e-gépész online szaklap

Kazánházak légellátása

2010. március 17. | Cséki István | |  0 |

A téma taglalása előtt tisztázni kell a gázkészülékek csoportba sorolását (sok embernek már a könyökén jön ki, de mondván, „egy újszülöttnek minden vicc új”, így megismétlem a meghatározásokat).

A gázkészülékeket három típusba soroljuk: „A”, „B”, „C”.

Az „A” típusba tartóznak azok a készülékek, melyek nyílt égésterűek (a helyiség levegőjét használják) és nincs égéstermék elvezetésük (vagyis a keletkezett égéstermékek is a helyiségben maradnak). Ilyenek például a gáztűzhelyek, kémény nélküli vízmelegítők, infravörös hősugárzók stb.

A „B” típusba tartoznak azok, melyek nyílt égésterűek, de van égéstermék-elvezetésük (hagyományos vízmelegítők, kéményes konvektorok, falifűtők stb.).

A „C” típusba tartoznak a zárt égésterű készülékek, melyek a külső levegőt használják és égéstermék elvezetéssel rendelkeznek (például parapetkonvektor, zárt égésterű – parapetkészüléknek nevezett – cirkók vagy vízmelegítők, turbós kazánok, kondenzációs kazánok; utóbbi két készüléket csak zárt égésterű kialakítás esetén sorolhatjuk ide). Használat szempontjából ma ezek a legbiztonságosabb készülékek, mert ha valami baj van, akkor sem a helyiség levegőjébe kerül például a szén-monoxid.

Szellőztetés szempontjából a legegyszerűbb az „A” típusú készülékek levegőigényét meghatározni, ugyanis a készülék hőterhelését (nem a hőteljesítményét) alapul véve, minden egyes kW-ra 12 m3/h levegő be- és elvezetéséről kell gondoskodni. A gáztűzhelyeknél van könnyítés, mégpedig a 3-4 főzőhelyes tűzhelyek hőterhelését 50%-kal vehetjük figyelembe, s az 1-2 főzőhelyes tűzhelyekét 65%-kal. Az összes többi gázkészüléket 100%-kal kell számolni. El nem zárható kivitelű szellőztetést kell megvalósítani, s a szellőzés eltakarását tiltó táblát is ki kell tenni.

Előreveszem a „C” típusú készülékeket, mert azt egyszerűbb taglalni. Itt a levegő bevezetését és az égéstermék elvezetését együtt kell számolni a gyártó utasítása alapján. Ennek a méretezése számítógépes programmal történik. (Számológéppel méretezni nem éri meg a rengeteg számítás miatt, s nem is valószínű, hogy az engedélyező szervezetek elfogadják azt.)

A „B” típusú készülékek levegőellátásának méretezése a legnehezebb. Itt is a számítógépes méretezőprogram használata a legjobb, mely a lehető legpontosabb eredményt biztosítja. Természetesen ez csak az égéstermék-elvezetéssel együtt lehetséges, mert a keletkező huzat fogja a levegőt beszívni a helyiségbe, és elvezetni az égéstermékeket. Amennyiben külön szeretnénk meghatározni a szellőző levegő mennyiségét, akkor azt a következőképpen tehetjük meg:

- Először határozzuk meg az égéshez elméletileg szükséges levegőmennyiséget, mely a tüzelőanyag összetételének ismeretében számolható
Ve = 0,0895 * C + 0,2685 * H + 0,0335 * S - 0,0335 * O (m3/kg)
(C – szén, H – hidrogén, S – kén, O – oxigén)

- Sajnos a tüzelőanyag pontos összetétele a leggyakrabban nem ismert, így egy közelítő számítást alkalmazunk (Rosin formula):
(m3 levegő/m3 gáz, m3 levegő/kg),

Ve… elméletileg szükséges levegőmennyiség (m3/m3, m3/kg),
b1, b2… tényezők (1),
Ha… a tüzelőanyag alsó fűtőértéke (kJ/kg, kJ/m3).


(a b3 és b4 tényezők az égéstermék mennyiségének meghatározásához kellenek)

- A tényleges levegőszükséglet meghatározása:
Vt = λ*Ve (m3 levegő/m3 gáz, m3 levegő/kg),
ahol:
Vt… tényleges levegőigény (m3/m3, m3/kg),
λ… légellátási tényező (1).


a légfelesleg (λ-1)*Ve, mely azért szükséges, hogy biztosan találkozzon minden éghető alkotórész oxigénnel.

- Az eddigi számítások alapján megkapjuk, hogy egy egységnyi tüzelőanyag eltüzeléséhez mennyi levegő szükséges. Most meghatározzuk az eltüzelt tüzelőanyag-mennyiséghez szükséges levegőmennyiséget:

(m3/h)
ahol:
… a szükséges hőteljesítmény (kW),
Vél… a valós égési levegőigény (m3/m3, m3/kg),
η… a tüzelés hatásfoka (1).

- A kazánházak szellőztetéséhez szükséges összes levegőigény adódik az égéshez szükséges valós levegőigényből és a deflektoron beáramló hígító levegő mennyiségéből:
Vszell = Vél+Vhig (m3/m3, m3/kg),
ahol:
Vszell… az összes szellőzőlevegő mennyisége (m3/h),
Vhig… a hígító-levegő mennyisége (m3/h),

- Deflektor nélküli készülékeknél elegendő az égéshez valóságban szükséges levegőmennyiség, viszont deflektoros készülékek esetében a szellőztető levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint az elméletileg szükséges mennyiség kétszerese.

Gáztüzelésnél a szellőztetés bevezetésénél meg kell különböztetnünk a max. 140 kW egységteljesítményű és 1400 kW összteljesítmény alatti és feletti kazánházakat. A kisebb teljesítményű kazánházaknál csak kizárólag el nem zárható szellőztető berendezés kell, felette viszont lehet elzárható is, de akkor a készüléket vagy készülékeket reteszelni kell onnan, vagyis a zárás megindulásakor le kell állniuk a készülékeknek.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul