e-gépész szaklap

Kerekasztal-beszélgetés a kamarai továbbképzésről

Frissítve: 2017. május 25.

Hasznos volt Eddig 23 látogatónak tetszett

Továbbképzési rendszerünk kulcstényezője, hogy mindig a legújabb technológiai innovációkat, az aktuális szabályozásokat mutassuk be a képzéseken, hiszen erre kíváncsiak a kamarai tagok. Ennek feltétele, hogy tananyagainkat folyamatosan megújítjuk, a legújabb piaci trendek figyelembevételével folyamatosan bővítjük. Beszélgetőtársak: Seidl Tibor, a Tudásközpont vezetője, Csarnai Csaba, a Tudásközpont képzési és marketingkoordinátora, Molnár Tamás elnöki kabinetvezető.

Hatályos a kamara új szakmai továbbképzési szabályzata. Miért volt szükség a módosításokra?

Seidl Tibor: Az elmúlt évek tapasztalatai, a helyi kamarai észrevételek alapján számos apró módosítás igénye merült fel, ezek között több olyan javaslat érkezett, amelyek a gyakorlatiasságra, az iparral való közelebbi kapcsolatra is vonatkoztak.

Csarnai Csaba: A szakmai alapú továbbképzési rendszerre 2014-ben tértünk át, hátrahagyva a kreditpontos oktatásokat. A kamara nagy feladatot vállalt, hiszen akkoriban 12 ezer mérnök képzését kellett elindítanunk, Az új továbbképzési rendszer az elmúlt három év alatt teljesítette az elvártakat, és megfelelő színvonalú oktatást biztosított a mérnökök számára. A képzéseken részt vevőktől szinte minden alkalommal visszajelzéseket kértünk, amelyek alapján évről évre finomítottuk a továbbképzési szabályzatot, hogy a résztvevők elvárásainak minél jobban megfeleljenek a kamarai képzések. A legutóbbi szabályzatmódosítások is ezt a célt szolgálják; az elmúlt három év tapasztalatait es visszajelzéseit elemezve hoztuk meg azokat a döntésekei, amelyekkel a legmagasabb szintű oktatást nyújthatjuk a tagoknak.

Molnár Tamás: A szabályzatmódosítás a továbbképzési rendszer fejlesztésének igénye és fontossága mellett természetesen jogszabályi feladat is volt. A képzés rendszerét meghatározó kormányrendeletek időközben maguk is változtak, ezeket pedig a kamarának is követnie kell. Ez a változás tette például lehetővé, hogy a szakmai továbbképzés mellett az ötévente egyszer kötelező jogi továbbképzés is megújuljon, és a képzésben elérhető tananyagok száma lényegesen bővüljön. Ezenkívül kamarai, belső követelmény volt, hogy azokat a kialakult jó gyakorlatokat, melyekre a szabályzat megalkotása során nem gondoltunk, szintén beemeljük a rendszerbe, és országos szinten kiterjeszthessük ezeket a mérnököket segítő megoldásokat.

Miként lehet gyorsítani és javítani a tananyagok kidolgozásának folyamatát, menetrendjét?

Seidl Tibor: A tananyagok kidolgozásában a jó gyakorlatok, a mintaanyagok közzététele segíthet. A jól kidolgozott törzsanyagok minden tagozat számára elérhetők, és például szolgálhatnak a saját anyagok elkészítéséhez. Cél, hogy az egyes területeken a legfontosabb szakmai ismereteket adják át, a csúcstechnológiák ismertté váljanak a képzések hallgatói előtt. A gyorsaságban segíthet, hogy a tudásközpont kidolgozta azokat a sablonokat, mintákat, amelyek támpontul szolgálhatnak szakmai anyagok elkésztéséhez. Az ipari partnerek bevonása sok esetben lendíthet a szakmai anyagok elkészítésén. így naprakész tudást, az aktuális piaci trendeket is tartalmazó szakmai anyagok készíthetők, és a partnerek részvétele segítséget nyújthat a kidolgozásban is. Ennek menetrendjétől jó, részletes forgatókönyvet írt le a továbbképzési szabályzat, melynek követése és betartása révén egyre jobb anyagok készülnek a Tudásközpont koordinálásával.

Csarnai Csaba: Továbbképzési rendszerünk kulcstényezője, hogy mindig az aktuális, legújabb technológiai innovációkat, szabályozásokat mutassuk be a képzéseken, hiszen erre kíváncsiak a kamarai tagok. Ennek érdekében tananyagainkat folyamatosan meg kell újítanunk és – a legújabb piaci trendek figyelembevételével – folyamatosan bővítenünk. A Tudásközpont kiterjedt kapcsolati háló segítségével – szakmai tagozatok, egyetemek, piacvezető nagyvállalatok szakemberei – dolgozik azon, hogy a tananyagok minél gyorsabban és minél jobb minőségben olyan szintre érjenek, hogy oktatni lehessen őket országszerte több ezer mérnök számára. A tananyagok kidolgozásának folyamata, menetrendje szigorú határidők és ellenőrzés alapján zajlik. A korábbi évekkel ellentétben most már a Tudásközpont munkatársai dolgoznak a tananyagfejlesztés összes szakaszán – új témák összegyűjtése, kidolgozók felkérése és kapcsolattartást tananyag befogadása, ellenőrzése, javítása stb. –, ígyjelentősen rövidült a tananyag-kidolgozás folyamata és ellenőrzésének ideje.

Hogyan lehet még inkább interaktívvá tenni a képzéseket?

Seidl Tibor: A képzések sok esetben száraz – de kötelező – szakmai anyagok közzétételét jelentik, ahol a hallgatóság passzívan vesz részt a programon. Ezt hivatottak színesíteni azok a javaslatok, amelyek szerint a résztvevők a képzés egy részén kerekasztal-beszélgetés keretében szólíthatják meg az előadókat, elmondhatják nekik egyedi problémáikat, és praktikus, gyakorlati válaszokat kapnak rájuk. Ha az előadások logikailag egymásra épülnek, majd egy-egy blokkot kerekasztal-beszélgetés zár le, a hallgatóságnak van módja kérdéseit mindenki előtt feltenni, és a közönséget érdeklő válaszok helyben meg születhetnek. Az előadók és a hallgatók közötti párbeszéd sok esetben élénk beszélgetésekhez vezet, amelyek során mód van az elhangzottak további kiegészítésére, értelmezésére is ez különösen jó, élénk hangulatú képzéshez vezet, ahol a résztvevők nagyobb hányadban kapják meg kérdéseikre a választ, mint más, passzív környezetben.

Csarnai Csaba: A kamara célja, hogy olyan előadókat kérjen fel a szakmai napok megtartására, akik érdekes, izgalmas előadásokat tartanak. A Tudásközpont nemcsak a tananyagok létrehozását segíti, hanem az előadók kiválasztásában is segítséget nyújt a szakmai tagozatoknak és területi kamaráknak. 2017 tavaszán a központ olyan módszertani ajánlást is készített a kamarai előadók számára, amely segíti az előadások interaktívvá tételét. Ahogy Tibor is említette, számunkra fontos, hogy a képzéseken nagy szerepet kapjon a párbeszéd, a résztvevők minél többet kérdezzenek és minél több választ is kapjanak.

A továbbképzéseket folyamatosan értékelik a résztvevők. Milyen visszajelzések érkeznek?

Seidl Tibor: A képzések minősége, bonyolítása legtöbb esetben ezen visszajelzések alapján fejleszthető tovább. A szóban elhangzó visszajelzések mindegyike arról tanúskodik, hogy a képzések egyre inkább fontosak a mérnökök számára, egyre nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg a hallgatók, és több eredményt várnak a szakmai képzéseinktől. Elvárásuk, hogy a képzések használható, azonnal vagy rövid időn belül alkalmazható tudást adjanak. Ezt kell a képzésekkel kiszolgálni, erre kell felkészülni a visszajelzések alapján.

Molnár Tamás: A képzéseket szervező területi kamarák mindegyike valamilyen formában felméri és értékeli a szakmai továbbképzések színvonalát, összegyűjti a részt vevő mérnökök véleményét, javaslatait. Ezúton is biztatunk mindenkit, hogy kérje el és töltse ki a továbbképzések értékelőlapjait, ugyanis a képzések rendszerét a tagok visszajelzései alapján tudjuk a leghatékonyabb módon továbbfejleszteni. Fontos, hogy a kamarai továbbképzési testület is végez rendszeres ellenőrzéseket és felméréseket, ezeknek az értékeléseknek és a megyei visszajelzéseknek a feldolgozása, illetve a kamara szakmai tagozataival történő egyeztetése elsődlegesen a Tudásközpont feladata.

Újra kötelező a kamarai továbbképzés az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára. Melyek az első tapasztalatok?

Seidl Tibor: A legfontosabb tapasztalat, hogy a képzésbe kerülő új kör számára a tervezői feladatok mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a kivitelezéshez kapcsolódófeladatok és kötelezettségek ismertetésére. A súlypont így az elméleti alapok lerakása után a praktikus kérdések megválaszoIására tevődik át. A jogszabályi előírások gyakorlati megvalósítása, a leggyakoribb építési hibák és elkerülésük lehetőségének bemutatása fontos szempont a képzések előkészítése során. Széles kör, a kivitelezéshez közel álló gyakorlati szakemberek képzése a cél, és ebben különösen fontos az interaktivitás. Ebben segít a továbbképzési szabályzat másik hatékonyságnövelő változtatása is, amely az ipari partnerek bevonására vonatkozik. A jó gyakorlatok terén az ipari partnerektől érkező naprakész tudás nagymértékben emelheti a képzések gyakorlatias voltát.

Molnár Tamás: A tervezők és szakértők szakmai képzésénél bevált struktúrán nem akartunk változtatni. Ennek megfelelően az új képzések alkalmait is a területi kamarák szervezik, szakmai tagozati törzsanyagok alapján. A képzéseken – akárcsak a tervezőknek – évente egyszer kell részt venni, ugyanakkor a tervezői és műszaki ellenőri vagy műszaki vezetői engedéllyel egyaránt rendelkező mérnökök választhatnak a kétféle képzés között, s ezzel teljesítik az éves képzési kötelezettséget. Ma már azt mondhatjuk, hogy a rendkívül rövid felkészülési idő ellenére – hiszen a kamara is december közepén értesült a januárra tervezett jogszabályváltozásról – azépítési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők továbbképzései vámos szakterületen sikeresen elindultak. Országszerte eddig mintegy tíz képzési alkalom volt elérhető, melyek nagy sikerrel zajlottak, és a nyári szabadságok előtti időszakban, a következő egy két hónapban is ugyanennyi meghirdetett képzés közül válogathatnak a kollégák.

Forrás: Mérnök Újság


Hasznos volt Eddig 23 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: