e-gépész szaklap

A konvektorok fölött eljárt az idő?

Frissítve: 2017. január 27.

Hasznos volt Eddig 118 látogatónak tetszett

A kormányzat szerint igen, és ezen okból a konvektorok más fűtési módra való lecserélését tervezik támogatni. De vajon mire cseréljen a lakó?

A Piac és Profit cikke szerint:

"Az NFM vizsgálja a vissza nem térítendő támogatás lehetőségét, a háztartási eszközcsere kiterjesztését más termékekre, és felmérik a fűtési eszközök korszerűsítési igényét. Műszaki tartalmat tekintve a gázkonvektorok felett eljárt az idő, nem hatékonyak, műszaki megbízhatóságuk egyre rosszabb, és várható, hogy a konvektorok cseréjét támogatják." (Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára)

Két helyen vitatkoznánk államtitkár úrral. Az egyik, hogy a gázkonvektor, mint olyan, mint technológia elavult lenne. Tudomásunk szerint több konvektorgyártó is modern, kiváló paraméterekkel rendelkező típusokkal rendelkezik.

A másik, hogy más technológiára cseréljék le a konvektort. Ezt talán nem kéne általánosítva kimondani. A konvektort annak idején kis lakásokhoz találták ki, ahol egy szoba fűtését kiválóan megoldották. Ilyen lakásokba egy központi, kondenzációs kazános fűtés beruházási pazarlás lenne, az elektromos fűtés meg üzemeltetési. Ezek a feltételek ma is fennállnak.


Hasznos volt Eddig 118 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Fazakas Miklós Feren

    2017. január 27 - 17:39:20
  • Valóban helytelen és nagyon általánosító az a kijelentés, hogy a gázkonvektoros fűtés elavult . Egy ilyen kijelentés egyenértékű azzal, mintha valaki azt állítaná, hogy kizárólagosan a központi fűtés az egyedül üdvözítő megoldás, a lokális fűtéseket pedig el kell felejteni. Minden gázkonvektornak van egy adott hatásfoka, ami a hőcserélő felület növelésével egészen a kondenzációs határig lenne javítható. (Természetesen nem házilag).
    Ma már ismertek az EU követelményszintjei a gázkazánokra és a gázkonvektorokra is. Az EU előírások számolnak a lokális fűtőberendezések rugalmasságával elérhető megtakarításokkal is, amely alapján egy gázkonvektor is elérheti az „;A”; energiahatékonysági besorolást. Lényegében a lokális fűtés rugalmassága jelenti a konkurenciát a kondenzációs technikával elérhető 11% megtakarításnak. A kondenzációs kazánokkal elérhető további 20 -25 %-os energia-megtakarítást eredményező megoldások a gázkonvektorok esetében is megvalósíthatók, ami elsősorban a megfelelő égési-levegőmennyiség és hőmérséklet-szabályozást jelent. Egy szokásos kondenzációs gázkazán, amely nincs kombinálva megújuló energiát hasznosító egységgel, nem lehet jobb „;A”; besorolásúnál, ahogy egy gázkonvektor sem lehet jobb besorolású, ha nem hasznosít megújuló energiát. Az EU szabályozás szerint, egy rugalmas, jó hatásfokú lokális fűtés is lehet korszerű, ugyanolyan besorolású, mint egy központi fűtő berendezés. A helyes megközelítés ebből következően az, hogy a gázkonvektorok között ugyanúgy találhatók a rossz hatásfokú, elavult és új, korszerű, kifejezetten gazdaságos készülékek, mint ahogy a gázkazánok esetében is jelentős a szórás, különbség van például egy negyvenéves és egy új gázkazán energiatakarékossága között. Kevesen tudják például, hogy a hagyományos külső-fali gázkonvektorok hatásfoka általában jobb, mint a hagyományos, nyílt égésterű gázkazánoké. Hibás megközelítés az, ha abból indulunk ki, hogy minden épületet a teljes fűtési szezonban miden helyiségre kiterjedően és folyamatosan kell fűtenünk. Az ilyen gondolkodás csapda, amelybe gyakran belesünk, amely pazarláshoz vezet. Az ipari létesítmények esetében például szükség lenne arra, hogy a fűtés teljesen leállítható (teljesen vízteleníthető) legyen például karácsonyi, újévi időszakban. Az, hogy vissza nem térítendő támogatásban tervezik részesíteni a régi gázkonvektorok cseréjét, korszerűbb gázkonvektorokra, azt mutatja, hogy felismerték az általam leírtakat.
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2017. január 27 - 19:44:10
  • Kis szösszenet a gázkonvektorokról:
    Amikor a nagy cirkómániában, a 80-as években, egy sereg konvektort kikukáztak, akkor bizony hiába magyarázták, hogy a cirkónak jobb a hatásfoka, a következő történt, kétszobás, konyha, fürdőszobás lakásban a lakók fűtési számlája a jobb hatásfok ellenére 20-40%-al megemelkedett.
    Az ok egyszerű volt.
    Régen a konyha és a fürdőszoba kutya hideg volt télen, a szobákban is időnként kikapcsolták az egyik konvektort.
    Azaz megnőtt a komfort, mert egyformán meleg volt az egész lakásban, de megemelkedett a számla is.
    Ilyen egyszerű a dolog.
    Most mi van a konvektorokkal?
    Tavaly voltam Zalaegerszegen egy iskolakorszerűsítéssel kapcsolatban.
    Az iskolában - és ameddig a szem ellátott a környező 4-6 emeletes házak mindegyikében, több tucat házban - konvektorokkal volt megoldva a fűtés!
    Az iskolában természetesen könnyen meg lehet oldani egy központi kazánnal a központi kazános fűtést.
    De mit lehet tenni 20-80 lakásos, kéménnyel nem rendelkező konvektoros lakások fűtésével?
    Jelenleg egy megoldás van, 6 kW-nál kisebb parapetkazán, az egyik konvektor helyére!
    Van ilyen! Már én is terveztem ilyet!
    Szuper megoldás! Tökéletesen működik, melegvizet is készit, egy indirekt tárolóba!
    És már kondenzációs változatban is elérhető!
    Ráadásul magyar a gyártó és megfizethető ára van.
    Ahová én terveztem, ott az 1/4-be került a megoldás, - ott végül is volt egy kémény - mint egy fali kondenzációs kazán kéménnyel!
    3-4 kW-nál nagyobb fűtési igényű konvektoros lakás szinte elvétve akad, de ami e felet van, azt is egy ablakcserével, esetleg plusz hőszigeteléssel simán 6 kW alá lehet korszerűsíteni!
    Szóval nem kell félni, van, megoldás. Persze szegény magyar gyártónak nincsenek milliói reklámra, de remélem ezen, cikk alapján is sikerül a kollégáknak rátalálni!
    Ha lehetne, az e-gépész készíthetne riportot is ezzel a gyártóval.
    Én nagyon örülnék, ha végre egy korszerűsítési hullámot egy magyar gyártó arathatna le és nem német, kínai és olasz termékeket támogatnánk soha meg nem térülő –; mert csak a magas támogatási érték miatt éri meg az építtetőnek - korszerűsítési beruházások keretében.
  • Ezzel a hozzászólással 3 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. január 30 - 18:06:58
  • Remélem, hogy sok hozzászólás érkezik majd ehhez a, nagyon sok embert érintő témához. Közismerten nagyon sok gázkonvektor működik a lakóházakban.
    Arról keveset tudni, hogy a gyártók - esetleg importőrök - milyen termékekkel jönnek ki a piacra, melyek meg felelnek majd az új követelményeknek.
    A MIKA kazánnal kapcsolatban lennének kérdéseim, de megvárom, talán a gyártó is ír egy hozzászólást.
  • Ezzel a hozzászólással 1 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Cs. Júlia

    2017. február 01 - 13:00:24
  • Érdekes a felvetés, én felhasználó oldalról néhány tapasztalatot tudok mondani.

    Laktunk már konvektoros fűtésű családi házban, ekkor még gyerekek voltunk. A hőszigetelés szempontjából elavúlt nyílászáróknak köszönhetően a 2 hálószoba és a konyha havi fűtési költsége közel 30.000Ft volt, úgy, hogy csak addig volt meleg a lakásban, amíg a konvektor fel volt véve, talán 20°C közeli hőmérsékleten tartottuk a helyiségeket, amikor otthon tartózkodtunk.

    Jelenleg belső kétszintes, társasházi lakásban lakunk. A felső szint néhány éve került kialakításra a tetőtér megvásárlásával, itt központi gázcirkó, míg az alsó szinten egyedi gázkonvektoros fűtés van. Mindkét szint azonos alaprajzzal és azonos funkciójű helyiségekkel rendelkezik. Az alsó szinten a 3 szoba és a konyha rendelkezik konvektorral, a fürdőszobában egy kis elektromos ellenállásfűtés tökéletes hőérzetet biztosít.
    Külön gázórája van mindkét szintnek, így össze tudjuk mérni a korábbi költségeket. Mindkét szinten ugyan annyiba kerül a fűtés és a melegvíz előállítása. Amennyit megtakarítunk a gázon az alsó szinten (átlagos hónapokban 5ezer forinttal kevesebbet fűtünk lent, de volt már 10ezres nagyságrendű különbség is - a konvektort többször álligatod, mint a radiátor csapját és a termoszátot), annyival kerül többe a villanybojler fogyasztása. Jelen esetben a fűtés"korszerűsítés" kivitelezése soha meg nem térülő befektetés lenne. A komfortunkat növelhetné egy hajszálnyival, de a fűtetlen helyiségek (mint folyosó) nem okoznak kényelmetlenséget. Mindezek mellet a konvektoraink karbantartottak, esztétikusak.
  • Ezzel a hozzászólással 2 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. február 07 - 10:57:35
  • Van egy javaslatom. Szabó Zsolt államtitkár úr szavai szerint várható, hogy a gázkonvektorok cseréjét támogatni fogják. Javaslom, hogy a Szerkesztőség készítsen interjút az államtitkár úrral. Közismert, hogy milyen sok embert érint a gázkonvektorok ügye. Jó lenne, ha ők és az épületgépész szakma többet megtudna a tervekről. Engem például az kifejezetten érdekel, hogy milyen előzetes vizsgálatok, elemzések vezettek erre a szándékra. Az épületgépész szakma (gyártók, kereskedők, szervizek, tervezők, kivitelezők) közül kik vettek részt ebben? Megismerhetők-e ezek a dokumentumok?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Fazakas Miklós Feren

    2017. február 07 - 16:08:53
  • Kétségtelenül hibás az a kialakult és általánossá vált gyakorlat, hogy a külsőfali gázkonvektorokkal fűtött épületek energiahatékonysági felújítása kizárólag utólagos hőszigetelésből és nyílászáró cserékből áll. Az elavult, gyakran 30 –; 50 éves azbeszt-tömítéseket tartalmazó külsőfali gázkonvektorok székvédő kosarait pedig gyakran szabálytalanul az eredeti falsíkon hagyják, bemélyedéseket létrehozva az új falsíkhoz képest. Ezt a megoldást az MBSZ is tiltja, minden külsőfali kivezetésű gázkészülék esetében. A régi gázkonvektorok egy jelentős részének hibás a vezérlése, pontosabban nem „;kombinált”; a hőmérséklet-szabályozásuk. Elvileg a teljesítményüket nem szabadna 30% alá csökkenteni, ami még akkor is túl nagy teljesítmény volt, amikor nem volt utólagos hőszigetelés a házakon, amikor a külső hőmérséklet nem volt mínusz 20 fok alatt. Ezért ezek a készülék szinte kivétel nélkül úgy vannak beállítva, ma is, hogy 0 és 100%-os teljesítmény között, folyamatos jelleggel változzon a bevitt gázmennyiség. Egy hagyományos atmoszferikus gázégő viszont ilyen modulációra nem képes: 20% alatti teljesítménynek megfelelő gázbevitelek esetén az ilyen készülékek főégője be sem gyullad,illetve elalszik, a gáz elégtelenül távozik a készülékből. (Megjegyzem, hogy a nagy hígítás miatt nincs robbanásveszély a külső-fali készülékek esetében, de elégtelenül kiengedni a gázt a szabadba, akkor is komoly pazarlás.) 20 és 30% közötti gázterhelésen pedig ezeknek az elavult készülékeknek a főégője hol meggyulladó, hol kialvó, vibráló lánggal ég és jobb estekben nem gyullad vissza, ami mindig igen jelentős szénmonoxid kibocsájtáshoz vezet. Megjegyzem, hogy a gyártáskori szabályos beállítás, (30%-os minimális terhelés beállítása), amikor a főégő már stabilan ég, elkerülhetetlenül túlfűtéshez vezet. A homlokzatok előtt mérhető szénmonoxid jelenléte megszűnik, ha az ezeket a régi készülékeket mai gyártásúra cserélik ki.Ide tartozik, hogy helytelen a homlokzati égéstermék kivezetések szabályozását ezekhez az elavult üzemelő készülékekhez igazítani, mert a telepítési szabályozás mindig az új telepítésű, korszerű készülékekre érvényes, sosem visszamenőleges a már telepített készülékekre. Az EN 15287 szabvány ennek megfelelően az ErP előírásoknak megfelelő készülék telepítése számára készült. Az EN 15287 szabványnál szigorúbb telepítési szabályozás akadályozza a lakosságot abban, hogy kiváltsa az életveszélyes és gazdaságtalan nyílt égésterű tüzelésű módokat és akadályát képezi annak is, hogy Magyarország teljesítse a 2020-ra vállat, 154 PJ éves energia-felhasználáscsökkentést, mert éppen a túl szigorú szabályozás által okozott plusz költség az a kritikus tényező, ami a lakosságot távol tartja a készülék-korszerűsítésektől.
    Egy BM tanulmány szerint a gázkonvektoros fűtésű épületek esetén túl költséges lenne a gázkonvektoros fűtés kiváltása, más fűtési módokra, tekintetbe véve az ilyen épületek értékét és a műszaki lehetőségeket (kémény hiánya). Ha a kiadások között megjelenik a radiátor rendszer kialakításnak költsége, amire kazáncserék esetén nincs szükség, akkor a megtérülés túl hosszúvá válik. A végeredmény az, hogy a gázkonvektoros fűtés a gázkonvektoros fűtésű épületek tömege egyszer úgy fog megszűnni, hogy a helyükön új épületek épülnek majd, az új előírások szerinti kivitelben, ahogy a Trabantból is csak a teljes autó kicserélésével lehet Mercedest készíteni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a gázkonvektoros fűtésű lakásokban élők ennyi ideig nem maradhatnak ki a támogatott épület-energiahatékonysági felújításokból, nem várhatnak 30- 40 évet arra, hogy a mainál korszerűbb otthonuk legyen. Magyarországon a lakóépületek közel felét gázkonvektorokkal fűtik, ami tízszer gyakoribb, mint más tagállamokban: Ebből következően egy speciális magyar problémával állunk szemben, aminek megoldására nyugatról hiába várunk receptet, mert ott ez a kérdés periférikus, a megoldást magunknak kell megtalálnunk a 3,3 millió gázkonvektor korszerűsítésére.
    A megoldás ugyanaz, mint a központi fűtésű kazánok esetében: a fűtőberendezésnek, jelen esetben a gázkonvektornak a cseréje, a meglévőknél sokkal korszerűbbre, jobb hatásfokúra. A támogatás feltétele lehet a falon kívülről látható szélvédő kosarak formájának egységesítése és olyan színes fedőzománccal való ellátása, amely illeszkedik az épület homlokzatának hőszigetelése során készült új festésének színéhez, kiváltva az egymás mellett látható téglalap, négyzet és kör alakú, csak alapzománcozott, ezért rozsdásodó szélvédőket tartósan időjárásálló, esztétikus a fal színéhez igazított, egységes színű szélvédőkre. Meggyőződésem, hogy ami praktikus, az szép is. A falakon ma látható szélvédők elsősorban azért csípik az építészek szemét, jogosan, mert esztétikai szempontból a teljes igénytelenség érhető tetten abban, ahogy és amilyen kivitelben a szocializmusban a különböző alakú szélvédőket az épületeken elhelyezték. Ahogy egy építész képes egy homlokzati kémény látványát illeszteni az épülethez, úgy a szélvédőket is képes illeszteni egy modern épülethez, színben besimítva, vagy éppen kiemelve őket. A homlokzati díszeket áttörő szélvédő elhelyezések természetesen a teljes igénytelenség kategóriába tartoznak.
    Az azbeszt tartalmú készülékek eltávolítása szintén pályázati feltétel kéne, legyen, akkor is, ha „;csak”; hő-szigetelik az épületet. Az új szabályozás megkülönbözteti a különböző energiahatékonyságú gázkonvektorokat, besorolásbeli különbséget tesz a korszerű és az elavult gázkonvektorok között. Ezért is hiba azt állítani általános érvénnyel, hogy a gázkonvektoroknak általánosan rossz a hatásfoka. Ez így nem igaz. Ahogy vannak elavult és korszerű gázkazánok, ugyanúgy vannak elavult és korszerű gázkonvektorok is. Széles a skála. Ezért van az, hogy egyes hozzászólók szerint rossz, mások szerint jó a gázkonvektorok hatásfoka, keveset vagy sokat fogyasztanak. Ebben az esetben is az a megoldás, mint minden más esetben: A rosszabb besorolású készüléket jobbra cseréljük és meghatározzuk az így elérhető energia-megtakarítást, amely alapján csere támogathatóvá válik. Ebben az esetben a költségek alacsonyak, ezért a megtérülés gyors lesz,gyorsabb, mint más esetekben. Egy „;A”; energiahatékonysági besorolású gázkonvektor minimális szezonális hatásfoka 88%, egy „;A”; besorolású gázkazáné 90%. Ez minimális különbség!
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Lajos

    2017. február 08 - 10:36:20
  • Gáz-égéslevevő szabályozó beépítésével jelentősen, 23,5%-al is csökkenthető a gázkonvektorok gázfelhasználása, az egyéb módszerekkel, például programozható szoba-termosztáttal elérhető megtakarításokon felül!
    Szinte érthetetlen annak idején miért maradt ki a hozzávezetett levegőszabályozás, hiszen minden cserépkályhán vagy sparhelten megtalálható volt.
    A megadott gázfelhasználás csökkenést a 7/2006 TNM rendelet 2. mellékletének VI.12. táblázatban szereplő, gázkonvektorokra megadott Ck tényezők alapján számoltam ki:
    A táblázatban
    egy elavult, régi külsőfali gázkonvektor Ck tényezője: 1.4
    a gáz-égéslevegő arányszabályozó szerkezetet tartalmazó gázkonvektor Ck tényezője: 1.07, mivel a gázkonvektor hatásfoka csökkentett teljesítményen, eléri a 93%-ot.
    A Ck tényező a hatásfok reciprokra, a célnak megfelelően, a hasznosuló energiamennyiség mértékegységében mutatja a felhasznált primer energiát. Egy egység a hasznos hő,
    a Ck tényező 1 feletti része pedig veszteség.
    A cserékkel elérhető megtakarítást, a régi és az új készülék Ck tényezőjének arányával számolhatjuk ki. A fenti esetben a Ck tényezők 1,07/1,4 arányából az következik, hogy a gázfogyasztások aránya: 0,7643. Amiből a számított gázfogyasztás csökkenés 23,5%.
    Az alábbi linken egy gázkonvektorba épített szakaszos gáz-égéslevegő arányszabályozó működését láthatjuk: https://www.youtube.com/watch?v=ORpjCbOZ3y8
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. február 08 - 22:07:40
  • A gázkazánok hatásfokának javulását a kondenzációs hőcserélők kifejlesztése mellett az égő szabályozása, illetve a kazánszabályozásnak a fűtésszabályozásba integrálása hozta. Az égéstermék veszteség csökken a légfelesleg szabályozásával; nem csak teljes terhelésnél, hanem széles teljesítmény tartományban. A mai gázkazánok egészen más égővel működnek, mint a régiek. A gázkonvektorok égői a mai gázkazán égőkhöz képest sokkal egyszerűbbek. Széles teljesítmény tartományban optimális légfelesleggel működő égőről nem tudok. A melegvíz-fűtésnél a hőleadó és a hőtermelő szétválik. A fűtési igényhez illesztett hőleadás finomabban szabályozható. A gázkonvektornál még nagyobb tömegű hőcserélőnél is a hőtermelés és a hőleadás erősen kötött. A fűtési időszak alatt állandóan változó hőigényt csak a hőtermelés módosításával lehet követni. Míg az elektrotechnikában kitűnően alkalmazható a ki-bekapcsolásos szabályozás, akár a 0 % és 100 % között is, a tüzeléstechnikában más a helyzet. Véleményem szerint a hatékonyság kulcsa a gázkonvektorok égésszabályosának megújításban rejlik. Olyan gázszelepekre van szükség, melyek a hőtermelést és a fűtésszabályozást együtt optimalizálják. Az új EU szabályozás kiragadja a gyújtóégőt, ami egyébként nem is egyértelmű hatású. A égőszabályozással kapcsolatban az áttörést nem az jelenti, hogy például heti programozás lehetséges, vagy távirányító is használható.
    Kétségtelen, hogy mondjuk egy 30 éves gázkonvektorhoz képest jelentős javulást érhető el. Engem az győzne meg, ha a ma forgalmazott termékekhez képest tudnánk nagy hatékonyság növelést elérni. Várom az új termékek bemutatását.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Huszár János

    2017. február 10 - 13:50:15
  • Nekem is konvektoraim vannak, régóta tervezem a korszerűsítést.
    Nem rég találtam korszerű konvektorokat. "Robur calorio", "Gazelle techno"
    Ez utóbbit Magyarországon is forgalmazzák, igaz elég borsos áron. Ilyen és ehhez hasonló készülékek forgalmazása, (netán támogatással,) esetleg megoldást jelentene. De ez csak laikus vélemény. Mivel nem vagyok szakértő a témában szívesen vennék a készülékekről egy-két véleményt.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Chiovini György

    2017. február 14 - 09:44:42
  • Eddig általánosságban volt szó a gázkonvektorokról. Illetve azon belül a zárt égésterű változatról. Pedig a változtatás szükségessége nagyobb a kéménybe kötött, nyílt égésterű gázkonvektoroknál. Várható a sokat emlegetett támogatás?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: