e-gépész online szaklap

A távfűtött fogyasztói oldal korszerűsítése és gazdaságossági kérdései

2009. augusztus 17. | H. Szováti Miklós | |  0 |

Az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek a létesítés időszakában jellemző politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokat tükrözik. Ezek az épületek energetikailag, épületfizikai tulajdonságokat illetően költségalapú, piacgazdasági viszonyok között drágán üzemeltethetők, továbbá az épületgépészeti rendszerek felújítása, illetve korszerűsítése elengedhetetlenné vált.

Az állam, illetve az önkormányzatok lehetőleg igyekeztek „megszabadulni” az elmúlt 20 évben ezektől a házaktól, a lakások értékesítésre kerültek mindennemű felújítás nélkül. Időközben az energiaárak rohamos növekedése a háztartások költségeit nagyságrendekkel növelte, amely ma már szinte elviselhetetlenné vált a fogyasztók számára. Nincs más lehetőség, mint a fogyasztói rendszerek korszerűsítése, az igények szerinti használatra, továbbá az épületek energiafogyasztásának jelentős csökkentése az ésszerű komfort megtartása mellett.

Felvetődik a kérdés társadalmi méretekben, hogy magas szolgáltatási díjak és drága korszerűsítési beruházások mellett a lakótelepi lakóépületek épületfizikai és fűtéstechnikai korszerűsítésére milyen források állnak rendelkezésre, s milyen energia-megtakarítások érhetők el? A fentiek alapján nemcsak a szolgáltatási oldal tehető felelőssé a kialakult helyzetért, sőt, amit a létesítés időszakában a fogyasztói rendszerekből (épületekből) „kihagytak” az energiatakarékos, igények szerinti használat technikai feltételeiből, azt most kell pótolni többszörös áron.

A Győri Hőszolgátlató Kft. (továbbiakban GYŐRHŐ Kft.) a távhővel ellátott 23 700 db lakásból 2500 db (10,5%) lakást vizsgált meg, amelyek az elmúlt években pályáztak a lakóépületek energiatakarékos felújítására. Vizsgálatunkkal arra kerestük a választ, hogy a lakóépületek felújításával milyen tényleges energia-megtakarítás érhető el?

Az érintett lakóépületek felújítása az alábbiak szerint volt csoportosítható:
- homlokzati nyílászárók cseréje,
- homlokzati és/vagy végfal-szigetelés,
- fűtéskorszerűsítés,
- a fenti felújítási módok kombinációi.

Vizsgálatunk során a lakóépületek felújítás utáni és felújítás előtti korrigált fajlagos fűtési hőfelhasználásait hasonlítottuk össze. A korrigálást az egyes évek összehasonlíthatósága érdekében 186 fűtött napra és + 4 oC külső hőmérsékletre végeztük el. A GYŐRHŐ Kft. 1993 óta hőközponti hőmennyiségmérés alapján számol el a fogyasztóival, következésképpen nagyszámú adat áll rendelkezésünkre minden évben a sűrűségeloszlási diagramok megszerkesztéséhez.

A rendelkezésre álló adatok elemzéséből az alábbi következtetések vonhatók le:

- Fűtéskorszerűsítés nélkül a homlokzati nyílászárók cseréje és/vagy a homlokzati végfal-szigetelés csak azoknál az épületeknél eredményezett nagyobb energia-megtakarítást, amelyek önálló fűtésszabályozással (önálló hőközponttal vagy tömbhőközpont esetén önálló hőközponti fűtési hőcserélő blokkal) rendelkeztek, így a fűtési hőmérséklet-menetrend módosítása, a fűtővíz hőmérsékletének több épülettől független központi szabályozása biztosított volt. A homlokzati nyílászárók cseréjével és a fűtési menetrend módosításával elért megtakarítás ilyen esetben 14-15%.

- A több épületet ellátó hőközpontok esetén az egy-egy épületben végrehajtott homlokzati nyílászáró-csere vagy az épület utólagos hőszigetelése miatt a hőközponti fűtésszabályozást, a fűtővíz hőmérsékletét a többi, nem felújított épület megfelelő fűtésének biztosítása miatt nem lehet módosítani, így az épületfelújítás eredményeként a lakások belső hőmérséklete emelkedik, míg energia-megtakarítás gyakorlatilag nem mutatható ki.

- A hőközponti fűtésszabályozás szekunder visszatérő fűtővíz-hőmérsékletre történő szabályozása közvetett módon a lakások belső hőmérsékletét is figyelembe veszi. Ezért azoknál a több épületet ellátó hőközpontoknál, ahol az épületek jelentős részében megvalósították a nyílászáró-cserét és/vagy az utólagos hőszigetelést, 5-6%-os energia-megtakarítás tapasztalható a felújított épületeknél.

A lakóépületek fűtéskorszerűsítésével egybekapcsolt nyílászáró-csere, épületszigetelés esetén az épület energia-megtakarítása már jelentős. A fűtéskorszerűsítésen fogyasztói oldalon az egyedi szabályozás (lakásonkénti vagy fűtőtestenkénti automatikus szabályozás) és az egyedi érdekeltség (lakásonkénti hőmennyiségmérés vagy fűtőtestekre szerelt költségosztók) kialakítását értjük (egycsöves fűtés esetén átkötőszakasz beépítésével),
strangszabályozó szerelésével. Így a kívánt lakáshőmérséklet beállítható (amennyiben megfelelő a szekunder fűtővíz-hőmérséklet), a nyílászáró-csere és/vagy utólagos hőszigetelés hatása már nem a belső hőmérséklet emelkedésében, hanem az energia-megtakarításban realizálódik.

Elérhető megtakarítások a különböző épületfizikai, illetve fűtéstechnikai korszerűsítésekkel

- Csak fűtéskorszerűsítés: 10-15%. Ez attól is függ, hogy korábban az épületben milyen belső hőmérséklet volt, és milyen volt a hőmérsékletelosztás.

- Fűtéskorszerűsítés után az épület utólagos hőszigetelése és nyílászáró-csere: 25%.

- Fűtéskorszerűsítés és homlokzati nyílászárók cseréje: 15-20%.

- Fűtéskorszerűsítés, homlokzati nyílászárók cseréje és az épület utólagos hőszigetelése: 30%.

Megjegyzés: valamennyi esetben az épületen belüli lakószobák belső hőmérsékletét 22 oC-ra tételeztük fel. Az üzemi vizsgálatok értékelése alapján nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy lakóépületek energetikai korszerűsítése a nyílászáró-cserékkel, külső épületszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével együtt végezhető energetikailag optimálisan, amely garantáltan eredményezi a 30%-os megtakarítást a hődíj-költségekből, amennyiben az adott lakóépület fajlagos hőfelhasználási mutatója nagyobb, mint 0,17 GJ/lgm3, 186 nap.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul