e-gépész szaklap

CO-mérgezéses utóélet

Frissítve: 2017. február 15.

Hasznos volt Eddig 115 látogatónak tetszett

Kolléga hívta fel a figyelmet arra a kislányra, aki túlélve egy CO-mérgezést, immár két éve gyógyulgat, de még mindig segítségre van szüksége. Számomra története két fontos tanulsággal szolgál. Az egyik, hogy legyen bár vétkes a kéményseprő vagy az ablakgyártó, azért ha valaki megsérül vagy meghal a fűtésével (vizével, gázával) kapcsolatba hozhatóan, az az épületgépész szakma "eredendő bűne", amiért csak maximális szakmai lelkiismerettel és gondossággal végzett munkával lehet vezekelni. A másik pedig, hogy sajnos még mindig nem működik a CO-mérgezések korrekt ellenőrzésének, vizsgálatának, dokumentálásának és kiértékelésének rendszere.

Az ifjú hölgy levele:

Sziasztok!
Barabás Virág vagyok, 16 éves kamaszlány, Daruszentmiklóson élek. 
2015 februárjában egy baleset következtében gyökeres fordulatot vett az életem és már semmi sem lett olyan többé, mint azelőtt.
Épp egy osztálykirándulásra készülődtem, s míg a szüleim elmentek egy rövid időre az orvoshoz, úgy gondoltam lezuhanyzom még az utazás előtt. Egyikünk sem tudhatta, hogy aznap, a ködös idő miatt az egyébként mindig szakemberek által bevizsgált kéményünkben a légmozgás megváltozott, s visszafelé kezdett áramlani a szén-monoxid... Amikor ki akartam szállni a kádból, addigra már hatott rám ez az egyébként érzékelhetetlen méreg, elvesztettem az eszméletem, s a szüleim a kádban találtak rám ájultan. 
Az esés következtében s a fellépő oxigénhiányos állapot miatt károsodott az agyam beszéd- és mozgásközpontja. 1 hónapig feküdtem éber kómában, s csak ezután kezdtem el reagálni a környezetem jelzéseire. 
A baleset óta 19 hónap telt el. Ezalatt részt vettem rövidebb és hosszabb ideig tartó rehabilitációkon, de a felépülésemig még rengeteg munka vár rám, ami éveken át is eltarthat. 
Anyukám a nap 24 órájában velem van, mert egyedül semmire nem vagyok képes, teljes ellátásra szorulok. Apukám reggeltől-estig dolgozik, de sajnos még így sem tud elegendő anyagi hátteret biztosítani, hogy a felépülésemhez szükséges eszközöket megvehessük, illetve a megfelelő terápiákat folyamatosan biztosítani tudják számomra. 
Az autónk 20 éves, már nem megbízható a működése, ráadásul a kerekesszékem – amit mindenhova vinnünk kellene magunkkal – el sem fér benne. Nagy szükségünk lenne ezért egy megbízható, üzembiztos, családi autóra, ami lehetővé tenné számomra a kezelésekre való utazást. 
A mozgásom fejlesztéséhez szükségem lenne egy MOTOMED VIVA2 kéz- és lábmozgató trénerre, valamint egy MOVITA járást segítő segédeszközre felnőtt méretben. 
Ezek a rehabilitációs eszközök sajnos borzasztóan drágák, a megvásárlásukhoz anyagi segítségre van szükségünk. 
A felépülésem nem lehetetlen. Van remény! Szeretnék újra teljes értékű életet élni, hiszen nem is éltem még… Ebben kérem a segítségeteket!
Köszönettel: Virág

A felajánlásokat az alábbi számlaszámra várjuk: 70600157-11125815 (Magyar Mentőszolgálat Alapítvány Barabás Virág javára létrehozott számlája)

Az ifjú hölgy Facebook oldala itt érhető el.
 


Hasznos volt Eddig 115 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

(Még nem érkezett hozzászólás.)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: