e-gépész szaklap

Az energia ésszerű felhasználása közvetetten befolyásolja a szellemi teljesítményünket is

Frissítve: 2017. június 09.

Hasznos volt Eddig 60 látogatónak tetszett

Magyarországon elsőként nyerte el az ASHRAE épületenergetikai és épületgépész-mérnöki szervezet magas rangú kitüntetését Magyar Zoltán, a BME ÉPK oktatója és kutatója. Riport célokról és eredményekről.

„Az energiafelhasználás csökkentése nem cél, hanem egy eszköz arra, hogy az emberek jól és komfortosan érezzék magukat otthonaikban és munkahelyeiken, miközben felelősségteljesen gondolkodnak a környezetükről és a következő generáció jövőjéről. Ehhez törekedni kell a komfort minél alacsonyabb költséggel és a legkisebb energiafelhasználással történő kielégítésére” – fogalmazta meg szakterületének és kutatási munkájának lényegét Magyar Zoltán, a BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. A műegyetemi oktató-kutatónak az épületek komfortjáért és az épületenergetika területén végzett nemzetközi tevékenységéért ún. „ASHRAE Fellow” kitüntetést adományozott az ASHRAE nevű (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers, magyarul Az Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionáló Mérnökök Egyesülete), globális, az egész világra kiterjedő szakmai mérnöki szervezet. E díjat Magyarországon eddig még senki, Közép-Kelet-Európában is mindössze két kutató nyerte el.
„A jövőt ma építjük” – e gondolat jegyében működik az ASHRAE. Az amerikai eredetű, ám mára globálissá vált szakmai szervezetnek 57 ezer épületenergetikai és épületgépész-mérnök tagja van a világ 132 országában. Az egyesület szakemberei olyan nemzetközileg elismert szabványokat alkotnak, amelyek meghatározzák az épületek energetikai tervezését. A szervezet összefogja a szakmai társadalmat, kutatásokat finanszíroz, és támogatja a fiatal mérnököket is.
Magyarország több mint egy évtizede az ún. „Danube Chapter”, azaz a Duna-menti régió tagországa. Az egyes régiók munkáját a területek vezetője, elnöke koordinálja. Az elnöki ciklus egy hároméves megbízatás: a felkért szakértő az első évben alelnöki, a második évben elnöki, míg a harmadik évben ún. „past-president” titulust kap, ekkor adja át tapasztalatait a soron következő vezetőnek. Magyar Zoltán jelenleg a Duna-menti régió elnöke.
Magyar Zoltán több mint két évtizede tagja az ASHRAE szervezetének, hat műszaki szakmai bizottság munkájában vett részt szavazattal rendelkező vagy társult tagként.

Kutatások
Magyar Zoltán két jelentős nemzetközi épületenergetikai projektben is részt vett az elmúlt két esztendőben. „Tovább csökkentettük a létesítmények optimális energiafelhasználását” – összegezte az eredményeket. A közelmúltban lezárult RePublicZEB elnevezésű EU-projektben a középületek „közel nulla” energiafelhasználási lehetőségeit vizsgálta tanszéke kutatóival együttműködve. Hatékony és garantált minőségű technológiák felhasználásával költséghatékony és optimális intézkedéscsomagot állítottak össze, javaslatot tettek különböző, közhasználatban lévő létesítménytípusok (például oktatási és egészségügyi intézmények) fejlesztésére, és ezek lehetséges hatásait elemezték.
Egy másik, a közeljövőben lezáródó projektben (a program neve: MLEI_PDA Solanova) a gazdagréti, a ceglédi, a szigetszentmiklósi és a váci panel-lakóépületek ún. „mélyfelújítási” lehetőségeit elemezte az Építészmérnöki Kar több tanszéke kutatóinak összefogásával. Olyan szempontokat is vizsgáltak, amelyek nem feltétlenül részei egy átlagos magyar „panelprogramnak”. Felújítási terveikben a létesítményeknek vastagabb külső hőszigetelését és jobb minőségű nyílászárókat javasoltak, emellett külön fejezetet szenteltek az épületek légtechnikai fejlesztésének is. „Egy általános panelfelújításnál a házakat ’becsomagolják’, így az épületek energiafelhasználása kedvezőbb lesz, ám e közben „légtömörré” válnak, azaz a légcsere-hiány miatt bizonyos szennyező anyagok, a por és a nedvesség nem tudnak távozni a helyiségekből, valamint az oxigén sem jut be az épületbe. Terveinkben a különböző szempontok (például a páratartalom vagy a szén-dioxid koncentrációjának mértéke stb.) alapján szabályozható levegőcsere-megoldásokra tettünk javaslatot. Számításba vettük a megújuló energiák különböző alkalmazási lehetőségeit is, például napkollektor telepítését a használati meleg víz előállítására, vagy napelemek kiépítését az energiatermelésre.” Magyar Zoltán bízik abban, hogy mindkét pályázat tervei rövid időn belül megvalósulhatnak. Különösen a középületek felújítására végzett előkészítést tartja fontosnak: „manapság sokkal több felhívást tesznek közzé a középületekre, és létezik egy minden tagállamra kötelező érvényű európai uniós energiahatékonysági direktíva is, amely előírja, hogy évente fel kell újítani a kormányzati középületek 3 százalékát” – fűzte hozzá Magyar Zoltán. Beszámolt tapasztalatáról, miszerint manapság sajnos egyre nehezebb pályázatot nyerni a hazai és az európai energetikai felhívásokon, mert az utóbbi években sokkal többen pályáznak.
Magyar Zoltán célja, hogy az ASHRAE Duna-menti régiójának elnökeként segítse a hazai mérnökgeneráció szakmai fejlődését. Vezetésével létrejött az egyesületen belül a műegyetemi építészmérnök- és épületgépészmérnök-hallgatókat és doktoranduszokat tömörítő „BME Student Branch”. „Lehetőséget kínálunk a fiataloknak arra, hogy belelássanak az ASHRAE tevékenységébe, bekerüljenek az egyesület szakmai hálózatába, kapcsolatokat építsenek, nyári egyetemeken vegyenek részt, elsőként értesüljenek szakterületük legfontosabb újításairól, miközben kutatási forrásokra és nemzetközi szakmai konferencián való részvételre is pályázhatnak” – sorolta a BME ifjú mérnökeit támogató szervezetben rejlő lehetőségeket. Jelenleg 15 műegyetemi fiatal lépett be a tagozatba, ám továbbra is várják az épületgépészet és az épületenergetika iránt elkötelezett hallgatók és doktoranduszok jelentkezését. A felvételhez a 10 hazai ASHRAE-tag egyikének ajánlása is szükséges.
„Kevés hazánkban az alapos komfortelméleti és épületenergetikai ismeretekkel rendelkező szakember, és több ilyen tudásra lenne szüksége az építészmérnököknek a tervezéshez” – osztotta meg oktatói tapasztalatait Magyar Zoltán, aki szerint az épületenergetikának a mostaninál jóval nagyobb szerepet kellene kapnia az építészmérnökök alap- és mesterképzésében egyaránt. „Az építészmérnököknek felelősséget kell vállalniuk a tervezett épületekért. A gyakorlatban egyre nagyobb jelentőséget kap az épületek belső komfortja és az egészséges élet biztosítása alacsonyabb energiafelhasználás mellett” – indokolja oktatásfejlesztési elképzeléseit a kitüntetett tanszékvezető, aki a jelenlegi 6 kredites oktatási keretet legalább megduplázná, a tárgyak egy részét az alapképzésbe építené be és az épületenergetika oktatását továbbfejlesztené, akár az önálló specializáció megteremtéséig. A BME-n folyó jelenlegi építészmérnök képzésben az épületenergetika, az épületgépészet és a komfort szakterület a képzésben csupán 4%-ot tesz ki, ugyanakkor egy új épület költségvetésében több mint 50%-ot képvisel. Tapasztalja, hogy a hallgatók közül sokan nem veszik komolyan ezt a szakterületet, és csak később, a végzés után, már gyakorló mérnökként szembesülnek azzal, hogy óriási szükség van az épületenergetikai ismeretekre. „Az egykori diákok egy része visszatér az egyetemre és a két féléves épületenergetikus szakirányú továbbképzésen pótolja hiányzó tudását. Ezeket az ismereteket az alapképzésben, az osztatlan képzésben és a mesterképzés során kellene átadnunk.” Úgy véli, hogy az építészmérnök-képzésnek a nyugat-európai és a világ több részén sikeresen alkalmazott mintákhoz kellene közelítenie, azaz, egy-egy épület tervezésekor már az első elgondolások megszületésénél fontos elvárásként szükséges megjelenniük a komfortnak és az energetikai szempontoknak is.

Forrás: bme.hu


Hasznos volt Eddig 60 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: