsolatos hatáskörök.
- A célvezetékek üzemeltetési joga.
- A pécsi baleset jogszabályi vonzatai.
- Az elmaradt szolgalmi jogok bejegyzésével kapcsolatos gondolatok.

2. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál, és nem része az együttműködő földgázrendszernek.

6. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: a Magyar Köztársaság és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.

12. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.

23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.

26. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz-szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.

57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.

58. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.

Ezekben a bányafelügyelet hatásköre megszűnt!! (21. § (1) A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

65. Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza.

A bányafelügyelet felügyeleti tevékenységét segítő rendelkezések a GET-ben

81. § (1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetik összehangoltan elvégzik.

(2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerirányító és a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:

a) a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,
b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,
c) a felhasználói igények 10 éves becsült adatait az adott évtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tízedik évre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

Szigetüzem: olyan földgáz-vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik, és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.

Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermeliő vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.

Ezekben az esetekben a szokásos hatásköröket gyakoroljuk.

A biogázvezetékek építésével kapcsolatos hatáskörök

- A biogáztermelő földgáztermelinek minősül ugyan, de a biogáztermelő telepen belül a bányafelügyeletnek nincs hatásköre.

- A biogázvezeték létesítéséhez, üzemeltetéséhez (ha az nem kapcsolódik a földgázrendszerhez) a Magyar Energia Hivatal hatáskörrel nem rendelkezik.

- A biogáz vezeték szállítóvezetéknek minősül. Ha a vezeték elhagyja a termelő telepet, akkor a termelő telep telekhatárától a felhasználó hely telekhatáráig a vezeték építése a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik. Rá a 96/2005. GKM r. és a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet vonatkozik. Az építést a bányafelügyelet engedélyezi bárki számára. Viszont az üzemeltetőnek (a Bt. 24.§-ának (1) bekezdés szerinti engedélyes, aki nem azonos a külön jogszabály szerinti engedélyessel) rendelkeznie kell minőségirányítási rendszerrel, amelyet a bányakapitányság felügyel. (Bt. 24.§ (3) bek.)

A célvezetékekről
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról:
1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:
f) a szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása (a célvezeték műszaki-biztonsági szempontból elosztó vezetéknek minősül);

A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok

38/F. § A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:
e) szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,

De …
2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
99. § (9) A célvezeték műszaki üzemeltetési jogáról a bányafelügyelet az engedélyezési eljárása során dönt.

A célvezeték-üzemeltetési jog odaítélését a következőképpen szabályoztuk:

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/5/2008. MBFH számú utasítása a célvezeték műszaki üzemeltetési jogának megállapításával kapcsolatos szakmai követelményekről

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 10/A. § (2), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 18. § (3) bekezdésében foglaltakra, a célvezeték műszaki üzemeltetési jogának megállapításával kapcsolatban a következi utasítást adom.

1. Az utasítás hatálya
Az utasítás hatálya a bányafelügyelet szervezeti egységeire terjed ki, a bányafelügyelet szervezetén kívüli jogalanyra vonatkozóan jogot, kötelezettséget nem keletkeztet.

2. Utasítás
2.1. A célvezeték műszaki üzemeltetési jogáról, illetőleg az üzemeltető személyéről az illetékes Bányakapitányság a célvezeték használatbavételi engedélyezési eljárásának lefolytatása során dönt.
2.4. A kérelem elbírálása alkalmával a következőket kell vizsgálni.
2.4.1. A cégbejegyzést igazoló okiratban szereplő tevékenységi kör tartalmazza-e a vizsgált tevékenységet.
2.4.2. A célvezetékrendszer fi elemeinek, csatlakozási pontjának és ezek jellemzőinek leírását tartalmazza-e a kérelem.
2.4.3. A kérelmező szervezeti és működési szabályzata, a munkavállalók szakmai csoportok szerinti létszáma, képesítése és a gáziparban megszerzett gyakorlata alapján biztosított-e a műszaki-biztonsági, illetve minőségbiztosítási követelmények érvényesülése.
2.4.4. A technológiai utasítások rendszere, az üzemzavar-elhárítási szabályzat megfelelően szabályozza-e a kérelmező tevékenységét, ezek kidolgozásánál figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
2.5. A minőségbiztosítási követelmények teljesülésének vizsgálatára a 10/2004. MBH számú elnöki utasítás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2.6. A célvezeték üzemeltetési jogáról (a kijelölt üzemeltető személyéről) a 2.-3. pontban foglaltak teljesülése alapján dönthet a Bányakapitányság.

A pécsi baleset jogszabályi vonzatai

Get Vhr. alapján módosuló jogszabályok

166. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 19/A. § (7) bekezdése helyébe a következi rendelkezés lép:

„19/A. § (7) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók. Szállítóvezeték és elosztóvezeték tengelyvonalától számított 2-2 méteres övezetben a 0,5 m mélységet meg nem haladó szilárd útburkolat-bontás kivételével gépi földmunka (beleértve a fúrási tevékenységet is) nem végezhető.”

(2) A Bt. Vhr. 19/A. § (8) bekezdése a következi d) ponttal egészül ki:
(Kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket keresztezheti vagy megközelítheti abban az esetben, ha a keresztező, megközelítő létesítmény beruházója, építtetője vagy megbízásából a tervezője gondoskodik:)

„d) az építési területen a munkaterület átadás-átvételét megelőzően a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető szakfelügyelete és felelőssége mellett a gépi földmunka tiltott övezete nyomvonalának kijelöléséről.”

Gázömlés (üzemzavar) elhárítása

Get Vhr 38. § (1) A felhasználók biztonságos gázellátása érdekében a földgázelosztó:

a) a saját műszeres ellenőrzéssel megállapított, vagy felhasználói bejelentés alapján tudomására jutott gázömlésből adódó veszélyhelyzet elhárítására azonnali intézkedéseket tesz,

b) az elosztóvezetéken keletkezett gázömlést saját költségére hárítja el.

(2) A telekhatáron (épületen) belüli gázömlés esetén a veszélyhelyzet megszüntetésére a földgázelosztó - a felhasználó költségére - intézkedéseket tesz, de a veszélyhelyzet okának végleges elhárítása az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő) kötelezettsége és költsége, a földgázelosztó tulajdonát képező gázmérő és nyomásszabályozó kivételével.

(3) A földgázelosztónak a szolgáltatási területén bekövetkezett súlyos üzemzavar helyszínére a tudomására jutástól számított 20 vagy a közlekedési viszonyoktól függően legfeljebb 60 percen belül kell kiérkeznie és a beavatkozást haladéktalanul megkezdenie. 60 percen belüli kiérkezés esetén a közlekedési viszonyok igazolására a földgázelosztó köteles.

(4) Ha a földgázelosztónak az elhárításhoz szükséges a sérült vezetékszakasz kiszakaszolása és annak leürítése, úgy azt a helyszínre érkezéstil számított 20 percen belül meg kell kezdenie.

(5) Az üzemzavarok elhárítására a földgázelosztó folyamatosan mőködő ügyeleti-készenléti szolgálatot működtet.

(6) A gázömlés és üzemzavar elhárításával összefüggő feladatokat a földgázelosztó üzletszabályzata és egyéb belső szabályzatai szabályozzák.

Az elmaradt szolgalmi jogok bejegyzése

Bt. 50/C. § (1) A 2004. január 1-ét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történi bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős használatbavételi engedélyhatározata alapján kerülhet sor.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedélyhatározat nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó vezetékek tekintetében fennmaradási engedélyt ad ki, amely a szolgalmi (vezeték) jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tekintetében a bejegyzésre alkalmas okirat. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként mőködtek és azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelheti fel, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történi bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős fennmaradási engedélyhatározata alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

A szolgalmi (vezeték) jog utólagos BT 50/C. §-a szerinti bejegyzésével négy eljárási területen vannak problémák.

- A bányafelügyelet engedélye nélkül (bejelentéses alapon) megépített és használatba vett gázelosztó vezeték [96/2005 (XI. 4.) GKM rend. (továbbiakban: R.) 4.§, ]; (megoldás: fennmaradási engedély)

- A bányafelügyelet építési engedélyével megépített és a gázelosztói engedélyes (minőségbiztosítási rendszere alapján) engedélyével üzemelő gázelosztó vezeték. (megoldás: fennmaradási engedély)

- A bányafelügyelet engedélyével megépített és üzemelő gázelosztó vezeték, mely használatbavételi engedélyének határozata hiányos, és a szolgalmi jog bejegyzéséhez nem tartalmaz elegendő adatot. (megoldás: hatósági bizonyítvány)

- A fennmaradási engedéllyel vagy a vezeték rendeltetésének megváltoztatására kiadott engedéllyel üzemelő gázelosztó vezeték és telephelyi vezeték, melynek határozata hiányos. (megoldás: hatósági bizonyítvány)

A Dunagáz Konferencián elhangzott előadás alapján. Az eredeti és a többi előadásanyag letölthető itt.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul