Mennyi is a szilárdtüzelés részesedése a porszennyezésből?
2017. március 10. | e-gépész | | 5 |
A közmédia szerint 70%, és valóban, létezik ilyen szám. Csakhogy, és ez nincs kommunikálva, míg a PM2,5-nél reális ez a szám, addig a PM10-nél nem, és nem rakható az összes szennyezés a kályhák nyakába, mert a számok mögött a háztartási tüzelés mellett ott van a közületektől az avarégetésig sok minden.
Nézzük először a PM2,5-et, a "nagyon apró" port.
A PM2,5 adatait vizsgálva láthatjuk, hogy itt a 70% helytálló érték, viszont mindenhol az hangzik el, hogy ez a lakossági szilárdtüzelésből fakad, pedig nem; ebben benne vannak a közületek, no meg az avarégetés is. Így árnyaltabb a kép.
És most lássuk a szmogriadót kiváltó PM10-et:
Itt pedig azonnal feltűnik, hogy nem 70, hanem 40% körüliek az értékek!
Nem vagyunk fatüzelés-fanatikusok, de annyit megállapíthatunk, hogy nem bánik vele igazságosan a közmédia. A fatüzelésnek volt és van is helye a nap alatt, csak nem mindegy, hol és miként. Íme egy érdekes számítás:
Ha 1 kg (légszáraz) tűzifát olyan cserépkályhában égetünk el, amit az MSZ EN 15544:2009-es méretezés szabvány szerint terveztünk és kiviteleztünk, akkor garantálhatjuk, hogy a „szállópor” szennyezés nem lesz nagyobb 14,976 MJ/kg x 60 mg/MJ = 898,56 mg-nál. Ez kerekítve 0,9 g szállópor 1 kg tűzifából.
Feltéve, hogy a lakossági tűzifa jelenlegi mennyiségét mind a 2009-es méretezés szerint épített cserépkályhákban égetnénk el, légszáraz állapotban, akkor 1050 x 106 kg x 0,9 g/kg = 945 x 106 g = 945 t/év lenne maximum az összes feltételezett „szállópor” kibocsátás.
Tehát ErP határértékek már vannak (illetve lesznek), a kérdés az, hogy ki tartja, tartatja be őket.
A 2014-es PM2,5 kibocsátás az ábrák szerint 17 ezer tonna.
Köszönjük a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestületének az adatokat.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Chiovini György | 2017. márc. 16.
Kedves Béla! Félre érthető voltam. Engem az foglalkoztat, hogy milyen módszerrel lehet a levegőben kimutatott szennyező anyag kibocsátóját azonosítani. Nem lehet könnyű. Kétségtelenül vannak egyedi esetek, mondjuk a fékbetét kopás terméke. De nagyon sok anyag több forrásból is származhat.
Antal | 2017. márc. 16.
A fatüzelésű fűtéssel kapcsolatban nem, nem a készülékeknél kell keresni a legfőbb problémát. Sajnos az esetek nagy százalékában nem áll rendelkezésre a megfelelő száraz tüzifa! Nedves fával tüzelnek legtöbben hol kényszerből, hol tudatlanságból, hol mindkettő. Okai: 2 évig célszerű lenne tárolni a felhasogatott fát! Ez egy régi épület esetén kb. 100 mázsa fa. Ennek hely kell, előre bele kell tenni a pénzt, évente meg kell oldani, hogy a száraz fa kerüljön elérhető helyre, stb... Sajnos a lerakatok, tüzépek nem érdekeltek, hogy egy percig is tárolják a frissen kivágott fát. Legendákat hallani olyan emberektől, akik tüzépen dolgoztak arról, hogy miként locsoltatták éjjel a tüzifát, a legnyagyobb szezonban, hogy nehogy kiszáradjon... sőt! Arról nem is beszélve, amikor a télen vásárolt (nem havas) fával nem lehet begyújtani, mert az ég tudja miért, de víz áll a láda alján, ami a fából csorgott ki másnapra... (Holott egy tél közepén vágott, alvó fában jóval kevesebb a nedvességtartalom, mint ha máskor termelnék ki. Könnyebb is... ki venné meg szívesen értékesítésre, ha erdei m3-t fizet, és mázsát számláz??) Bizony a légszennyezéshez talán a legjobban azok a sokszor pitáner, csalással hasznot szerző tüzépek járulnak hozzá akik abban érdekeltek, minél több vizet árusítsanak! Sokan gazdagodtak már meg ebből. Egy szigorú, jól kitalált szabályozás itt kellene a leginkább!! Sajnos ebben semmilyen tehetős lobbi nem érdekelt. Ha lenne egy jó szabályzás, amit senki nem tud kikerülni, nem lennének a tüzépek, kereskedők sem ellenérdekeltek abban, hogy fát áruljanak, és ne vizet! Tisztelt Kamara! Kérem, próbáljanak tenni ebben az ügyben lépéseket, hogy megszülethessen ennek a megfelelő feltételrendszere!
MP | 2017. márc. 16.
Kedves György! Teljesen igazad van, elnézést a mulasztásért: az adatok az OMSZ-től és a KSH-tól származnak, így szerintem elfogadhatók hitelesnek.
Antal | 2017. márc. 16.
CSERÉPKÁLYHÁT MINENKINEK! :-) Mintha a cél a rendszertől való függőség maximalizálása lenne minden területen, legyen az az egészségipar, a vízellátás, csatornázás, a fűtés ... levegőt venni se lesz szabad majd másként. Próbáljon csak meg valami mást, egy gyógyszerfüggő, minimális saját közművel, fűtési lehetőséggel sem rendelkező társadalom. Nem jut hozzá a bogyójaihoz, vízhez, nem viszik el a szemetét, fázik, éhezik... egy-két hét és rémületükben maguk verik majd agyon, azokat, akik másként szeretnék a dolgokat! Visszatérve a témához, a túlbonyolított, sok-sok milliós költségért elkészült gépészeti rendszerek mellett a cserépkályhának létjogosultsága kellene legyen! (És minden más is állampolgári jog kellene legyen, amit egy egészséges ember saját két keze munkájával el tud készíteni, végezni a saját létfenntartása érdekében! Pl. vályogházat építhessen magának, kemencét, cserép-, vagy tömbkályhát...stb. Még csak az MSZ EN 15544:2009-es méretezés szabványt se kelljen tejesítenie! Tarthasson állatot ha kertesháza van, termeszthessen növényeket!) Úgyse fogja túlzásba vinni, mert nagyon sok feladat, és munka van vele. Roppant fárasztó dolog tud lenni... A tömeggyártás egy nagyon eredményes eljárás, amivel, HA JÓL ÉS JÓRA használjuk többnyire nem érdemes versenyezni! Ehhez viszont nem elnyomásra, és kizsákmányolásra kell használni!
Chiovini György | 2017. márc. 14.
Még a BME-n hallottam: "Az aranyóránál és a kísérleti eredménynél nézzük meg, hogyan jutott az illető hozzá." Jó lenne tudni, hogyan készültek az idézett kibocsátás adatok. Egyáltalán korrekt módon meghatározhatók a források? Például hozzálehetne tenni, hogy a hiba plusz-mínusz ennyi meg ennyi.
