e-gépész online szaklap

Nincs visszaút - eltörlik a kötelező kéményellenőrzést

2017. november 6. | e-gépész | |  4 |

Az Országgyûlés 2017. október 31-én második nekifutásra is a családi házak kötelezõ kéményellenõrzésének megszüntetése mellett szavazott - Áder János köztársasági elnök, a szakmai szervezetek és az önkormányzatok tiltakozása ellenére is.

2017. október 31-én az Országgyûlés 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el másodszor az államfõ által megfontolásra visszaküldött elõterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenõrzését 2018. január elsejétõl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

A jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenõrzés lehetõvé tételére kötelezik a családi házakban lakókat, ami a módosítást elõterjesztõ Belügyminisztérium érvelése szerint adminisztrációs és idõbeli terhet jelentett számukra. A jövõben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenõrzést és a tisztítást egy általuk választott idõpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétõl.

A jogszabályt elsõ ízben október 17-én fogadta el a Ház, Áder János államfõ pedig három nap múlva küldte azt vissza megfontolásra. Ezt azzal indokolta, hogy az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprõ ipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentõs növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer mûködik - hívta fel a figyelmet Áder János.

A köztársasági elnök emellett jogalkotási kifogást is emelt a törvénnyel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy az Országgyûlés a jogszabály kétharmados többséget igénylõ rendelkezéseit nem fogadta el, az államfõnek megküldött törvényszöveg sarkalatossági záradékot tartalmazott. A kedden elfogadott változat ezt már nem tartalmazza, egy módosítással kivette a szövegbõl a Ház.

A módosítás ellen az ellenzéki pártok mellett számos szervezet kifogást emelt. A Kéményseprõk Országos Szakszervezete szerint a Belügyminisztérium tulajdonképpen beismerte: képtelenek ellátni a lakosság kéményellenõrzését és biztosítani magyar családok százezreinek a biztonságát; ráadásul a lépés a lakás- és az életbiztosítások drágulását vonja maga után, mivel óriási kockázatnövekedést jelent a biztosítók számára. Az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala, illetve Bándi Gyula, a jövõ nemzedékek szószólója, az alapvetõ jogok biztosának helyettese szerint a változás közvetlenül veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogának érvényesülését. Schmidt Jenõ, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke pedig úgy fogalmazott, nem tudják elfogadni hogy az önkormányzati hatáskörbõl állami feladattá tették a kéményseprési szolgáltatást, illetve megszüntették a magánházak kötelezõ éves kéményellenõrzését, utóbbi ugyanis balesetveszélyes.

A helyzet teljes kilátástalanságát jól szemlélteti a Kéményseprõk Országos Szakszervezetének (KOSZ) közleménye, amelyet "Már csak az ima segíthet!" címmel adtak ki, ami tulajdonképpen egy Szent Flóriánhoz címzett fohász...

Kémény

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2017. nov. 17.

Fazakas Miklós Ferenc mindig nagyon érdekes módon fogja meg a problémákat. Tanulságos az okfejtése és meg kell állapítani, hogy a gáz és kémény területen –;azért a víz és cstorna sem kivétel- számtalan esetben futunk bele "megszokásból" elvárt előírásokba és olyan hivatkozások is elhangzanak, aminek ha utána néz az ember, akkor kiderül, hogy nincs valóság alapjuk. A kötelező ellenőrzések rendje egyébként pont a gáz és kémény területen okoz olyan jellegű anomáliákat, amik egy-egy építkezésen komoly gazdasági károkat okoznak. Ma a gázterv jóváhagyások a gáz-meo és a kémény átadás-átvétel rendszere teljes egészében elavult, múltidéző. Jellemzően az az alapelv, hogy minden életveszélyes, hanyag és rossz, amíg valamilyen hatóság rá nem nyomta a bélyegét a megfelelősségre. Érdekes, hogy az építésengedélyezési eljárásoknál már kezdik átlépni ezt az eljárás rendet! Egyrészt interneten keresztül megy a terv feltöltés. Interneten keresztül kapnak hiánypótlási felszólítást. Arról nem is beszélve, hogy családi háznál nincs is engedélyeztetés, igaz van használatba vétel. Pedig az építésengedélyezési eljárás egy sokkal szélesebb, bonyolultabb feladat, mint egy gázterv kéményének, vagy magának a gáztervnek az ellenőrzése. Vajon szakági vonalon miért nem lehet a fentieket megtenni? Természetesen, ha utóellenőrzés van, akkor sokkal-sokkal nagyobb felelősség terheli a tervezőt és a kivitelezőt is! De így lehet előre lépni. Az előzetes engedélyeztetésnek hátulütője, hogy a rizikós dolgokat is meg lehet próbálni, mert majd úgy is ellenőrzik és a felelősség is megoszlik, még ha jogilag nem is, de bizony a bírói gyakorlat szerint pedig még is. Ha valaki hibásan teljesít és három hónap múlva a működő házban kapcsolják ki a fűtést, akkor a felelősség is egyértelmű, így már kevésbé kockáztat tervező-kivitelező és talán az ellenőrző szerv sem mer „;saját elképzelésnek megfelelő”; egyéb dolgokat elvárni, mert ha felelőtlen dolgokat akar elvárni, akkor a kizárásért ő lesz a felelős.


Fazakas Miklós Feren | 2017. nov. 16.

A kötelező szolgáltatások rendszerének alapvető hibája, hogy a szolgáltató az intézkedést igénylő esetek döntő többségében nem-megfelelőség megállapítására kényszerül, és arra, hogy azzal szemben lépejen fel, akinek szolgáltat. A nem-megfelelőséggel kapcsolatos álláspont nem támasztható alá egy szabvány valamely követelményének nem teljesítésével, mert az ellentétes lenne a nemzeti szabványosításról szóló törvénynek a szabványok önkéntes alkalmazásról szóló előírásával. Azt ki sem szabad mondani, hogy egy szabvány megtilt valamit! Ha egy megoldás nem egyeztethető össze egy szabvány valamely követelményével az nem tilos, hanem kívül esik a szabvány alkalmazási területén! A kéményseprő-ipari jogszabályokban a nem-megfelelőség alátámasztásához szükséges előírásoknak csak pár százalékát találjuk meg, mert a mai gyakorlatban az MSZ 845:2012 szabvány követelményeit alkalmazzák, számos esetben használva a szabványt, törvénybe ütköző módon a nem-megfelelőséggel kapcsolatos álláspontok alátámasztására. Megoldásként a szabványok követelményeit nem vehetjük át egy jogszabályba, mert a szükséges hazai európai szabványok copyright joggal védettek és terjedelmük is túl nagy lenne ahhoz, hogy egy jogszabály mellékletét képezzék. Azt sem tehetjük meg, hogy egyes szabványok kötelező alkalmazását írjuk el a jogszabályokban úgy, hogy egy eljárás során ezeknek a szabványok követelményei legyenek alkalmazhatók a nem-megfelelőség alátámasztására. Azaz a kötelező szolgáltatás rendszerben nincs jó megoldás. Ellentétben a gázipari szabályozásban a jogszabályok minden esetben, a létesítéskor és a megfelelőség időszakos ellenőrzésekor is a kérelmező feladatává teszik a megfelelőség igazolását. Ebben az esetben a kérelmező önként választhatja a megfelelőség igazolásának azt a módját, hogy az alkalmazási területe szerint megfelelő szabványnak való megfelelőség kimutatásával igazolja a jogszabálynak való megfelelőséget. Nagy előnye ennek a rendszenek, hogy a szabványoktól el lehet térni egy legalább egyenértékű megoldás alkalmazásával, tehát a rendszer rugalmas. A jogszabályok követelményeitől a mai gyakorlat szerint nem térhetünk el. A műszaki előírások jogszabályokba történő átültetése azért hátrányos, mert ez a megoldás egy merev rendszert jelent, ami akadályozza a műszaki fejlődést. Továbbá a jogszabályok nyilvánvalóan nem terjedhetnek ki valamennyi gyakorlatban előforduló esetre, így a merev jogszabályi előírások számos esetben megoldhatatlan szituációkat generálnak. A kötelező szolgáltatás rendszere szükségessé tenné, hogy a követelmények nem teljesítése jogszabálysértésekre legyenek visszavezethetők, ugyanis jogszabálysértés hiányában nem indítható jogi következményekkel járó eljárás egy állampolgárral szemben.


Vágó András | 2017. nov. 6.

Szerintem a legfontosabb lenne - a tisztánlátás érdekében -, hogy az elmúlt öt évben történt égéstermék visszaáramlásokról, tűzesetekről statisztikailag valós képet kapjunk. Pl. a CO-mérgezéseknél hány esetben okozta készülék karbantartásának a hiánya, nyílászáró cseréje, kémény hibája a balesetet. Volt-e ezeken a helyeken időszakos ellenőrzés? Ha volt, történt-e valamilyen felelősségrevonás? Amíg nem kapunk pontos képet az esetekről, addig csak érzelemből nyilatkozik mindenki. Fennáll annak a lehetősége, hogy a társasházi lakásoknál is a családi házakéhoz hasonló szabályozást vezessenek be. Az utóbbi időben volt alkalmam néhány esetben személyesen részt venni új építésű épületek kémény-átadásán a főváros területén. A kéményseprő kolléga hangneme, stílusa megengedhetetlen volt. Ilyen hozzáállással nem csoda, ha a beruházók, lakástulajdonosok a kéményseprő szakma ellen vannak.


Juhász István | 2017. nov. 6.

Úgy gondolom, hogy a kéményseprők maguk is tevékenyen részt vettek abban, hogy a helyzetük egyre romlik. De ezt most nem fogalmazom meg. Egy kilátástalan helyzetből úgy menekül a "felsőbb vezetés", hogy a helyzet eltörlését indítványozza (mondván: Aki hülye haljon meg.) Az ártatlan áldozatokkal persze nem számolnak! És biztos vagyok benne, hogy a védtelenek: gyerekek és idősek fognak nagy számban áldozatul esni ennek a döntésnek. Megvárjuk a veronai buszbaleset kéményseprős - nagy visszhangot keltő tragédiáját, majd szigorítják a szabályzást. Csak várnunk kell... és imádkozzunk, hogy ne a mi családunkkal történjen meg a tragédia!

Facebook-hozzászólásmodul