e-gépész szaklap

Energiahatékonyság: többel jobban járunk

Frissítve: 2017. augusztus 03.

Hasznos volt Eddig 17 látogatónak tetszett

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint az energiahatékonysági célok emelése EU- és tagállami szinten is pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár. Sőt, minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.

Egy új elemzés látott napvilágot 2017 júliusában, mely az Európai Bizottság Energia Főigazgatóságának megbízásából készült és az energiahatékonysági szakpolitikák pozitív és negatív hatásait elemzi, számszerűsíti. Különösen azt vizsgálja, milyen hatással jár a 27 százalékos energiahatékonysági cél 30 százalékra, vagy annál akár magasabbra emelése. Mérleget von makrogazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból összeurópai szinten, de esetenként arra is kísérletet tesz, hogy tagállami szinten elemezze a megemelt energiahatékonysági célok hatását.

Az elemzés szerint az EU egésze és a tagállamok számára is az energiahatékonysági fejlesztések által generált előnyök nagymértékben túlszárnyalják az induló beruházási költségeket. A fejlesztések egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, illetve szociális és egészségvédelmi problémákra.

Korábbi tanulmányok már rávilágítottak, hogy az energiahatékonyság ösztönzése az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének egyik legköltséghatékonyabb eszköze. Ez a friss jelentés az energiahatékonysági beruházások hatásait hat területre vetítve elemzi: a makrogazdaságra (beleértve a tagállamok költségvetésére és versenyképességére, illetve a munkaerőpiacra) kifejtett, valamint az egészségre, környezetre és társadalomra vetített hatásokat.

Makrogazdaság

Az elemzés szerint az EU-s irányelvben megfogalmazott irányok, és azok tagállami átültetése pozitív hatással jár mind a GDP-re, mind a foglalkoztatottságra nézve. Sőt, az energiahatékonysági célértékek emelkedésével párhuzamosan ezek a hatások még előnyösebbek. A célérték 30 százalékra emelése 0,4 százalékos GDP emelkedést hozhat 2030-ra, és a foglalkoztatás is 0,4 százalékkal emelkedne. Egy ambiciózusabb, 40 százalékos energiahatékonysági célkitűzés esetén a GDP növekedési potenciálja több mint 4 százalékkal, a foglalkoztatás pedig több mint 2 százalékkal emelkedne. A munkanélküliek száma az EU-ban 2030-ig akár 3 millió emberrel csökkenthető lenne.
 
A megemelt energiahatékonysági célok a tagállamok költségvetésére nézve is pozitív hatással járhatnak. Egyrészt tapasztalható egy közvetlen hatás a középületek rezsiköltségeinek csökkenése révén, de jóval nagyobb a fejlesztések közvetett hatása. Ilyen például a foglalkoztatás növekedése, a munkabérek és a munkavállalói társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek emelkedése és a szociális kiadások csökkenése. A költségvetési egyenlegre gyakorolt pozitív hatás az EU-ban átlagosan a GDP 2 százalékát is elérheti.
 
Az energiahordozók felhasználásának visszaesése (azaz az energiaimport csökkenése) a pozitív GDP-eredmények egyik fő mozgatórugója, legyen szó lakosságról vagy vállalatokról. Ha az európai cégek energetikai beruházásokkal csökkentik energiaszámláikat és általános költségeiket, akkor nemzetközi versenyképességük javul, ami potenciálisan nagyobb piaci részesedést eredményezhet mind a hazai piacokon, mind külföldön. Természetesen rövid távon az energetikai beruházások – a megnövekedett beruházási költségek miatt - okozhatnak versenyképességi kihívásokat, ezért is kiemelkedően fontos a finanszírozás kérdésköre.

Egészségügyi hatás

Jelentős az energiahatékonysági intézkedések egészségügyi kiadások csökkentésére tett hatása is. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a légszennyezés az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, melynek kiváltó okai közül sok az energiaszektorban gyökerezik. A  bizottsági jelentésben elkészített számítások alapján a 27 százalékos energiahatékonysági cél 30 százalékra emelése 28,3 milliárd euró éves egészségügyi megtakarítást eredményezne. A 40 százalékos cél pedig évente mintegy 77 milliárd euró megtakarítást eredményezhet.

Szociális hatás

Az energiamegtakarítások nagy része az épületek jobb energiahatékonyságából származhat. A társadalmi hatás mértéke attól függ, hogy milyen típusú épületekre fókuszálnak a fejlesztési programok. Nagyobb szociális hatás érhető el akkor, ha az energiahatékonysági programok fókusza az alacsony jövedelmű háztartások által lakott lakások energiahatékonyságának javítása. Európai szinten több millió energiaszegény háztartáson lehetne segíteni célzott, energiahatékonyságot ösztönző programokkal.
 
Közvetett előnye az energiahatékonysági beruházásoknak, hogy a megtakarított rezsiköltségek révén a jövedelmi egyenlőtlenségek enyhén javulnak, illetve a felszabadult jövedelmek – jellemzően az importból származó energiahordozók helyett – más, a tagállamokban előállított termékre költhetők.
 
Környezeti hatások

Az energiahatékonyság ösztönzése számos környezeti előnnyel is jár. Ezek közül a kén-dioxid és nitrogénoxid-kibocsátásban, valamint a szállópor-koncentrációban bekövetkező visszaesés, illetve az ezekhez köthető egészségkárosító hatások visszaszorulása a kiemelendő.

Előfeltételek és következtetések

Számos olyan fontos előfeltétel, intézkedési irány körvonalazódott az elemzésből, melyeket az energiahatékonyságból származó lehetséges előnyök maximalizálása érdekében érdemes figyelembe venni:
•    A modellezési eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy minél magasabb az elérni kívánt energiahatékonyság célérték, annál pozitívabb az eredmény a legtöbb hatásterületen. Alapfeltétel azonban, hogy az Energiahatékonysági Irányelvet és a kapcsolódó tagállami intézkedéseket teljes mértékben végrehajtsák; a várható hatás különben gyengébb lesz.  
•    Fontos kérdés a finanszírozás: a modellek esetén mind a háztartások, mind a vállalkozások esetén a beruházások saját forrásból történő finanszírozásából indultak ki. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy európai, tagállami programszerű ösztönzők nélkül az energiahatékonysági beruházások nem indulnak el.
•    A versenyképesség-javulás és a gazdasági haszon maximalizálása akkor valósulhat meg, ha az energiahatékony berendezéseket és anyagokat belföldön (az EU-n belül) gyártják. Számos gazdasági előny pedig abból keletkezik, hogy az importált energiahordozókra fordított kiadások olyan területekre csatornázódnak be, amelyek nem az energiahatékonysághoz kapcsolódnak.
•    Ha ambiciózus célok kerülnek kitűzésre, előfeltétel az energiahatékonysági piacon működő vállalatok előzetes felkészülése azért, hogy megfelelő kapacitással rendelkezzenek a növekvő piaci igények kielégítésére.
•    Az energiahatékonysági beruházások szociális jólétre gyakorolt hatása akkor optimalizálható, ha az alacsony jövedelmű háztartások energiahatékonyságának javítását konkrét ösztönző programokkal segítik.

Hazai helyzetkép

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy csökkenteni hazánk energiafelhasználását, hogy közben az a gazdasági növekedést ne sértse.

Számos kutatás szerint a magyarok már felismerték, hogy fontos vállalatuk, otthonuk energiahatékonyságának a fejlesztése. Több javaslatcsomag is készült, mely az energiahatékonysági fejlesztések közvetlen és járulékos hasznát elemzi. Ezek egyben körvonalaznak olyan pénzügyi ösztönzőket is, mely a hazai költségvetés számára is pozitív szaldót eredményezne. Ugyanakkor összehangolt, közép- és hosszútávú, vonzó energiahatékonysági programok nélkül a beruházások tömeges beindulására aligha lehet számítani.


Hasznos volt Eddig 17 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: