e-gépész szaklap

Korszakváltás az energiahatékonyságban

Frissítve: 2017. március 21.

Hasznos volt Eddig 40 látogatónak tetszett

Mi változik egy építkezés vagy felújítás kapcsán az energetikai sztenderdek szigorítása miatt? A Magyar Energiahatékonysági Intézet műszaki építési ellenőröknek, beruházás-lebonyolítóknak, felelős műszaki vezetőknek, építésügyi műszaki szakértőknek szóló szakmai képzéssorozata.

Tudta, hogy az új épületeket célszerű már most a közel nulla energiaigényű épületek szintjére tervezni?

A megemelt energetikai elvárások Magyarországon két lépésben kerülnek bevezetésre, 2018-tól és 2021-től. Sok tervezési munkánál már ma a közel nulla energiaszintet kell meglépni, így fontos megbeszélnünk, hogy az energiahatékonyság ösztönzése, az új technológiai követelmények mennyiben befolyásolják a beruházók döntéseit, az üzemeltetők szempontjait, milyen műszaki-technológiai megoldások állnak rendelkezésre.

Vajon megéri?
• Kevesebb lesz-e a beruházás az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt? 
• Mennyivel drágul az építkezés az energiahatékonysági sztenderdek szigorodása miatt?
• Mennyi időn belül térül meg új épületek esetén a szigorúbb energetikai szint? 
• Csak a megtérülés számít? Megéri-e a jobb, minőségi energiahatékonysági megoldásba „fektetni”, ha a megtérülés meghaladja az 5 évet?
• Milyen szabályokra kell figyelni már most a tervezendő épületeknél?
• Felkészült-e Magyarország a közel nulla energetikai szintre? 
• Milyen energetikai alternatívák állnak rendelkezésre?

Az építési műszaki ellenőrök várhatóan 2 kreditpontot kaphatnak a részvételért.

A rendezvény egész napos. Az előadók a műszaki tudományokban, energetikában jártas hazai elméleti és gyakorlati szakértők lesznek, többek között:
• Dr. Szalay Zsuzsa adjunktus (BME Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) 
• Schmidt András property & green building manager, Skanska
• Gérnyi András energy manager, METRO Group Asset Management IngatlanKft.
• Szarka László üzletgazda, Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
• Versits Tamás épületgépész szakmérnök, szakértő, Weishaupt Hőtechnikai Kft.
• Misinkó Sándor gépészmérnök, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
• Kékesy Péter alkalmazástechnikus
• Antyipenkó Balázs építész, településmérnök, épületenergetikai szakértő, Kingspan
• Márta Tibor alkalmazástechnikus, Xella Magyarország Kft.
• Kiss Péter gépészmérnök, Uponor Épületgépészeti Kft.

Helyszínek és időpontok:
Május 11. Budapest, K11 Művészeti és Kulturális Központ, VII. ker. Király u. 11.
Június 7. Győr, Likócsi Közösségi Ház, Esztergető u. 12.
Szeptember 7. Pécs, VOKE Vasutas Művelődési Ház, Váradi Antal u. 7/2.
Október 4. Szeged, IH Rendezvényközpont, Felső Tisza-part 2.

Részvételi díj: 
Diákoknak a részvétel ingyenes. Részvételi díj korai jelentkezés (azaz rendezvény előtt 2 héttel bezárólag) esetén: 3900 Ft + Áfa. Rendezvény előtt 2 hetes időtávon belül: 5500 Ft + ÁFA.

Részletes program itt letölthető

Regisztráció ide kattintva

Összefoglaló
Magyarország GDP-je 6 százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese. Energiafüggőségünk is magas, 2015-ben a felhasznált energiahordozók 56 százaléka külföldi forrásból származott. Azenergiaimport-függőséget csökkenthetné az energiahatékony technológiák és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázásának elősegítése.Mindez mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredőbizonytalanságokatés fokozná az energiabiztonságot. 
De az egyértelmű nemzetgazdasági előnyökön túl a vállalati szféra is profitálhat az energiahatékonyság növelésével. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly költségekkel jár, jelentősen emelve a vállalkozások kiadásait, visszafogva versenyképességüket. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembe néznünk. A pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.
Magyarország ipari energiahatékonysági potenciálja eddig jórészt kiaknázatlan maradt, holott korábbi hazai felmérések  alapján évente az ország primer energiafogyasztásának 1-1,5 százalékát, 9-15 Petajoule-t lehetne megtakarítani. Ennek egyik oka egyrészt a rendelkezésre álló fejlesztési források szűkösségében keresendő. Komoly szerepet játszik benne emellett az is, hogy a magyar vállalatok nincsenek tisztában az energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel. 
A hatékonyság sok mindenből fakadhat: a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára a fogyasztási szokások, a folyamatok optimalizálása is jelentős befolyással bírnak. A szakmai előadások így olyan témákra fókuszálnak, melyek gyakorlati tippeket adnak az érdeklődő vállalatoknak, hol és hogyan tudnak energiát megtakarítani, milyen beruházásokat kell ehhez megvalósítani, mennyibe kerülhetnek ezek és milyen megtérüléssel számolhatnak.


Hasznos volt Eddig 40 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: