e-gépész szaklap

A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása

Frissítve: 2017. szeptember 26.

Szerző: Kovács Zoltán, dr. Garbai László

Hasznos volt Eddig 20 látogatónak tetszett

Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.

A cikk a Magyar Épületgépészet 2017/7-8. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

Az irányelv feladatként meghatározta – az Európai Unió összes tagállamára vonatkozóan – a nemzeti cselekvési tervek kidolgozását, amellyel a közel nulla nettó energiaigényű épületek számának a növelését kívánták elérni, ezzel hozzájárulva az energiahatékonyság fokozásához. Cikkünkben az irányelv hatására létrejövő (létrejött) jogalkotás fázisait, továbbá az ebből eredő szakmai követelményrendszert kívánjuk bemutatni Magyarország vonatkozásában.

A 2010/31/EU irányelv egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű épület építhető. Közintézmények esetében a fenti dátumot 2018. december 31-i véghatáridőben jelölték meg. Az irányelv fókuszában az energiahatékonyság áll, ezért az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimális követelményrendszer meghatározásához a költségek optimális egyensúlyát is figyelembe kell venni. Az irányelv azt is kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő minimum követelményeknél szigorúbb követelményértékeknek megfelelő épületek számának az elterjedését is meg kell célozni. Ennek alapján az Európai Unió összes tagállamának a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése érdekében nemzeti cselekvési tervet kell kidolgoznia.

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosítását 2015. március 21-én az Országgyűlés elfogadta, ezáltal a határozat mellékletét képező Nemzeti Energiastratégia is zöld utat kapott. A Nemzeti Energiastratégia enegiahatékonyságról szóló fejezete 2021. január 1-ét követően évente 30 – 40 ezer új épület építésével számol, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes ingatlanpiac és az épület tulajdonosok és fejlesztők pozíciójának felmérését el kell végezni. A fentieken túlmenően az elfogadott határozat rögzíti, hogy az Országgyűlés felkéri a Kormányt a Nemzeti Energiastratégia alapján az épületenergetikai stratégia kidolgozására. A stratégiának tekintettel kell lennie a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok energetikai és költségelemzésére, valamint a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére.

Az elfogadott határozatban kitűzött célok érdekében az 1601/2015. (IX. 8.) Kormányhatározatban a Kormány elfogadta a III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, továbbá a mellékletét képező közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti tervet. A nemzeti terv tartalmazza többek között:

  • az időközi célokat,
  • a szükséges szabálymódosításokat, kiegészítéseket,
  • a számítási módszertan felülvizsgálatát a közel nulla energiaigényű épületek követelménye miatt,
  • a módszertan felülvizsgálatához szükséges időjárási adatokra vonatkozó követelményeket,
  • a megújuló részarány számítási módszerére vonatkozó szabályozásokat. [5]

Kitér többek között a közszektor példamutató szerepére, arra, hogy a szükséges véghatáridő előtt a lehetőség szerinti felújításokat már a közel nulla energiás épületek követelményértékei szerint valósítsák meg. Bemutatja, hogy az Operatív programokban milyen pénzügyi ösztönzések, azaz támogatási rendszerek kerülnek meghatározásra.

2016. január 1-je után a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás keretében három rendelet tekinthető mérföldkőnek:

  1. A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól.
  2. A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet, amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szól, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokat szabályozza.
  3. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely az épületek energetikai jellemzőinek számítási módszerét adja meg.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet kimondja, hogy közintézmények esetében 2019. január 1-jétől, egyéb épületek esetében pedig 2021. január 1-jétől a hatóság csak abban az esetben fogja megadni a használatbavételi engedélyt, ha az épület megfelel a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület követelményrendszerének. Ebből következik, hogy középületek esetében 2019. január 1-jétől, míg egyéb épületek esetében 2021. január 1-jétől csak közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületek építhetők.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendeletben rögzítésre került, hogy az energetikai tanúsítványt alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint kell elvégezni. A Kormányrendeletben rögzítésre került a III. Nemzeti Cselekvési Terv mellékletét képező, közel nulla energiaigényű épületekről szóló nemzeti tervből átvett és átdolgozott új energetikai minősítési osztályozás. A 2015. december 31-ig érvényben lévő energetikai minősítési osztály az 1. ábra szerinti kategóriákkal rendelkezett.

1. ábra. A 2015. december 31-ig érvényben lévő energetikai minősítési osztályozás. Forrás: III. Nemzeti Cselekvési Terv

Az 1. ábra alapján korábban három logikai kategóriára vált szét a minősítés:

  • energetikai szempontból felújítandók (H, I),
  • a Magyarországon lévő épületek átlagos besorolása (D, E, F, G),
  • az aktuális követelményeknél jobb ingatlanok (A+, A, B, C).

Az új energetikai minősítési osztályozás, amelyet a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet bemutat a korábban tíz szintű besorolás helyett, már 12 besorolási tagolást határoz meg, amelyet a 2. ábrán mutatunk be.

2. ábra. A 2016. január 31-től érvényben lévő energetikai minősítési osztályozás. Forrás: http://www.energiaszamitas.hu/index.php/energia-besorolas-jelentese

Megjegyzendő, hogy a minősítési osztályok közé bekerült a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményérték, amelyet egyéb épületek esetén 2021. január elsejére el kell érnie az új épületnek, hogy használatbavételi engedélyt kaphasson. A viszonyítási alapot a BB kategória jelenti.

A kategóriába való besorolás módja az, hogy az 1 m²-re jutó energiafogyasztást kell kiszámítani kWh-ban, továbbá meg kell határozni, hogy maximálisan mennyi lehetne a követelményérték szerinti érték. A besorolási értéket a két szám százalékos aránya adja. Bevezetésre került a megújuló részarány fogalma és meghatározásra került az úgynevezett 25 százalékos érték:

Esus min = 0,25 · EP méretezett ,

ahol
Esus min – a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke,
EP méretezett – az 7/2006. Rendelet 2. melléklet XII. része szerint meghatározva az épület számított összesített energetikai jellemzője.

A megújuló részarányt az épületben keletkező, ingatlanról származó vagy a közelben előállított megújuló energiaforrásból kell biztosítani (napelem, napkollektor, hőszivattyú stb.).

A „BB” kategória eléréséhez a teljes energiafelhasználás 25%-át el kell érnie a megújuló energiatermelésnek az épületben, továbbá ezt számítással is igazolni kell. A Rendelet szerinti részletes számítási módszerrel vagy dinamikus szimulációval alátámasztva adható „AA” vagy annál jobb besorolási kategória az épületnek, amennyiben az további feltételrendszernek is megfelel. Többek között minimum követelmény a hőtermelő berendezés időjárás-követő szabályozása, valamint a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága, továbbá a fogyasztás egyedi mérése, vagy költségosztók felszerelése.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet a fenti összegzéseket tartalmazza. A 6. számú mellékletében részletesen kidolgozásra került a közel nulla energiaigényű épületek követelményrendszere. A határolószerkezetek tekintetében az 5. mellékletben meghatározott épületfizikai értékeket kell elérnie a szerkezeteknek.

A hőátbocsátási tényezőknek az 1. táblázatban rögzített értékeknek kell megfelelniük.

1. táblázat. A 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelet hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményértéke a költségoptimalizált és közel nulla energiaigényű épületekre. Forrás: 7/2006. (IV. 24) TNM rendelet

A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje esetén a 2. táblázat szerint alakul.

2. táblázat. A fajlagos hőveszteség-tényező értéke a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelet 6. melléklete szerint a közel nulla energiaigényű épületre. Forrás: 7/2006. (IV. 24) TNM rendelet

A Kormány vállalásának eredményeként az 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározatban megállapította a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretét. A határozat az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatását is megcélozza az 5. prioritásban. Ennek alapján a kormány 5,65 milliárd Ft-ot a közel nulla energiaigényű épületek létesítésére fordít mintaprojekt jelleggel.

A dedikált projektek között szerepel többek között:

  • a Terrorelhárítási Központ közel nulla energiaigényű épületeinek létesítése mintaprojekt jelleggel,
  • a Heim Pál Gyermekkórház közel nulla energiaigényű épületeinek létesítése mintaprojekt jelleggel,
  • közel nulla energiaigényű épület létesítése mintaprojekt jelleggel Kisvárdán,
  • a Budapesti Szent Ferenc Kórház közel nulla energiaigényű épületének létesítése mintaprojekt jelleggel.

Összefoglalás

Cikkünkben bemutattuk az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2010/31/EU rendelet hatására hazánkban megvalósított, illetve tervezett intézkedési sorozatot, amely szerint az Országgyűlés és a Kormány – eleget téve az irányelvben foglaltaknak – kialakította az épületek energiahatékonyságának szabályrendszerét.

Bemutattuk a jogalkotás fázisait, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek a közel nulla energiafelhasználású épületek elterjedését és követelményrendszerét célozzák.

Megállapítottuk, hogy az irányelv betartása érdekében nemcsak szakmai intézkedésekre került sor, hanem a pénzügyi és gazdasági háttér megteremtése érdekében támogatási rendszer került kidolgozásra.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a 2021. január 1-jétől életbe lépő, egyéb épületekre vonatkozó szabályozás a hazai energetikai szemlélet átgondolását és feltérképezését indokolja.

Irodalomjegyzék

[1] Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv.
[2] A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat.
[3] 1601/2015. (IX. 8.) Kormányhatározat Magyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről.
[4] III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv.
[5] A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti terv.
[6] Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet.
[7] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályozásáról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet.
[8] Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2016. (V. 24.) TNM rendelet.


Hasznos volt Eddig 20 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: