e-gépész online szaklap

A magyar földgázellátás rendszere

2009. január 30. | Szilágyi Zsombor | |  1 |

Az orosz-ukrán gázválság (időlegesen?) lecsengett, de talán nem árt áttekintenünk, hogyan is állunk idehaza földgáz tekintetében. Miért nem voltunk akkora bajban, mint mondjuk a szerbek, és miért nem aggódnak a svédek?

Hazai földgáztermelés

Hagyományos földgázmezők termelése

A hagyományos földgázmezők a Pannon medence üledékes kőzeteiben találhatók. Egy részük kőolajjal együtt termelhető, máshol a termálvíz kísérője a földgáz. A hagyományos mezők jellemzője az, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzeten át áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz is, mert a kőzetben a szénhidrogént és vizet tartalmazó pórusok között vannak kis csatornák.

A hazai földgáz termelés súlypontja ma a Dél-Alföldön van. Az ország összes földgáztermelése ma 9 millió m3 körül van naponta. Újabb, nagy készletek felfedezése nem várható a Pannon medencében, a jelenlegi kitermelés is fokozatosan csökken.
A termelt földgázt a termelési centrumokban lévő gázelőkészítő üzemekben szárítják, tisztítják, ezzel a földgáz kereskedelmi minőségét állítják be, és kompresszorral feladják az országos szállítóvezeték-rendszerbe. A termelt, előkészített földgáz összetétele az egyes termelőmezők esetében kissé eltér, ezeket a gázokat meghatározott ellátási körzetekben vagy más termelési forrásból származó földgázzal keverve hozzák forgalomba. Ezért van az, hogy az ország egyes területein, bár az év során állandó, de nem azonos a földgáz fűtőértéke.

Nagy mennyiségű magas szén-dioxid-tartalmú földgázkészletünk van. Ennek a gáznak a kitermelése és szolgáltatásra előkészítése drága eljárásokkal biztosítható, ezért ezeknek a gázoknak a forgalomba hozatala még várat magára.

Nem hagyományos földgázkészletek


A nem hagyományos földgázmezők az ország egész területe alatt, nagy mélységben lévő alapkőzetben találhatók. Az alapkőzetben a földgáz, a kőolaj és a víz is megtalálható, zárt pórusokban. A nem hagyományos mezők jellemzője az, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzeten át nem áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz, mert a kőzetben a szénhidrogént és vizet tartalmazó pórusok között nincsenek kis csatornák. Ezeket a csatornákat a rétegben ki kell alakítani, általában a réteg felrepesztésével. A nagy mélységgel együtt jár a magas kőzethőmérséklet és a nagy nyomás. A különleges körülmények és a termelés speciális módszere drágává teszik a termelést. Hiába van sok milliárd m3 földgáz ezekben a rétegekben, ha a kitermelésük többe kerül, mint amennyit az import földgázért kell fizetni. A nagyon fontos alapkutatások igazolták ezeket a készleteket, de az ipari mennyiségű gáztermelés néhány éven belül nem várható.

A hazai földgáztermelés zöme a MOL Nyrt. üzemeiből származik, de több külföldi koncessziós termelő is ad földgázt az országos rendszerbe.

Földgázszállítás

A földgázszállítás gazdája a MOL Földgázszállító Zrt.
A hazai földgázszállító rendszer feladata a földgáz eljuttatása a forrásoktól (határkeresztező vezetékpontok, a hazai termelés betáplálási pontjai és a föld alatti tárolók csatlakozási pontjai) a gázelosztó hálózatok betáplálásáig, a gázátadó állomásokig. A földgázszállító rendszer feladata a belföldi ellátáson kívül a földgáz átszállítása (tranzitálása) Magyarországon Szerbia, Bosznia felé. Ez a tranzitfeladat a jövőben bővülni fog Románia és Horvátország felé is. Napirenden van egy közép- és kelet-európai összekapcsolt földgázszállító rendszer kialakítása is.

Fontos feladat a nyári időszakban a föld alatti tárolók töltéséhez szállítani az import gázt. A szállítóvezeték-rendszer naponta az ukrán-magyar határon hazai célra 30 millió m3-t tud átvenni, az osztrák-magyar határon 12 millió m3-t, a hazai termelésből 9 millió m3-t, a föld alatti tárolókból 53 millió m3-t fogad. A földgáz megfelelő nyomásának biztosításához a szállítóvezeték-rendszeren öt kompresszorállomást kell üzemeltetni.
A földgázszállító vezetékek névleges nyomása 64 bar, tényleges üzemi nyomása 40-64 bar között változik. A mintegy 5300 km hosszú, 100-800 mm átmérőjű acél vezetékek üzemeltetése teljesen automatizált, területi vezérlőkből távműködtetéssel nyitják-zárják a megfelelő szerelvényeket, szabályozzák a gáz áramlását.

A szállító cég feladata az adott földrajzi területen a földgáz minőségének állandó szinten tartása. Ennek érdekében az ország egyes területein keverni kell a különböző forrásokból érkező földgázokat, az állandó fűtőérték tartása érdekében.
A szállító üzemelteti a közel 400 gázátadó állomást, amelyek egyes települések vagy településcsoportok ellátásához a földgáz nyomását 3-25 bar-ra csökkentik, a földgáz mennyiségét és összetételét (minőségét) ezeken az állomásokon mérik, és itt is szagosítják a gázt.

Földgáztárolás


A földgáz tárolása két cég feladata: a kereskedelmi földgáztárolót az E.ON Földgáz Storage Zrt., a stratégiai tárolót a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség építi, illetve üzemelteti.
Hazánk föld alatti földgáztárolók létesítése szempontjából kiváló adottságokkal rendelkezik. A föld alatti tárolásra kimerült földgázmezőket vesznek igénybe. A kimerült mezőt újabb kutak fúrásával és a meglévő kutak átalakításával, és a rétegekben végrehajtott kezelésekkel lehet tárolásra alkalmassá tenni. A tárolóhoz tartozik még a felszínen egy kompresszorállomás, és a tárolóból kivett gáz tisztítására megfelelő előkészítő üzem.

A föld alatti tárolóban mindig kell tartani annyi földgázt (úgynevezett párnagázt), hogy a földgáz nyomása a rétegszerkezetet változatlanul megtartsa, a rétegen belüli áramlás fennmaradjon, és a tárolóval kapcsolatban álló rétegvíz szintje és elhelyezkedése megfelelő legyen. A tárolóba benyomható és az abból kivehető földgázmennyiséget (mobil készlet) és sebességet a réteg geológiai szerkezete határozza meg, és a fúrt kutak számával ez nagyon tág határok között nem változtatható. A tároló ürítésekor a kitermelt földgázt ugyanannak a tisztítási eljárásnak kell alávetni, mint a termelésből származó földgázt: szilárd szennyeződéstől, víztől, nehezebb szénhidrogénektől kell elválasztani.

A föld alatti tárolókat áprilistól szeptember végéig töltik, a téli időszakban pedig ürítik. Jelenleg üzemel 3,8 milliárd m3 mobil kapacitású kereskedelmi tároló, és épül 1,2 milliárd m3-nyi stratégiai tároló. Az előbbi a szokásos téli-nyári fogyasztáskülönbség kiegyenlítésre szolgál, az utóbbi nem várt eseményekre (import kimaradása, extrém hideg tél) tartalékol földgázt, mindenekelőtt a lakosság ellátásának biztosítására.
A kereskedelmi tároló ezen a télen 53 millió m3 kitárolási kapacitást jelentett, a stratégiai tárolónak az év végétől napi 20 millió m3 kapacitással kell rendelkezésre állni.


Újabb belföldi célú föld alatti tároló létesítés is napirenden van, több beruházó bonyolításában. A nagy nemzetközi földgázszállító vezetékekkel (Nabucco, Déli Áramlat) kapcsolatban felmerült egy mintegy 10 milliárd 3 mobil kapacitású tároló létesítése is Magyarországon, a tranzitszállítások biztonságának növelésére.
Az országban tárolnak még földgázt és biogázt, különböző nagyságú, kisnyomású, föld feletti tárolótartályokban, de összességében jelentéktelen mennyiségben.

Földgázelosztás


A tíz gázelosztó társaság feladata a gázátadó állomástól a fogyasztó telekhatáráig szállítani a földgázt, és átadni a fogyasztónak megfelelő nyomáson. A majd 80 ezer km elosztóhálózaton több ezer nyomásszabályozó állomás üzemel, és évente épül 300-500 km új vezeték is. Az elosztó tulajdonában van a háztartási fogyasztók nyomáscsökkentője és a mérője. A 3,5 millió fogyasztó zavartalan ellátása hatalmas informatikai és logisztikai rendszer üzemeltetését jelenti: a fogyasztó rendelkezésére kell állni minden üzemzavar vagy hiba esetén. A magas ellátottság mellett még most is 30-40 ezer új háztartást kapcsolnak be évente az ellátásba.
A földgázelosztás a különböző nyomásfokozatú vezetékrendszeren történik. A fogyasztók legtöbbje kisnyomáson kapja a gázt.
A gázelosztó vezetékek zöme az elosztó társaságok tulajdonában van, de vannak önkormányzati és társasági tulajdonban is elosztó vezetékek.

Földgázfelhasználás

Országos adatok


Az ország éves földgázigénye 13-15 milliárd m3, amelynek alakulásában a külső hőmérséklet játssza a legnagyobb szerepet, de fontos tényező az ipari termelés alakulása és a villamos erőművek tüzelőanyag-szükséglete is. Évente mintegy 4 milliárd m3-t a lakossági fogyasztók, kb. 4,5 milliárd m3-t a villamos erőművek és a kapcsolt energiatermelést folytató gázmotorok visznek, a harmadik harmad az összes kommunális fogyasztó és az egyéb ipari fogyasztók igénye.

Az ország földgázzal kiemelkedően jól ellátott. A 3,2 millió ellátott háztartás 72%-os telítettséget jelent, és a bekapcsolt települések száma is magas: a 2700 település 80%-os ellátottságnak felel meg. A nem lakossági fogyasztók száma 230 ezer körül van.

Az éven belüli fogyasztás erős szezonalitást mutat: a napi gázfogyasztás télen elérheti a 90 millió m3-t, nyáron azonban esetenként még a 20 millió m3-t sem. Az erős szezonalitás a hőmérsékletfüggő gázfogyasztás magas hányadát jelzi, ezért a biztonságos téli ellátás érdekében nyáron tárolni kell a földgázt. Ha a földgázimport zavartalanul érkezik az országba, akkor a szokásos hőmérsékletű télen 3,8-4,4 milliárd m3 tárolt gázra van szükség a megnyugtató ellátáshoz.


A villamos erőművek földgázszükséglete a hazai gázigények meghatározó része. Az összes megtermelt villamos energia harmadát földgázból nyerik. A szén-, fatüzelésű blokkok, vagy az atomerőmű egyes blokkjainak váratlan leállása esetén földgáztüzelésű tartalékokat kell beléptetni. Ez a nem tervezhető földgázigény a gázellátó rendszeren gondokat is okozhat.

Földgázfogyasztó rendszerek


A fogyasztó telekhatárán belüli gázellátási létesítmények a fogyasztó tulajdonát képezik, ő felelős ezek szakszerű használatáért és biztonságáért. A háztartási fogyasztónál a nyomáscsökkentő és a mérő az elosztóé, fenntartásuk, ellenőrzésük rendben folyik. A háztartásban a vezetékek, a gázkészülékek és az égéstermék-elvezető rendszerek karbantartása, biztonsága sok kívánnivalót hagy maga után, annak ellenére, hogy a fogyasztót jogszabály kötelezi a legalább ötévenkénti biztonsági felülvizsgáltatás elvégzésére.
A nem lakossági fogyasztók nagyobb részét a kommunális fogyasztók jelentik, a háztartásokhoz nagyon hasonló műszaki berendezésekkel és fogyasztói felelősséggel. Ezeknél a fogyasztóknál a mérő és a nyomásszabályozó részben a fogyasztó tulajdonában van.

Az ipari gázellátó rendszereknél általában van szakképzett személyzet, ami a gázellátás eszközeit felügyeli, szakszerű karbantartásukról tud gondoskodni. A 100 m3/óránál nagyobb teljesítményű fogyasztók gázmérőjét folyamatosan működő távadóval is felszerelik, ezzel az országos földgázfogyasztás meghatározó részét pillanatról pillanatra ellenőrizni lehet.

A gázellátó rendszer része az égéstermék szabadba vezetése. Szükség lenne arra, hogy a fogyasztók nagyobb figyelmet fordítsanak a kémények és az égéstermék-elvezetők állapotára, és arra is, hogy ezeket a kéményseprő szakszolgálat évente alaposan vizsgálja át.

Forrás-fogyasztás egyensúly


A földgázellátás rendszerében naponta egyensúlynak kell lenni. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók közreműködésével meg kell becsülni a másnapi gázfogyasztást, és akkorra a biztonságos ellátás érdekében ezzel megegyező mennyiségű földgázt kell a rendszerbe beadni. Ha a fogyasztás és a forrás nincs egyensúlyban, akkor ez kis eltérés esetén a gázvezetékekben lévő gázmennyiség nyomásváltozásával kiegyenlíthető, de jelentős eltérés nem engedhető meg.

A napi egyensúlyért minden piaci szereplő felelős, és az egyensúlytalanság előidézőjét a szerződésekben kikötött szankciókkal sújtják. A napi egyensúlyozás biztosítja azt is, hogy a gázfogyasztást napi szinten ellenőrizzék és elszámolják. Ebből a fogyasztó a havi rendszeres számlát látja csak. Az elszámolásnál a különböző fűtőértékű gázmennyiségeket azonos fűtőértékre számítják át.
Ha tartós egyensúlytalanság forráshiány miatt várható a gázellátásban, akkor a jogszabályokban meghatározott rendben az egyes fogyasztócsoportok vételezése részben-egészben korlátozható. A korlátozás egy szükségszerű kényszerintézkedés, mindenekelőtt a lakossági fogyasztók biztonságos ellátását szolgálja. A korlátozással elszenvedett kárt a fogyasztó kénytelen elviselni.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tõkés Tibor | 2009. febr. 8.

Csak a makói árokben)kb.1600 km2) 2000 milliárd földgáz ,200 millió tonna kőolaj és a 3-10 km-ig terjedő mélységtartományban 80000Mw(nem tévedés:80 Gw) elektromos energiakinyerésre alkalmas hő van tárolva. Nem merem leirni micsoda őrült vagyon.Tessék utána számolni,én megtettem.Már itt van az EXON is.Sajnos,úgy néz ki,hogy mi ebből még egy fityinget sem kapunk,azon kivül,hogy hatalmas kölcsönökkel hatalmon tartják az őket kiszolgálni kész elitet.Tessék utánanézni:a legnagyobb bánatuk ezeknek a cégeknek ,hogy "a bizonytalan politikai helyzet miatt" nem tudják ennek a lelőhelynek az egységes műrevonását biztositani(itt az Arad felé és a most szerb Bácska felé kiterjedő gázmezőre gondolok,mert a Falconnak ott is van érdekeltsége).Nem is fogják egyelőre,mert más minőségű a kormány.Itt bizony 20-50%-os bányajáradékot fognak fizetni,szemben a magyar földhivatal által felállitott 6 %-al. Mindennek van határa,tehát egy szakcikkben mindezt elhallgatni nem bűn,annál több.Nem irok jelzőt.

Facebook-hozzászólásmodul