e-gépész online szaklap

Statisztikai trükkel ugrott hatalmasat a megújuló energia hazai részaránya

2017. április 12. | e-gépész | |  3 |

Egy statisztikai módszertani változásnak köszönhetően Magyarország máris elérte az Európai Unió által 2020-ra előírt megújuló energia részarány célértéket, és ehhez egyetlen új hőszivattyú, napelem vagy napkollektor sem kellett.

Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új módszerrel határozza meg a szilárd biomassza lakossági felhasználásának nagyságát, azaz a fatüzelés mértékét. A váltásra az Eurostattal történt megállapodás alapján került sor. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amely a tűzifa-felhasználást főként erdészeti statisztikákra támaszkodva kalkulálta, ma már háztartási energiafelhasználást felmérő adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást.

Eddig az erdészetektől kapott adatokból számolta a lakossági fafelhasználást, amelynek a 2011-es értéke 30,3 petajoule volt. Most viszont a lakossági adatszolgáltatásra támaszkodva az évre 76,2 petajoule-t számolt. A lap szerint a különbség eredhet többek között falopásból, amelynek a nagyságát a KSH 2009-ben 3-3,5 millió köbméterre tette.

A hazai háztartások fűtési célú energiafelhasználásának újraszámítása egy uniós rendelet (Európai Bizottság 431/2014) hatására történt, mely a korábbinál részletesebb adatszolgáltatásra kötelezi a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH). A szervezet 2009 óta rendszeresen végzett Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki: a háztartásoktól kapott felmérések szolgáltak részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok alapjául. Az újraszámolás eredményeképpen, melyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával végzett és ellenőrzött, s melyet a 2010 és 2015 között minden évre alkalmaztak, a hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen, éves szinten átlagosan több mint 2,5-szeresére növekedett.

A növekedéssel lényegében elértük a 2020-ra vonatkozó célkitűzésünket, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14.5%-ra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65%-tól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13%-ot. A korábbi számítás szerint a részarány 10,3 százalék volt 2015-ben.

Nem Magyarország az egyetlen, amely a számok utólagos módosítására kényszerült. Több európai ország (például Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia) hasonló váltást eszközölt statisztikájában, s legalább hét uniós országban nőtt a lakossági tűzifa-felhasználás. A magyar fogyasztás növekedése azonban az egyik legjelentősebb: 2011-ben, az átsorolás előtt 30,3 petajoule (PJ) felhasználást, az átsorolás után már 76,2 PJ-t mértek.

Bár a számok változtak, nincs új a nap alatt. A REKK évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a tűzifa-felhasználás becslési problémáira. A szervezet 2009-es fapiaci elemzésében megállapította, hogy a KSH háztartás statisztikája alapján számolt lakossági tűzifafelhasználás 4-5-szöröse a hivatalos erdészeti kitermelési adatokból számítottnak. Az átsorolás megerősítette ezt a megfigyelést: vagy a lakosság becsüli túl a tűzifa felhasználásának mértékét, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetnek.

Az eredmények komoly hatással lehetnek a hazai megújuló szektorra. Mivel 2017-ben gyakorlatilag elérjük az önként vállalt 14,65%-ot, az államigazgatás könnyű helyzetbe kerül, nincs nyomás új pályázatok kiírására.

További kérdéseket vet fel a 2020 után változó uniós szabályozás is. Az Európai Bizottság által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott javaslatcsomag (Tiszta Energiacsomag) szerint 2021 után nem lehet a 2020-as célok alá csökkenteni a megújulóarányt, ellenkező esetben a tagországoknak egy, a Bizottság által létrehozott pénzügyi alapba kell befizetne. Az alap elsődleges célja a 2030-as uniós megújuló felhasználási cél elérésének biztosítása, amelybe beletartozik a visszaesők szankcionálása is. A megújuló irányelv módosító javaslata szerint 2020-tól csak a forrásoldalon igazolható, fenntartható módon kitermelt erdészeti biomassza számolható el a megújuló célban. Vagyis elfogadása esetén vissza kell térni majd az eredeti számokhoz, amely kisebb megújuló arányhoz vezethet, akár a 13%-os részarány alá is csökkenhet, mely esetben befizetési kötelezettség terhelné Magyarországot.

Forrás: Villanylap.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2017. ápr. 18.

Pontosítanom kell, 1,3 millió lakás van, többlakásos lakóépületben.


Zoárd | 2017. ápr. 18.

A statisztikai módszertan-változásnak van egy másik vetülete is. Nevezetesen az, ha eddig erről nem tudtunk, akkor az a cél, hogy az épületállomány energiaigényét csökkentsük, egy nagyobb bázisértékről indul! Azaz, sokkal több energiát használunk fel az épületek fűtésére, nagyjából 36 PJ-al. A 36 PJ valószínűleg mérnök kollégáimnak sem mond sokat - nekem se, számolni kell, hogy közérhetővé váljon. Egy kis számolással ezt talán érzékletesebbé lehet tenni: Egy átlagos vidéki családi ház éves fűtési hőenergia igénye 24.000 kWh/év, ha kifűtik (kifűtik??). Tapasztalatom szerint fatüzelés esetén 50-60%-ban fűtik ki a házat, igaz a hatásfok is 50-60%, azaz ezek nagyjából kiegyenlítik egymást (csak nagyságrendet akarunk meghatározni). 1 PJ = 278 millió kWh. Azaz a 36 PJ 420.000 családi ház fűtéséről szól, azaz a lakosság 10-15%-ról. De ami érdekes, hogy 2.500.000 családi ház (KSH adat egylakásos lakóépület) van. Azaz minden hatodik családiház elfelejtődött eddig?! Mivel a társasházak fűtési hőigénye körül belül harmada egy családi háznak és csak 1.300.000 többlakásos lakóépület van, egy kis számolással az jön ki, hogy a lakóépületek fűtési hőenergia igénye körül belül 17%-al magasabb, mint eddig gondolták!


Zoárd | 2017. ápr. 18.

Vannak vidéken ismerőseim. Fával fűtenek, réges régóta. A helyi gazdaságtól veszik a fát, de arról számla nincs. Azaz könnyen lehet, hogy nem a "klasszikus" értelemben vett lopásról van szó, hanem adóelkerülésről (adócsalásról), ami persze szintén lopás. Nyílvánvaló, hogy az erdészetek is csak a leszámlázott faeladást jelenthetik le, hiszen elég furcsán nézne ki egy ellenörzésnél, hogy kitermeltünk x m3 fát és eladtuk a felét, a többi pedig elpárolgott.

Facebook-hozzászólásmodul