Uszodás vita III.
2009. július 31. | Szántai András okl. gépészmérnök | | 0 |
Érdekes vita zajlott le nemrégiben az egyik épületgépész szaklap hasábjain. A téma az uszodák páramentesítése volt, a két vélemény pedig a hőszivattyú szükségességét vitatta, illetve próbálta bizonyítani megtérülés szempontjából. Az alábbiakban a négyrészes vitaanyag harmadik darabját adjuk közre.
Tisztelt Ladányi Úr!
Tisztelt Olvasók!
A cikket megjelenése előtt természetesen én is alaposan elemeztettem több szakmabeli kollégával, akik velem együtt nem osztották az ön véleményét. Örömömre szolgál, hogy a megjelenés óta is számos pozitív visszajelzést kaptam, több uszodai légtechnikában járatos, nagy tapasztalatú épületgépész kollégától.
Úgy érzem, nem teljesen értette meg a cikk mondanivalóját. De ez érthető is, hiszen a cikk elkészítéséhez szükséges alapadatok összeállítása, követelményrendszerek, méretezési feltételek felállítása és a számítások kb. 6 hónapot vettek igénybe, a reagáláshoz önnek ennél lényegesen kevesebb idő állt rendelkezésére.
Az általam és az ön által képviselt szemlélet teljesen különbözik egymástól. Jelen tájékoztatásomban csak a legalapvetőbb különbségekre hívnám fel a figyelmet:
Ön az uszodai légkezelő éves üzemeltetési költségét a hivatkozott specifikus kicsapatási teljesítmény, az éves bepárolgás és a villamos energia árának szorzataként kapja meg. Ebbe a kicsapatási teljesítménybe lett belesűrítve minden olyan tényező, ami befolyásolja az uszodai rendszer működését. A külső és belső hőmérséklet, páratartalom, ezek előfordulási gyakorisága, az éghajlat, a medence rendeltetése, terhelése, üzemideje, felhasználási módja stb. mind befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Írásában nem kaptunk információt ennek a tényezőnek az eredetéről, ténylegesen figyelembe veszi-e az előző mondatban felsoroltakat. Ha igen, mi van akkor, ha a tervező, beruházó megváltoztatja ezeket a tényezőket, vagy csak egy részét? Ezt hogyan venné figyelembe ez az egyetlen tényező? Egyáltalán a magyarországi éghajlati, használati viszonyokra lett-e kiszámolva, vagy egy külföldi gyártó által megadott, idegen ország éghajlati viszonyaira kalkulált gépre jellemző? Furcsának találom egyébként, hogy a hivatkozott tényező legfrissebb értéke 2000-ből van. A jelenlegi rohanó világunkban egyetlen gyártó sem elégedhet meg azzal, hogy a termékei 9 évig nem fejlődnek. Ha másra nem is gondolunk, csak az elektronika, az automatikus szabályozás is rengeteget fejlődött 2000 óta!
Az általam készített számításban az elejétől a végéig részletesen ismertettem és figyelembe vettem a követelményrendszert, a terhelési adatokat, a rendeltetést és a számítási eljárásokat stb. A számítások hónapokig tartottak, különböző méretező programokkal többszörösen ellenőrizve lettek, bizonyos számításokat méréssel ellenőriztem. A számítás alapját egy Magyarországon megépült uszoda képezte. A számítás lehetővé teszi, hogyha bármilyen okból változás van az alapadatokban, akkor az a végeredményben is tükröződjön! Az ön által ismertetett félperces számítási (inkább szorzási) eljárást nem tartom egyenértékűnek és összehasonlíthatónak ezzel.
Ön hivatkozik a hőszivattyús rendszerek megtérülési idejére. Ennek eredetéről ismét nem esik szó. Ki, mikor, hogyan és milyen energiaárak mellett készítette a számítást? Egyáltalán a Magyarországi viszonyokra lett specifikálva? A cikkemből a megtérülési időre is lehetne következtetni. Azt azért mindenképpen tisztázni szeretném, hogy nem vagyok a hőszivattyú ellen, gyakorló mérnökként én is fogékony vagyok az újdonságra, de mint minden műszaki alkotás alkalmazásának, ennek is jól körülhatárolható feltételei vannak térben, időben és financiálisan egyaránt. Cégünk megrendelői kívánságra természetesen rendszeresen alkalmazza ezt a készülékfajtát. Azt is elfogadom, hogy Európa számos országában költséghatékonyan lehet használni a hőszivattyút, de ezekben az országokban más a földgáz és az elektromos áram ára, és árának egymáshoz képesti aránya! A hőszivattyú tömeges hazai elterjedésére hosszú évek óta várunk, de az energiahordozók árai még mindig nem tették lehetővé elterjedését. Alapvető közgazdasági törvényszerűség, hogy az egymás alternatíváját képező energiafajták (mint pl. a gáz és az elektromos áram) árai trendjükben igazodnak egymáshoz. A ma eladásra kerülő készülékek működését kiszolgáló energiafajták, az elektromos energia és a gázellátás tekintetében is elegendő importkockázattal és kiszolgáltatottsággal számolhatunk, a hazai források hiányában az élettartam égészére vonatkozóan.
Ladányi úr szintén nem értette meg a cikk azon mondanivalóját, hogy kifejezetten két azonos felépítésű gépet, azonos körülmények között hasonlítottam össze, annyi különbséggel, hogy az egyik rendelkezik beépített hőszivattyúval, a másik pedig nem.
Ez biztosítja, hogy a két párátlanítási elv azonos körülmények között legyen összehasonlítva! A számítás nem „egy gyártó két termékéről”, hanem két párátlanítási elv összehasonlításáról szólt.
Természetesen összehasonlíthatjuk a számított hőcsöves hővisszanyerőt és az ön által említett keresztáramú, műanyag hővisszanyerőt is, de nem erről szólt a cikkem.
Egyetértek az automatikus szabályozás fontosságáról írt gondolataival, a cikkben erről is részletesen írtam.
Nem értek egyet a hőcsöves hővisszanyerő elavultságáról szóló tétellel, mivel ez a hővisszanyerő is számos fejlődési stádiumon ment keresztül az elmúlt időszakban. Nem véletlen, hogy a három legjelentősebb magyarországi referenciával rendelkező uszodai légkezelőgyártó/forgalmazó közül kettő is ezt használja, ha magas hatásfokú, energiatakarékos rendszert alkalmaz.
Véleményében három hibát említett, amelyekre illik reagálnom.
1. A gáz ára: 88 Ft/m3. A cikkben és itt is írtam, hogy a számításokat 2008. első félévében végeztem, az akkor érvényes energiaárakon. A gáz árát az akkor érvényben lévő 97/2007. (XII. 01.) GKM rendelet szerint határoztam meg. Ezt megváltoztatni nem tudom, bár szeretném. Mire végére értem a számításoknak, a gáz ára megváltozott. Hogy a cikk mégis időszerű legyen, a cikk leadásának időpontjában ellenőriztem a végeredményeket, az összefoglalásban ezt említettem. Ahogy előre jeleztem, a cikk megjelenése óta az energiaárak tovább emelkedtek (a villamos energia 2009. 01. 01-től). Az általam használt számítási eljárás bármikor használható, de az üzemköltség-számításokat az éppen aktuális energiaáraknak megfelelően mindig aktualizálni kell!
2. Belső légállapot: 32 °C/60%. Ezt nem gondoltam, hogy magyarázni kell, hiszen az ön által is írt „Tervezési szempontok fedett uszodák…” című tervezési segédlet 16. oldalán ön is írja, hogy milyen esetekben engedhető meg a fülledtségi határnál (14,3 g/kg abszolút nedvesség) nagyobb nedvességtartalmú belső levegő.
3. A fentiek figyelembe vételével a termikus költség, nem hiszem, hogy további magyarázatra szorulna.
Amiről viszont szinte mindenki megfeledkezik, az az, hogy sajnos Magyarországon még mindig kevés szó esik a ventilációs költségekről. És itt nem csak az uszodai rendszerekre gondolok. A gyártók/forgalmazók gyakran csak a hővisszanyerési hatásfok alapján hirdetik termékeik jóságát. A beruházók, tervezők pedig ez alapján döntenek. A cikk és a légtechnikában megszerzett gyakorlat is azt igazolja, hogy a ventilációs költség közel azonos nagyságrendű, mint a fűtéssel kapcsolatos üzemköltség. Amíg a fűtés csak az év bizonyos szakaszában szükséges, a ventilátorok télen-nyáron üzemelnek! A helyes termékkiválasztásnál mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy milyen ventilátorokat lehet alkalmazni, milyen munkaponton dolgozik az adott ventilátor, és milyen szabályozással rendelkezik. Fontos továbbá a kis belső ellenállású légkezelő és a kis külső ellenállású légcsatorna-hálózat tervezése. A cikkben részletesen írtam erről is.
Összefoglalva: A számításokat olyan hiánypótlásnak szántam, amellyel reális képet kaphatunk egy Magyarországon megépülő uszoda üzemeltetési költségeiről két különböző párátlanítási elvnél. Az uszoda valóságos üzemeltetési körülményeit használtam fel, és a gyakorlatban használatos tervezési körülményeket. A külső levegő hőmérsékletét, páratartalmát a magyarországi sokéves meteorológiai adatsorokból vettem, és a számításoknál figyelembe vettem ezek előfordulási gyakoriságát is. Ezen mondatok mindegyikében a Magyarország szó a fontos, mivel igen kevés számítási eljárás, tapasztalati érték, tényező van, amely kifejezetten hazai viszonyokra lett szabva.
Cikkem bevezetőjében is jeleztem, hogy szakmai körökben gyakran képezi vita témáját a cikk mondanivalója, így nem ért meglepetésként Ladányi úr írása. De sajnos véleménye inkább PR jellegűre sikeredett, nem szakmaira. Az előzmények ismeretében számítottam rá, hogy a számításokkal kapcsolatban az enyémtől eltérő vélemény is lehet. A cikk alapkérdése korábban is megosztotta tervezők, kivitelezők, beruházók, gyártók és forgalmazók véleményét. A cikk megírása ezért volt részemről időszerű. Javaslom, hogy ha a témában érdeklődő más kollégának is van elfogulatlan véleménye vagy ellenvéleménye, ossza meg a szaklap oldalain. Az ilyen jellegű előremutató, szakmai véleménykülönbségek fogják az épületgépész szakma fejlődését elősegíteni.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
