e-gépész szaklap

Képlet a klímaváltozásra

Frissítve: 2017. március 01.

Hasznos volt Eddig 150 látogatónak tetszett

Most először a klímakutatás történetében tudósok egy csoportjának sikerült matematikai egyenlettel leírnia, hogy mekkora hatással van az emberi tevékenység összessége a Föld éghajlatára. Az egyenlet szerint 170-szer gyorsabban változik a klíma emberi hatásra, mint a természet bármely más erejétől. Véleményünk: kicsit egyszerűnek tűnik...

A képletet Will Steffen professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem klímaváltozást kutató szakértője és társai állították fel, ezzel kapcsolatos tanulmányuk az Anthropocene Review folyóiratban jelent meg. A kutatásban résztvevők szerint az elmúlt 4,5 milliárd évben csillagászati és geofizikai tényezők voltak leginkább hatással a földi bioszférára, azaz a légkörre, a vízburokra, a sarkok jégtakarójára, a talajra és az alatta lévő kőzetrétegre. Az elmúlt hat évtizedben, a kutatók által antropocén kornak nevezett időszakban azonban az ember befolyása olyan hihetetlenül nagy mértékben fokozódott, hogy összemérhetővé vált a természeti hatásokéval.

Will Steffen, és Owen Gaffney, a Stockholm Resilience Centre kutatója ezen emberi hatás leírására megalkotta az antropocén egyenletet. A számszerű összefüggésben a földi élet fennmaradásához szükséges tényezők: a légkör, a folyók, az óceánok, az erdőségek, a jégtakarók és a biodiverzitás változásának aránya szerepel. A már említett csillagászati és geofizikai tényezők (a Föld Nap körüli keringésének változása, más égitestekkel való gravitációs kölcsönhatása, a Nap hőkibocsátásának változása, a kontinensek mozgása, a vulkanikus tevékenységek, az evolúció, stb.) összessége a képletben a nulla felé konvergál, mivel emberi léptékkel mérve rendkívül ritka és lassú jelenségekről van szó. A kutatók szerint ezek az erők elhanyagolható, csupán évszázadonként 0,01 Celsius-fokos változást eredményeztek bolygónk hőmérsékleti viszonyaiban.

Ebből a szempontból tekintve az emberi tevékenység hatása nagyságrendekkel nagyobb. Az elmúlt 45 évben kibocsátott, üvegházhatást okó gázok miatt 1,7 Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet százéves összehasonlításban – azaz 170-szer gyorsabban változik az éghajlat emberi hatásra. Emellett eltörpül a természetes eredetű klímaváltozás mértéke, hangsúlyozzák a kutatók.

A kutatók által felírt képlet eredendően így néz ki:

dE/dt = f (A, G, I, H)

ami a föld éghajlatváltozását (E) mutatja az idő (t) függvényében. A: csillagászati erők, G: geofizikai erők, I: a Föld éghajlatának belső dinamikája, H: az emberi tevékenység. Mivel ezekből a A, G, I a H mértékéhez képest elhanyagolható (A, G, I –> 0), a képlet drámaian egyszerűsödik:

dE/dt = f (H)

(A, G, I –> 0)

A szakértők szerint a csillagászati és geofizikai tényezők továbbra is hatással vannak Földünk éghajlatára, de mostanra, a hozzájuk képest töredéknyi idő alatt hatást kifejtő emberi tényező megjelenésével matematikailag elhanyagolható mértékűvé váltak. “Az éghajlatra gyakorolt emberi hatás nem fokozatos, sokkal inkább olyan, mint egy aszteroida-becsapódás” – érzékeltette Steffen professzor az évmilliók alatt és az elmúlt pár évtized, évszázad alatt bekövetkezett változások közti jókora különbséget.

A kutatók nem mellékesen a klímaváltozás következményeire is felhívják a figyelmet: amennyiben nem sikerül az emberi hatást csökkenteni, az rövid távon a társadalmi rendszerek összeomlásához vezethet.

A cikk forrása: INDEX


Hasznos volt Eddig 150 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Juhász István

    2017. február 28 - 14:44:37
  • Igazán hiteles hírforrás! Szóval brit tudósok kiszámolták, hogy...
    Ez a képlet egy vicc, a bonyolult képlet "drámaian" egyszerűsödik! Legalább egy exponenciális függvény lenne, hogy látsszon rajta, itt komoly munka van az áltudományos számítások mögött (egy kocsmai beszélgetés és sok elfogyasztott alkohol).
    Bizonyosan ez a bulvár része a szakmának (lesznek celebjeink is?).
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. március 01 - 17:41:14
  • Szerintem elég egyszerű a fenti cikk.
    Mi mérnökök a napi gyakorlatban csak is ilyeneket használunk.
    Az egyetemen felírtak nekünk okos differenciál egyenleteket, - áramlástan, hőtan, stb. - amikről persze mindenki tudta hogy nincs egzakt matematikai modell, ami az egyenletet használható összefüggéssé egyszerűsítené.
    Ezért mi mérnökök elemezzük az egyenletet, és ami nem befolyásolja jelentősen az adott fizikai környezetben a végeredményt, azt egyszerűen kihagyjuk az eredeti összefüggésből.
    A fenti gondolatmenet pont ugyan ezt a mérnöki gondolkodást mutatja.
    A következtetés szempontjából teljesen mindegy, hogy ez a f(H) összefüggés felírható-e matematikai formulában vagy nem.
    A lényeg, hogy azt vizsgálták, hogy a több tényező dE/dt hatása olyan kicsi, hogy elhanyagolható.
    A f(H) összefüggés feltehetően - biztos - nem is írható fel egy egzakt függvénnyel, hiszen ennél nagyságrenddel egyszerűbb feladatokat is véges elemes módszerekkel próbálnak modellezni, ami ugye azt jelenti, hogy nem lehet egy egyszerű képlettel kiszámítani a problémát.
    Erre egyébként elégséges egy talajszonda méretezés, vagy egy ennél még sokkal egyszerűbb és hétköznapibb probléma, egy teraszlemez hőveszteség számítása. Bizony erre sincs egyszerű összefüggés, kell hozzá a modellezés.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. március 01 - 19:15:30
  • Ha ma nem március, hanem április 1. lenne ....
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: