e-gépész szaklap

A szakszervezet álláspontja

Frissítve: 2017. július 03.

Hasznos volt Eddig 69 látogatónak tetszett

Megalkotta álláspontját az MBSZ módosításáról a Kéményseprők Országos Szakszervezete, a KOSZ.

Véleményezés NGM rendelet

Tisztelt Államtitkár Asszony!

A műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról, a gázszerelők nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról című tervezetben szereplő 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. mellékletének (Műszaki Biztonsági Szabályzat) égéstermék-elvezetés szabályozásával összefüggő módosításaira vonatkozó álláspontunkat az alábbiakban részletezzük:
Jogalkotási szempontok:
- Minisztériumi feladatkör

Az égéstermék-elvezető létesítésére, vizsgálatára, ellenőrzésére, karbantartására, stb. vonatkozó jogszabályok kidolgozása a Belügyminisztérium hatás- és felelősségi körébe tartozik, ebből kifolyólag a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott módosító javaslat olyan területeket is érint, amely túlmutat a minisztérium illetékességén.

- Jogszabályi ellentmondások
A jogszabály-módosító tervezet égéstermék-elvezetőkre vonatkozó passzusai ellentétben állnak a Belügyminisztérium által jegyzett, a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó jogaszályokkal.

- Rezsicsökkentés és biztonsági szint
A kormány döntése alapján jelenleg a kéményseprő-ipari tevékenység ingyenes, de mindenki számára kötelezően igénybe veendő. A tervezet befolyásolja az állam által garantált
biztonsági szint fenntartását, továbbá fizetőssé tenné bizonyos égéstermék-elvezetők ellenőrzését.

Szakmai szempontok:
- A megfelelő szakképesítés hiánya
A jogszabálytervezet a gázszerelők hatáskörébe rendelné bizonyos égéstermék-elvezetők ellenőrzését, azonban egy égéstermék-elvezető szakszerű és teljes körű vizsgálata során elkerülhetetlen a magasban történő munkavégzés, melyre a gázszerelőknek nincs sem képesítésük, sem pedig jogosultságuk.

- A beazonosítás kérdésköre
Az MBSZ (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet) alapján a telepített gázkészülék adattábláján jelölni kellene a gázfogyasztó készülék megvalósított kivitelének megfelelő, MSZ CEN/TR 1749 sz. műszaki jelentés szerinti típusjelét, azonban tapasztalatainkból tudjuk, hogy a gyakorlatban e jelölés a legkevésbé valósul meg, még a napjainkban installált tüzelőberendezések esetében is. Az évtizedekkel ezelőtt telepített tüzelőberendezések ez irányú, visszamenőleges beazonosítása pedig teljességgel kizárt és lehetetlen. Tehát egy helyszíni ellenőrzés során ki és mi alapján fogja eldönteni, hogy az adott égéstermék-elvezető a gázkészülék szerves részét képezi vagy sem?

- Az ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága
A jogszabálytervezet bizonyos égéstermék-elvezetők ellenőrzését a gázkészülékek időszakos karbantartásával kötné össze. A gázkészülékekre vonatkozó garancia időtartama általában 1-2 év, ami opcionálisan hosszabbítható. A garancia feltétele a szakszerviz által történő üzembe helyezés, valamint az üzembe helyezéstől számított 1 év elteltével a szerviz által elvégzett igazolt karbantartás. A garancia lejártát követően, nincs ösztönözve az üzemeltető a rendszeres ellenőrzés, karbantartás elvégeztetésére és Magyarországon sajnos az állampolgári felelősségtudat alacsony szinten van, az energiahatékonysági, környezetvédelemi szempontok pedig egyelőre teljesen mellékesek. Igaz, hogy a 2008. évi XL. törvény és a hozzá kapcsolódó 19/2009. (I.30) kormányrendelet szabályozza, hogy az üzemeltető köteles a felhasználói berendezés vonatkozásában a szükséges ellenőrzéseket és karbantartást a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, de tapasztalatainkból tudjuk, hogy ez a gyakorlatban a legkevésbé valósul meg. Mivel a rendszeres karbantartások megtörténtét senki sem kontrollálja, a jövőben számtalan esetben fordulhatna elő, hogy akár évekig, vagy évtizedig ellenőrzés nélkül működhetnének a gázkészülék szerves részét képező égéstermék-elvezetők. A kéményseprő-ipari tevékenység kötelező eleme a 11 kWth feletti gáztüzelő berendezések füstgázában lévő CO tartalmának az ellenőrzése, elsődlegesen élet-és vagyonvédelmi, másodsorban környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontokból kifolyólag, mely ellenőrzés diszkriminatív módon e berendezéseknél a jövőben elmaradhatna, mely következtében rosszabb esetben élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető, jobb esetben a környezetet a szükségesnél jobban szennyező állapotok alakulhatnának ki.

- Veszélyforrások
A gázkészülék szerves részét képező égéstermék-elvezetők semmiben sem különböznek az épület szerves részét képező, 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet hatálya alá tartozó égéstermék-elvezetőktől. Sőt, az ilyen égéstermék-elvezetők esetében legtöbbször ugyanarról a termékről beszélünk, mint a független kéménygyártó cégeknél megtalálható termékek csak a gázkészülék márka logójával vannak ellátva. Ugyanazon kivitelezési, üzemeltetési hibák, illetve veszélyhelyzetek fordulhatnak elő, mint az épület részét képező égéstermék-elvezetőknél. A leggyakoribb probléma az égéstermék-elvezető tömörtelenné válása, a hőmozgás, valamint a szilikon tömítőgyűrűk elöregedésének hatására. Azonban az üzemeltetés során felmerülő hibák, hiányosságok kiszűrése csak rendszeres ellenőrzés mellett biztosítható.

- Független felülvizsgálat
Az újonnan telepített égéstermék-elvezető megfelelőségének vonatkozásában a gázszerelők, üzembe helyezők nyilatkoztatása nem lehet egyenértékű, nem helyettesítheti a független kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók műszaki vizsgálatait. A jogszabály nem részesíthet előnyben bizonyos gyártmányokat, nem adhat felmentést a kötelező biztonságtechnikai kontrolltevékenységek alól. A piaci szereplők kivitelező, üzembe helyező nem független, hanem érdekelt a műszaki átadás sikerességében, mert anyagi érdeke fűződik hozzá, illetve a gyártmányát hiba esetén nem fogja alkalmatlannak titulálni, ezért a biztonsági szint, amelyet ezen dokumentálások hivatottak képviselni, minimálisnak tekinthetők.

- Fogalom meghatározások
A jogszabálytervezet több ponton hivatkozik helytelenül égéstermék-elvezetővel összefüggő fogalmakra, melyek más kapcsolódó jogszabályi területen, így a kéményseprő-ipari jogszabályokban, európai és magyar szabványokban kerülnek helyesen értelmezésre. A helytelenül hivatkozott, gyakran nem definiált fogalmak a műszaki biztonság területén nem megengedhetők, hiszen alapvetően az élet- és vagyonvédelem a célja a szabályozásnak.

- Versenypiaci érdekek megsértése
A jogszabály tervezet egy olyan együtt tanúsítási eljárásra hivatkozik, aminek nem ismert a jogszabályi alapja (a műszaki jelentés nem jogszabály). Indokolatlanul diszkriminál eltérő CE jelzéssel ellátott égéstermék-elvezető rendszereket. Alaptalanul hátrányos helyzetbe hoz olyan égéstermék-elvezető rendszereket, amelyek nem a gázkészülékkel együttesen kerültek forgalomba.

Nemzetközi tapasztalat:
Mivel a jogszabálytervezet legfőbb indoka az égéstermék-elvezetés megkülönböztetésére egy európai harmonizált műszaki jelentésen alapszik, utána jártunk a Németországban – mely ország az Európai Unió alappillére, valamint talán a legmagasabb színvonalú kéményseprő-ipari közszolgáltatással rendelkező európai ország – alkalmazott előírásoknak. A német ZDS kéményseprő munkavállalói szakszervezet elnöke arról tájékoztatott minket, hogy nyílván részükre is ismert a gázkészülékek ezen irányú osztályba sorolása, azonban náluk a kéményseprő valamennyi gáztüzelésű égéstermék-elvezetőt rendszeresen ellenőriz, legyen az a gázkészülék szerves része vagy sem. Tehát az égéstermék-elvezetők ellenőrzési kötelezettségének ezen irányú megkülönböztetése kéményseprő-ipari szempontból ismeretlen fogalom számukra.

Tekintettel a fentiekben felsorolt érvekre, észrevételekre, szükségesnek tartjuk a jogszabály tervezet felülvizsgálatát, valamint az égéstermék-elvezetés szabályozásával kapcsolatos részeinek a visszavonását, annak érdekében, hogy az állampolgárok életvédelme megvalósulhasson, a műszaki biztonság érvényesülhessen, a műszaki megoldások során a piaci verseny ne sérülhessen.

Budapest, 2017. június 30.

Üdvözlettel:
Vámos Csaba
Kéményseprők Országos Szakszervezete
elnök


Hasznos volt Eddig 69 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Fazakas Miklós Feren

    2017. július 07 - 16:19:30
  • A KOSz észrevételi azon a tévedésen alapulnak, hogy a tervezet jogszabályváltozás módosítja a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók tevékenységi területét a felhasználói berendezésen beül. A tervezett változások valójában csak egyértelművé teszik az eddig hatályban lévő szabályozást. Azaz az észrevételek hibásak, mert a tervezett jogszabály nem tartalmazza azokat a változásokat, amelyeket az észrevétel feltételez. .

    A véleményező a gázfogyasztó készülékek európai forgalomba hozatali rendjével kapcsolatos vélt sérelmeit (versenypiaci hátrányok) úgy tünteti fel, mintha ezeket a magyar tagállami telepítési előírások most tervezett jogszabály-változásai okoznák. Ez is hiba, mert a véleményező által leírt helyzetet a gázfogyasztó készülékek európai forgalomba hozatali rendeleti okozzák, amikor ezeket az európai előírásokat módosították, felülvizsgálták akkor kellett volna a megfelelő időben, helyen és formában a most felsorolt változtatási javaslataikat a magyar kéményseprő szervezeteknek előterjesztenie, az EU megfelelő szervezeteinél.

    Egy németországi kéményseprőnek eszébe sem jut a gázfogyasztó készülék részét képező égéstermék-vezető átalakítását kikényszeríteni, abból a célból, hogy az a továbbiakban ne a DVGW-nél letétbe helyezett azonosítási dokumentációnak, a vonatkozó, harmonizált európai gázkészülék szabványnak, hanem a tagállami MSZ 845-nek feleljen meg. A német kéményseprő ugyanis ismeri a gázfogyasztó készülékek európai forgalomba hozatali szabályozását és tudja, hogy a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott égéstermék-vezetőnek a vonatkozó gázkészülék-gyártói előírásoknak kell megfelelnie és a tevékenységét ennek megfelelően végzi.

    Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy az olyan tagállami telepítési előírásokkal, mint az MBSZ módosíthatjuk az európai forgalomba hozatali szabályozásból következő vélt vagy valós sérelmeket. Azok a kérdések amelyeket most a kéményseprő szervezetek felvetnek, akkor dőltek el, amikor a CEN/TR 1749-ben, illetve most már az EN 1749-be bekerülő gázkészülék típusok leírását elfogadtuk. A magyar kéményseprők nem voltak ott Milánóban, amikor a CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749-et tárgyaltuk. Akkor és ott eldőlt például, hogy a C3 típusú készüléknek a jövőben is részét fogják képezni azok a függőleges égéstermék vezető szerelvények, amelyek az égésterméket közvetlenül a gázfogyasztó készülékből bocsájtják ki a szabadba. Vannak olyan gázfogyasztó készülékek, amelyeket úgy terveztek, hogy az égéstermékük elveztetéséről egy égéstermék-elvezető csatlakoztatásával kell gondoskodni, és a vannak olyanok, amelyeket úgy tervezetek, hogy a működtetésük égéstermék-elvezető nem csatlakoztatható hozzá (páratlan C típusok) Kétségtelen, hogy a CEN/TR 1749 csak egy harmonizációs dokumentum, de valamennyi európai műszaki szabványosító bizottság kőkeményen követi a CEN/TR 1749-ben leírtakat, akkor amikor megalkotják a harmonizált európai szabványaikat és azonosítják azokat a típusokat, amelyeket a CEN/TR 1749-ből az adott szabványban alkalmaznak. A harmonizált európai szabványokban foglaltak viszont már kötelezőek a tagállami hatóságokra nézve, ha a gyártó úgy nyilatkozik, hogy a vonatkozó harmonizált európai szabvány szerint állapították meg a terméke megfelelőségét. Azaz, ha egy gázfogyasztó készülék a fizikai határait úgy azonosítja, hogy egy CEN/TR 1749-ben is leírt típusra hivatkozik, akkor ez gyakorlatilag kötelező tagállami szinten. A tagállami telepítési előírások pedig kizárólag az európai forgalomba hozatali szabályozással azonosan definiálhatják az egyes gázfogyasztó készülék típusokat, nem tehetnek mást, mert különben jogszabályi ütközések jönnének létre európai jogszabályokkal, aminek az lenne a következménye, hogy a tagállami szabályozást vissza kéne vonni. Ebből követezően, hibás a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvénynek az a kéményseprők által gyakran hangoztatott, egyébként az égéstermék-elvezetőnek a törvényben közölt definíciójával is ütköző értelmezése, amely szerint a gázfogyasztó készülékek égéstermék-vezető szerelvényei lehetek égéstermék-elvezetők.

    Véleményem szerint az új MBSZ nagyon sok régi kérdést megold majd. Az új ábrák érthetővé teszik a gázfogyasztó készülék típusok azonosítását azok számára is, akiknek ez most újat jelent. Az új MBSZ a légellátás kérdéseiben is számos, biztonsági szempontból igen fontos változást tartalmaz.
    Megszünteti a duplikált ellenőrzéseket, amikor a kéményseprők ismételten ellenőrizték a gázfogyasztó készülékek égéstermék vezető szerelvényeit, amire nem is volt jogosultságuk, de az állampolgároknak a kikényszerített ellenőrzés sok időbe és pénzébe került, ami mostantól megszűnik. Azaz ez a jogszabálytervezet nem növeli az állampolgároknál felmerülő költségeket, hanem éppen fordítva, a meglévő jogszabályi előírások egyértelművé tételével, - nem pedig az előírások módosításéval- az állampolgároknál költségcsökkentést és a létesítés átfutási idejének jelentős csökkentését éri el.
    A típusok korábbinál tágabb értelmezését az új MBSZ alapján a gázelosztók nyilvánvalóan el fogják fogadni, így lehetőség lesz például a C5 és egyes B típusok égéstermékének homlokzati elvezetése is.
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: