e-gépész szaklap

Generációk együttműködése - apák és fiúk az épületgépészetben

Frissítve: 2017. szeptember 11.

Szerző: Madácsy Tamás

Hasznos volt Eddig 13 látogatónak tetszett

A „20 éves a Magyar Mérnöki Kamara” című jubileumi könyvben „Apák nyomdokain” címmel kapott helyet 24 magyar mérnökdinasztia bemutatása, közöttük a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának három meghatározó képviselőjével és fiaikkal folytatott kerekasztal-beszélgetés is. Ezt a fejezetet közöljük három részben az MMK engedélyével – ezúttal az utolsó részt megosztva olvasóinkkal.

1. Mérnöknemzedékek az épületgépészetben

2. A mesterség áthagyományozása

3. Generációk együttműködése

Adódnak-e véleménybeli különbségek apák és fiúk között, hiszen a szakma jelentősen megváltozott időközben?

Virág Zoltán szerint mind technikai, mint technológiai szempontból óriásit fejlődött a szakma, az irány azonbanhelyes. „Pontosan csak a tervezői oldal szempontjából foglalhatok állást, hiszen világéletemben ezen a területen dolgoztam. Mindigis nyitott voltam és igyekeztem alkalmazni a legújabb lehetőségeket, műhelyünkben pedig ugyancsak arra törekszem, hogy a már az egyetemenmegfelelően képzett mérnökök tudásátmég inkább elmélyítsük és specializáljuk." Zsolt szerint nincsenek komoly szakmai-, hozzáállásbeli különbségek közöttük, természetesen ugyanúgy számítógéppel terveznek.

Ennek kapcsán Nagy Gyula fontosnak tartja megjegyezni, hogy a tervezés legelső fázisában számára továbbra sem nélkülözhető a kézi rajzolás, a konstrukciós vázlatok készítése. A fiatalabb generáció szerint azonban a kézi rajzolás manapság csak a tervezés igen csekély hányadát teszi ki. „Vannak olyan munkafolyamatok, amelyek esetében megspórolható lenne némi idő kézi rajzolással, például egy légtechnikai rendszer tervezésekor kiszerkeszthetem, megrajzolhatom a légcsatornákat, azonban közben felmerülhetnek olyan problémák, amelyek borítják azegész koncepciót és használhatatlanná válik, amit addig kidolgoztam. Más kérdés, hogy a nyomvonal kitalálásakorgyorsabb kézzel rajzolva felvázolni a rendszert” – mondja Nagy Bernát.

Virág Zsolt is túlnyomó részben számítógéppel tervez, hozzáfűzi, hogy néhány helyzetben megkerülhetetlen, és gyorsabb a kézi rajzolás. „Egy felmérésnél természetesen nem alkalmazható hatékonyan a számítógép, hiszen nehezebben használható a helyszínen. Másrészt az ellenőrzések során is jobb, ha rendelkezésünkre áll – kéznél van – a kinyomtatott kézi rajz.”

A mérnökgenerációk közötti különbség persze jól tetten érhető a kérdés kapcsán. "Mi úgy nőttünk fel, hogy az első időszakban szinte mindent le kellett rajzolnunk, hiszen saját kezűleg készítettük a terveket” – összegzi Nagy Gyula. „Nem hinném, hogy maradi vagyok, amikor azt mondom, hogy az arányokat és léptékeket számítógépen nagyon nehéz követni – papíron sokkal könnyebb eligazodnunk, mivel ott mindig ugyanabban a léptekben látjuk. Máig vallom, hogy a térlátáshoz, valamint az arányok érzékeléséhez elengedhetetlen a szabadkézi rajzolás készsége. Elsajátításával a mérnök nem csupán egy gép lehetőségein belül képes konstrukciós munkát végezni."

Chappon Miklós ehhez még hozzáteszi, hogy miután már tudja, mit akar a tervben közölni, akkor az ezt követő fázisban, ami úgymond már a tervezés favágás része, alkalmazhatják, sőt alkalmazniuk is kell a számítógépet. „Számomra azonban – és ezt talán az idősebb generáció nevében is mondhatom – az alkotás kezdeti szakaszában semmivel sem teszi egyszerűbbé a munkát egy számítógép, mint az, ha papírral és ceruzával dolgozom."

Chappon Ákos közgazdászként más területekért felelős a cég működésében. „A világ teljesen megváltozott a szüleink idejéhez képest, mind marketing, mind kommunikációs, vagy értékesítési szempontból. Más tendenciák érvényesülnek, új csatornákon kell megszólítanunk vevőinket, az érdeklődőket, de a tervezőket és kivitelezőket is. Mindez talán még a tervezésnél is gyorsabb ütemben változik, akár egy évtized alatt is jelentősen. Ezeken a területeken ezért lényeges szemléletmódbeli különbségeket érzékelek, azonban édesapám szerencsére meggyőzhető. Ráadásul,a mérnökökhöz hasonlóan, számokkal mi is igazolni tudjuk elméleteinket; amennyiben a pesszimista és az optimista terv egyaránt pozitív eredményt mutat, akkor biztosan belevághatunk annak megvalósításába."

Cégek örökösei

A bizalom pedig elengedhetetlen, hiszen a fiúk nemsokára átveszik az apáktól a cégek vezetését. „Természetesen a szüleink negyven évnyi szakmai előnyét, mi egy évtized alatt nem tudjuk behozni, ezért amíg csak lehet, számítunk tanácsaikra és kapcsolati rendszerükre. Azt is el kell fogadnunk, hogy apáink szakmai elismeréseit korántsem valószínű, hogy akár csak megközelíteni is képesek lehetünk. Pedig sokan nyilván elvárnánk ezt tőlünk, a cégek örököseitől” – mondja Ákos. „Megint csak a megváltozott világ eredményezi azt a gyakorlatot, hogy a korábbi, évtizedeken át együtt lévő munkaközösségekkel szemben, ma már csak néhány évig dolgoznak az emberek egy-egy munkahelyen, nem is beszélve a külföldi megbízások növekvő számáról, ami a szüleink idejében még nyilván alig volt jellemző. Emiatt sem könnyű szert tennünk olyan szakmai összeköttetésekre, kapcsolati tőkére, amellyel ők rendelkeznek” – teszi hozzá Virág Zsolt. „Azt szeretném, hogy a cég jövője is biztosított legyen - amiben számítok a fiamra és a kollégáinkra is, ezért is próbálok meg minél több tudást és rutint átadni a következő generációnak” – mondja Virág Zoltán.

Némileg másképp vélekedik erről Nagy Gyula: „Elsősorban azt szeretném, hogy Bernát olyan szakmai szintre jusson, hogy bármilyen keretek között biztosított legyen megélhetése. Hogy ezt ebben a cégben, vagy egy másikban éri majd el, az majdhogynem mellékes. Ha ő elismerést szerez a szakmában, akkor mindegy, hogy hol dolgozik.”


Hasznos volt Eddig 13 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: