e-gépész szaklap

Sok áram fogy vízmelegítésre

Frissítve: 2017. április 12.

Hasznos volt Eddig 64 látogatónak tetszett

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal érdekes 2015-ös adatai kerültek birtokunkba a hőenergia-termelésről, a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányáról és a háztartások végső energiafelhasználásáról.

Hőenergia termelés

Megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energia fogyasztáson belül

Két érdekes adat innen:

A megújuló energiaforrásokból előállított energia fűtési és hűtési célú bruttó fogyasztásának a részaránya a fűtésben és hűtésben: 2015-ben 21,3%

A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban: 2015-ben 14,5%

Háztartások végső energia felhasználása Magyarországon, felhasználási célok szerint, 2015. év

Itt számomra meglepő adat volt, hogy villamos energiából többet használunk használati meleg víz előállítására, mint földgázból.


Hasznos volt Eddig 64 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Zoárd

    2017. április 26 - 13:57:48
  • Melegvíz termelés villamos energia igénye abból adódik, hogy ahol nem gázzal, vagy távhővel fűtenek, ott jellemzően villanybojlerrel készítik a melegvizet. A statisztikai adatok alapján ez pont össze is vág, hibahatáron belül van a végeredmény.
    Érdekes lehet, hogy ez a statisztika mit tekint megújulónak!
    Vajon egy 3-as szezonális hatásfokú hőszivattyús fűtés ebben a statisztikában megjelenik-e a villamos és a megújuló energia tételben is?
    Egy levegő-víz hőszivattyú, 3-as szezonális hatásfoka esetében (most a szoláris és egyéb nyereségektől eltekintek) a TNM rendelet szerint a viszonyítási alap 1/3 x 1,8 = 0,60, a levegőből kivont energia mennyiség 2/3=0,67 egység, azaz a százalékos megújuló energia 0,67/0,60=111%.
    Ugyan ez a rendszer az EU szerint, 1/3 x 2,5 = 0,833, primer energia igény, megújuló rész 1,0-0,83=0,17, azaz 17% a valós megújuló hányad.
    Ennyit a magyar fejjel kitalált, "korrekt" TNM rendeleti számításról.
    Ha tévednék, akkor várom a visszajlezéseket!
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Fazakas Miklós Feren

    2017. április 27 - 07:36:50
  • Tárolós vízmelegítők esetében nemcsak a lakásba belépő villamos energia előállításának primer energia igényére jellemző tényezőjét, hanem a vízmelegítő berendezés energia-átalakító hatékonyságát is figyelembe kell venni. A hasznos hő ebben az esetben a berendezést elhagyó felmelegített víz hőtartalma. A tárolás során a készülék burkolatán át leadott hő veszteség, amely jelentős is lehet egy rosszul szigetelt tartály esetén.

    A primer-energia hasznosítási tényezőt szerintem hiba szezonális hatásfoknak hívni, akkor is, ha ezt egy EU rendelet teszi, ugyanis a használónak az eltüzelt fa árát is meg kell fizetnie. Vesz egy igen jó besorolású, azaz alacsony fűtési költségűnek beállított, valójában nagy energiafelhasználású lakást, amelyet egy olyan távfűtőmű fűt, amely jelentős biomassza felhasználással üzemel, majd meglepődik, amikor megkapja az első jelentős összegről szóló fűtésszámlát. Hála a jó besorolásnak még abban sem reménykedhet, hogy támogatást kap az épület hőszigetelésére. Tehát azzal, hogy a primer energia felhasználási tényezőt szezonális hatásfoknak hívjuk, becsapjuk a vevőket.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. április 27 - 09:32:28
  • Kedves Ferenc!
    Nem tudom mire gondoltál, lehet félre értjük egymást.
    A hozzászólásomban a szezonális hatásfok egy levegő-víz hőszivattyúnál az éves szinten leadott hőenergia osztva a felvett villamosenergiával.
    A primer energia átalakítási tényező pedig az elektromos áram hőből előállított átlagos hatásfokát reprezentálja, vagy másképpen fogalmazva az elektromos energia "magasabb" rendűségét próbálja érzékeltetni.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. április 28 - 07:33:33
  • Tároljunk vagy ne tároljunk?
    Kicsiben ez a kérdés a lakások meleg víz ellátásánál. De nagyban a villamos energia termelésnél is. Egy német szakember mondta, hogy két út lehetséges. Az egyik az aktatáska méretű szuper-akkumulátor: tárolás. A másik a Földet körbe ölelő szuper-távvezeték: azonnali fogyasztás az éppen működő forrásból.
    Egyszerű példánál maradva. Lehet zuhanyozni tárolós vízmelegítőből. Lehet átfolyós rendszerűből is, de ahhoz jelentős teljesítménynek kell rendelkezésre állni, akár áramról, akár gázról van szó. Ma a tárolós megoldás a jellemző. A jobb hőszigetelés drágább terméket jelent. Menjünk tovább ebbe az irányba? Vagy inkább tegyünk nagyobb kapacitást a fogyasztók elé? Földgáznál ez lényegében adott. Áramnál nem jellemző a lakások háromfázisú táplálása.
    Az energetikai egyik alapelve a fogyasztói igények kisimítása, a völgyek feltöltése, a csúcsok megnyirbálása. Így marad a jövőben is?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: