e-gépész szaklap

Időbeli átlagsebesség leépülésének vizsgálata egy kisméretű irodahelyiség hosszmetszetében

Frissítve: 2017. január 02.

Szerző: Both Balázs, Csábi Krisztina, Dr. Szánthó Zoltán, Dr. Goda Róbert

Hasznos volt Eddig 114 látogatónak tetszett

A kisméretű irodahelyiségek számos középületben megtalálhatók, így nem véletlen, hogy a CEN CR 1752-es ajánlás külön fejezetben határozza meg a rájuk vonatkozó tervezési irányértékeket. A légsebesség időbeli átlagértéke a huzatkomfort egyik lényeges jellemzője. A különböző helyiségekben kialakuló sebességeloszlást az elmúlt évtizedekben többen is elemezték. Kisméretű irodahelyiségben, érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása mellett a helyiség hosszmetszete mentén a sebesség eloszlását azonban eddig nem vizsgálták. Cikkünkben egy kisméretű irodahelyiségben elvégzett sebességmérések eredményeként vizsgáljuk a modellszoba hossza mentén kialakuló időbeli átlagsebesség változását különböző befúvási térfogatáramok mellett négy releváns magasságban: boka, derék, ülő és álló ember fejmagasság. Az eredmények hozzájárulhatnak a sebesség pontosabb meghatározásához a várható huzatérzet tervezésekor.

A cikk a Magyar Épületgépészet 2016/12. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

Bevezetés
A megfelelő belső levegő komfort biztosítása ma már alapvető követelmény az igényes irodaépületekben. A huzathatás az egyik legzavaróbb diszkomfort tényező, amely amellett, hogy egészségügyi kockázatot is jelent, a megemelt belső hőmérséklet révén növelheti az épület energiafelhasználását. A helyiségben várhatóan kialakuló huzathatás az Európában legelterjedtebb Fanger-féle huzat modellel becsülhető. Ennek alapján a huzathatással várhatóan elégedetlenek százalékos aránya az ISO 7730 szabvány szerint  az alábbi összefüggéssel számítható:

Az (1) egyenletben tá a levegő időbeli átlaghőmérséklete egy adott pontban, vá a levegő időbeli átlagsebessége az adott pontban, míg Tu a levegőmozgás turbulencia-foka. Az egyenlet 34 °C bőrhőmérséklet mellett érvényes. Az egyenlet alkalmazási feltételei a következők:
20 ≤ tá ≤ 27 °C,
0,05 ≤ vá ≤ 0,35 m/s,
0 ≤ Tu ≤ 70%.

A levegő normális eloszlást mutató sebessége időben folyamatosan változik (v(τ)), ennek a változásnak pedig van időbeli átlagértéke (vá) és szórása (vRMS):

Az utóbbi két mennyiség százalékos aránya a turbulencia-fok:

Az (1) egyenletből látható, hogy a levegő időbeli átlagsebessége jelentősen meghatározza a várhatóan kialakuló huzatérzetet. Itt lényeges megjegyezni, hogy a fenti egyenletek a helyiség egy pontjában és nem a teljes helyiségre számítandók, hiszen értékük pontról pontra változik a térben. A jelenleg hatályos szabványoknak és műszaki ajánlásoknak éppen ez az egyik hiányosságuk, hogy a fenti egyenletekben szereplő mennyiségeket a teljes tartózkodási zónára adják meg, és nem veszik figyelembe az alkalmazott légvezetési rendszer típusát, valamint a jellemzők változását a helyiségen belül. Azt is érdemes tudni, hogy a várható huzathatást önmagában nemcsak az időbeli átlagsebesség határozza meg, hanem ezzel egyidejűleg annak időbeli ingadozása és a levegő hőmérséklete is.

Cikkünkben jelen esetben a sebesség időbeli átlagértékének az elemzésével foglalkozunk.

Szakirodalmi összefoglaló
A légsebesség helyiségen belüli változásával, eloszlásával az elmúlt évtizedekben több hazai és nemzetközi kutató foglalkozott. Az alábbiakban röviden áttekintjük a főbb irodalmakat – terjedelmi korlátokra való tekintettel – a teljesség igénye nélkül.
Fanger és Pedersen viszonylag korán felismerte, hogy az áramló levegő sebességének időben ingadozó összetevője és az időbeli átlaga együttesen jelentősen hozzájárul a szubjektív huzatérzet kialakulásához [Fanger 1977]. Hanzawa és Melikov [Hanzawa 1987] 20 különböző helyszínen végzett méréses vizsgálatot, amelynek eredményeként arra jutottak, hogy az időbeli átlagsebesség 0,05 és 0,40 m/s között változott a terekben, és a leggyakoribb érték 0,1 m/s volt. A méréseket négy releváns magasságban végezték el a padlóhoz viszonyítva: 0,1 m (boka); 0,6 m (derék); 1,1 m (ülő ember fejmagasság) és 1,7 m (álló ember fejmagasság), irányfüggetlen sebességmérő szondával, több mint 500 mérési pontban. A vizsgált helyiségek között megtalálható egy kisebb méretű irodahelyiség 13 m2 alapterülettel, azonban az ebben működő légvezetési rendszer kialakítása különbözik az általunk alkalmazott felső, oldalfal mellett elhelyezett befúvás-elszívás elrendezéstől. A kutatások megállapították, hogy az időbeli átlagsebesség növekedésével annak szórása is nőtt.
Kovanen és munkatársai [Kovanen et al. 1989] irodahelyiségekben, különböző légvezetési rendszerek alkalmazása mellett mérték többek között a levegő sebességét négy releváns mérési magasságban, Hanzawa kutatásaihoz hasonlóan. A vizsgálatokat kisméretű irodahelyiségben is elvégezték (10 m2 alapterület), a befúvás és elszívás elrendezése azonban itt is különbözött az általunk alkalmazott érintőleges légvezetési módtól. A mért sebességek 0,05 és 0,30 m/s között változtak a vizsgált 24 féle helyiségben. A leggyakoribb sebességérték a 0,05 – 0,1 m/s tartományban volt.
Magyar [Magyar 1993] méréses módszer alkalmazásával vizsgált egy érintőleges légvezetési rendszerben kialakuló sebességeloszlást állandó befúvási térfogatáram mellett. A befúvás környezetében és a helyiségek határoló szerkezetei mentén a primer légáramban jellemzően nagyobb sebességeket mért, mint a helyiség közepén (szekunder légáramokban).
Chow és munkatársai [Chow et al. 1996] a tartózkodási zónában kialakuló légsebességeket vizsgálták méréses módszerrel hét különböző vasútállomás épületében. Az ezekben mért légsebességek 0,1 és 0,7 m/s közöttiek voltak, míg a leggyakrabban a 0,1 m/s érték fordult elő.
Rutten [Rutten 1998] egy 18 m2 alapterületű és 2,5 m belmagasságú irodahelyiségben végzett sebességméréseket numerikus szimulációval kiegészítve. A mért légsebességek intervalluma 0,05 – 0,3 m/s volt belső hőforrás alkalmazása mellett. Aziz [Aziz 2012] méréssel és numerikusan vizsgált kör és négyzet keresztmetszetű befúvók által keltett helyiségáramlást kisminta modellen, elsősorban a hőkomfortra vonatkozóan. Vizsgálta a sebesség változását a helyiség magassága mentén.
Fan és munkatársai [Fan et al. 2013] méréssel és numerikus szimuláció alkalmazásával vizsgálták egy valós méretű és alacsony belmagasságú, 21 m2 alapterületű irodahelyiség szellőzését, mennyezeti diffúz befúvót alkalmazva. A vizsgálatokat négy magasságban végezték el: boka, ülő és álló ember fejmagasság. Bemutatták a sebesség változását a belmagasság függvényében 0,02 és 0,30 m/s tartományban.
Goda disszertációjában [Goda 2014] az általunk is vizsgált kisméretű irodahelyiségben (9 m2 alapterület, 2,88 m belmagasság) végzett méréses vizsgálatokat. A légsebesség eloszlását a teljes tartózkodási zónában ábrázolta a helyiség hossza mentén különböző befúvási térfogatáramoknál, azonban fele annyi mérési pontban, mint jelen esetben; továbbá a sebesség változásának statisztikai-regressziós elemzését sem végezte el. A vizsgált érintőleges légvezetési rendszer közel egyenletes sebességeloszlást eredményezett a padlószint közelében. A komfort szempontjából kiemelt magasságokban mért légsebességek a boka szinten mért sebességekhez viszonyítva állandók voltak a légmennyiségtől függetlenül.
Luck [Luck 2014] nagyméretű ipari térben vizsgálta a légsebesség eloszlását. Ezek szerint a légsebesség szórása (vagyis időben ingadozó összetevője) exponenciális trend szerint változott a helyiség hosszának függvényében egy állandó térfogatáram mellett. Az ipari méret miatt a mért sebességek 0 és 4,5 m/s között változtak.
Hurnik [Hurnik 2015] méréssel és numerikus szimuláció alkalmazásával elemzett egy helyiségáramlást full-scale modellen, különböző – főleg vízszintes – befúvási konfigurációkra. A mért légsebességek 0,05 és 0,4 m/s között változtak.
Sarma [Sarma 2016] vizsgálta a sebesség eloszlását a helyiség szélessége és hossza mentén numerikus szimuláció alkalmazásával egy 23 m2 alapterületű és 3,14 m belmagasságú irodatérben. A helyiség bizonyos metszeteiben a sebesség állandó volt a hossz mentén, míg a hosszmetszetben egy meghatározott trend szerint változott az alkalmazott légvezetési rendszertől függően. A szerző regresszióanalízissel nem foglalkozott.
A BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék munkatársai [Both et al. 2016] korábban már végeztek méréses vizsgálatokat a cikkben bemutatott kisméretű irodahelyiségben a sebességeloszlásra vonatkozóan. Ekkor az átlagsebességek és ezek mért maximum értékei lineárisan nőttek a befúvási térfogatáram növelésével a négy mértékadó magasságban.

Az irodalmi áttekintés összefoglalásaként elmondható, hogy a legtöbb kutató irányfüggetlen, hődrótos sebességmérő szondát alkalmazott a méréseihez. A vizsgált irodalmak többségében a sebesség változását a helyiség hossza mentén nem vizsgálták, továbbá az érintőleges légvezetési rendszert az általunk alkalmazott függőleges, oldalfal mellett elhelyezett befúvás-elszívás elrendezéssel nem használták. Ugyancsak megállapítható, hogy a kutatók többsége nem alkalmazott regresszióanalízist a sebesség változásának vizsgálatához.

Célkitűzések
A cikkben bemutatott vizsgálat főbb célkitűzései az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Időbeli átlagsebesség mérése egy kisméretű irodahelyiség valós méretű modelljében.
2. A mért sebességek változásának vizsgálata regresszió-analízis alkalmazásával a helyiség hosszmetszetében különböző befúvási térfogatáramok alkalmazása mellett.
3. A releváns magasságokban mért időbeli átlagsebességek átlagának vizsgálata a befúvási térfogatáram függvényében.
4. Sebesség hisztogram szerkesztése.

Vizsgálati módszer és elrendezés
A vizsgálatokat méréses módszerrel végeztük, az 1. ábrán látható modellhelyiségben, a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Légtechnikai laboratóriumában.

1. ábra. Kisméretű irodahelyiség valós méretű modellje a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Légtechnikai laboratóriumában

A mérésekhez irányfüggetlen forrógömbös szondát alkalmaztunk (2. ábra). Egy mérési pontban a mintavételezési idő 200 másodperc volt, így a sebesség időbeli átlagértékét mértük. A vizsgálatot négy releváns magasságban végeztük el, amelyek a következők voltak a padlószinthez viszonyítva (2. ábra): boka (0,1 m), derék (0,6 m), ülő ember fejmagasság (1,1 m) és álló ember fejmagasság (1,7 m).

2. ábra. Irányfüggetlen forrógömbös sebességmérő és a mérési magasságok

Az irodahelyiség modelljében érintőleges légvezetési rendszert alakítottunk ki egysoros résbefúvó anemosztát alkalmazásával. A befúvási térfogatáramok értékeit és a számított légcsereszámokat az 1. táblázat tartalmazza. A térfogatáram értékeket mérőperemes íriszes légmennyiség-szabályozóval állítottuk be és mértük.

1. táblázat. A mérésekhez beállított főbb mennyiségek a 3. ábra jelöléseivel

A mérési elrendezés vázlatrajza a 3. ábrán látható a főbb jelölésekkel. A befúvás izotermikus volt (t0 ≈ tk ≈ t), a méréseket ősszel végeztük el, a modellhelyiség kialakítása pedig ház a házban szerkezetű. A befúvószerkezet hossza L0 = 1000 mm, szélessége s0 = 12 mm a faltól h = 260 mm távolságra. A méréseket a jelenleg hatályos nemzetközi szabványok és műszaki ajánlások figyelembevételével végeztük el, amelyeket a szabványjegyzékben tüntettünk fel.

3. ábra. A vizsgált kisméretű irodahelyiség felülnézeti vázlaton, ahol F a fojtás, CRAC a precíziós légkezelő, SZ pedig a légszűrő

A helyiség szimmetriatengelyében az x irányban összesen 15 mérési pontot vettünk fel egymástól 0,2 m távolságban, a helyiség 3 m-es hossza mentén (ld. a 3. ábrát). Az első mérési pont kövezetlenül a fal mellett volt. Egy állandó térfogatáramnál a négy mérési magassággal számolva ez 60 darab mérési pontot jelent, ami a nyolc befúvási térfogatárammal már összesen 480 mérési pontnak felel meg. Ez statisztikai szempontból nagy mintának számít [Korpás 1996, 1997].

Eredmények
Az időbeli átlagsebesség változását a helyiség hossza mentén egy adott szellőző térfogatáram mellett a 4. ábra szemlélteti. Mivel a 0 ≤ x ≤ 1 m szakaszon meredekebb a sebesség leépülése a helyiség hossza mentén, mint 1,2 ≤ x ≤ 3 m között, így célszerű kettévágni a pontsorozatot az x = 1 m értéknél.

4. ábra. Időbeli átlagsebesség a helyiség hosszának a függvényében

Az első, 0 ≤ x ≤ 1 m szakaszon mért pontokra illesztett függvényeket az 5. ábra tartalmazza.

5. ábra. Időbeli átlagsebesség a helyiség hosszának függvényében, két szakaszra bontva

Mindkét szakaszra regresszió-analízist alkalmaztunk 95%-os valószínűségi szint beállítása mellett. Háromféle függvénytípus illeszkedését vizsgáltuk: exponenciális [Luck 2014], lineáris és másodfokú polinom. Eredményeink szerint a legjobb illeszkedést minden esetben a másodfokú polinom mutatta.
Az 5.a ábrán látható, hogy a bokaszinten és a többi mérési magasságban mért pontokra illeszkedő függvények alakja eltérő, ez az eltérés a 2. táblázatban feltüntetett egyenletekből és korrelációs négyzetekből is kitűnik. Az eltérés oka egyértelműen az érintőleges légvezetési rendszer jellege. Ennek sajátossága, hogy a helyiségbe befújt primer légáram többnyire a helyiség határolófelületei mentén (így a padlón is) áramlik, a bokaszinten tehát egyenletesebb áramlás tapasztalható nagyobb sebességekkel, mint a másik három magasságban, ahol főként a szekunder áramlások az uralkodók.

2. táblázat. Az 5.a ábra szerinti függvények regressziós paraméterei a 0 ≤ x ≤ 1 m szakaszon

A derék és fejmagasságokban a másodfokú polinom szorosabb illeszkedést mutat a mérési pontokra, mint bokamagasságban.
A 2. táblázatból az is megállapítható, hogy az illesztett másodfokú polinomok meredeksége (második derivált) növekszik a bokaszinttől távolodva.
A 3. táblázatban látható, hogy az 1,2 ≤ x ≤ 3 m szakaszon a polinomok meredeksége egy nagyságrenddel kisebb, mint azt a 0 ≤ x ≤ 1 m szakaszon tapasztaltuk. Az illeszkedés jóságát meghatározó korreláció négyzet itt is nagyobb a derék és fejmagasságokban, mint a bokamagasságban. Azt is megfigyelhetjük, hogy a bokaszinttől távolodva itt is növekszik a polinomok meredeksége.

3. táblázat. Az 5.b ábra szerinti függvények regressziós paraméterei az 1,2 ≤ x ≤ 3 m szakaszon

A fenti megállapítások természetesen minden befúvási térfogatáramnál érvényesek a vizsgált 67 ≤ V0 ≤ 162 m3/h tartományban, azonban terjedelmi korlátok miatt nem áll módunkban minden diagramot bemutatni.

A helyiség egy pontjában mért időbeli átlagsebességből – (2) egyenlet – a helyiség hossza mentén egy adott magasságban a 15 pontra átlagot számoltunk az alábbi összefüggéssel:

Az (5) egyenletből minden magasságra 1-1 átlagsebességet kaptunk, amelyeket a befúvási térfogatáram függvényében a 6. ábrán ábrázoltunk. Itt is alkalmazva a regresszióanalízist 95%-os valószínűségi szinten, a lineáris trend mutatta a legjobb illeszkedést, összhangban korábbi kutatási eredményekkel [Aziz 2012], [REHVA 2013], [Both et al. 2016].

6. ábra. A helyiség hosszmetszetében mért időbeli átlagsebességek átlaga a befúvási térfogatáram függvényében

A 6. ábrán szereplő mérési pontokra illesztett egyenesek paramétereit (meredekség és korreláció négyzet) a 4. táblázat tartalmazza. Mivel érintőleges légvezetési rendszernél a bokaszinten jellemzően nagyobb sebességek tapasztalhatók, így az egyenes meredeksége itt nagyobb, míg a többi mérési magasságban kisebb.

4. táblázat. A 6. ábra regressziós egyenleteinek paraméterei

A teljes mérési sorozatban – nyolc befúvási térfogatáram – mért időbeli átlagsebességek relatív gyakoriságát a 7. ábra mutatja. Látható, hogy a leggyakoribb sebességérték 0,15 m/s érték körüli, ami összhangban van a nemzetközi szakirodalom korábbi eredményeivel (lásd az irodalmi összefoglalást).

7. ábra. Az időbeli átlagsebesség relatív gyakoriság a teljes mérési tartományban (67 ≤ V0 ≤ 162 m3/h)

Összefoglalás
Cikkünkben bemutattuk az időbeli átlagsebesség, mint a huzatérzet egyik fő jellemzőjének változását egy kisméretű irodahelyiség hosszmetszete mentén, méréses módszer alkalmazásával. A vizsgálatok során négy magasságban mértünk: boka, derék, ülő és álló ember fejmagasság. A mérésekhez irányfüggetlen forrógömbös szondát alkalmaztunk, egy pontban 200 másodperces mintavételezési idővel, nyolc különböző befúvási térfogatáram mellett. A mérési eredmények értékeléséhez regresszióanalízist alkalmaztunk, 95%-os valószínűségi szintet beállítva.
Az eredmények azt mutatták, hogy az időbeli átlagsebesség másodfokú polinom szerint változik a helyiség hosszának függvényében a vizsgált 67 ≤ V0 ≤ 162 m3/h befúvási térfogatáram tartományban. A változás intenzitása (meredeksége) nagyobb a befúvás közelébe eső 0 ≤ x ≤ 1 m szakaszon, mint az attól távolabb lévő 1,2 ≤ x ≤ 3 m távolságon. Az időbeli átlagsebességekből a négy mérési magasságban számolt átlagok lineárisan nőttek a térfogatáram növelésével. A mért időbeli átlagok gyakorisági eloszlásáról pedig megállapítható, hogy a leggyakoribb sebességérték 0,15 m/s körüli, ami a CR 1752 ajánlás szerint az „A” tervezési kategóriának felel meg a huzatkomfort szempontjából.
A mérési eredményeink jelentőségét az adja, hogy korábban még nem vizsgálták a sebesség változását egy kisméretű irodahelyiség hossza mentén. Az eredmények hasznosíthatók lehetnek a huzatkomfort tervezése során a DR szubjektív huzatérzeti szám becsléséhez.

Irodalom
Aziz, M. A.; Gad, I. A. M. et al. 2012. Experimental and numerical study of influence of air ceiling diffusers on room     air flow characteristics. Energy and Buildings, vol. 55, pp. 738–746.
Both, B., Szánthó, Z., Goda, R. 2016. Air velocity and turbulence distribution in a slot - ventilated room. Szerk.: Heiselberg, P. K. (Ed.) CLIMA 2016 - Proceedings of the 12th International REHVA World Congress, CLIMA 2016. Konferencia helye, ideje: Aalborg, Dánia, 2016.05.22-2016.05.24. Aalborg University, Department of Civil Engineering
Both, B., Szánthó, Z., Goda, R. 2016. Objective draught comfort investigations in a single office model room. Proceedings of the 4th International Scientific Conference on Advances in Mechanical Engineering (ISCAME 2016), 13-15 October 2016, Debrecen, Hungary. ISBN 978-963-473-944-9, pp. 70-76.
Chow, W. K.; Wong, L. T.; Fung, W. Y. 1996. Field measurement of the air flow characteristics of big mechanically ventilated spaces, Building and Environment 31 (6) pp. 541–550.
Fan, J.; Hviid, C. A.; Yang, H. 2013. Performance analysis of a new design of office diffuse ceiling ventilation system. Energy and Buildings, vol. 59, pp. 73–81.
Fanger, P. O.; Pedersen, C. J. K. 1977. Discomfort due to air velocities in spaces. Proc. of the meeting of Commission B1, B2, E1 of the IIR, Belgrade, 4, pp. 289-296.
Goda, R. 2014. Tartózkodási zóna huzatkomfortjának hatásvizsgálata, különös tekintettel az érintőleges légvezetési rendszerre. Doktori értekezés, BME.
Hanzawa, H.; Melikow, A. K.; Fanger, P. O. 1987. Airflow characteristics in the occupied zone of ventilated spaces. ASHRAE Trans., Vol. 93, Part 1, pp. 524-539.
Hurnik, M.; Blaszczok, M.; Popiolek, Z. 2015. Air distribution measurement in a room with a sidewall jet: A 3D benchmark test for CFD validation. Building and Environment, vol. 93, Part 2, pp. 319–330.
Korpás, A. (szerk.). 1996. Általános statisztika I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, ISBN 9789631955071.
Korpás, A. (szerk.). 1997. Általános statisztika II. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, ISBN 963 19 0861 5.
Kovanen, K.; Seppänen, O.; Sirén, K.; Majanen, A. 1989. Turbulent air flow measurements in ventilat-ed spaces. Environment International, Vol. 15, pp. 621-626.
Luck, B. D.; Davis, J. D.; Purswell, J. L. et al. 2014. Effect of Measurement Density on Characterizing Air Velocity Distribution in Commercial Broiler Houses. Agricultural and Biosystems Engineering. Vol. 57(5), pp. 1443-1454.
Magyar, T. 1993. Helyiségek légvezetési rendszerei és a hőérzeti méretezés kapcsolata. Ventilation Symposium, BME, Budapest, May 1993, pp. 16–43.
REHVA Guidebook. 2013. Ed. Dirk Müller. Mixing Ventilation. ISBN: 978-2-930521-11-4; Forssa Print, Finland.
Rutten, P. G. S. 1998. The Measurement and Simulation of Indoor Air Flow. Technische Universiteit Eindhoven. ISBN 90 6814 085 X.
Sarma, S., Jakhar, O. P. 2016. Computational analysis of impact of the air-conditioner location on temperature and velocity distribution in an office-room. International Research Journal of Engineering and Technology Volume: 03 Issue: 09, pp. 595-601.

Szabvány- és ajánlásjegyzék
CEN CR 1752:2000. Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai. CEN műszaki ajánlás
EN 13182:2002. Épületek szellőztetése. Szellőztetett terek légsebesség mérésének műszerezettségi követelményei
EN 13779:2007. Nem lakóépületek szellőztetése. Helyiségek szellőztető és légkondicionáló rendszereinek teljesítménykövetelményei
EN ISO 7726:2003. A hőmérsékleti környezet ergonómiája. A fizikai mennyiségek mérőeszközei
EN ISO 7730:2006. A hőmérsékleti környezet ergonómiája.    A hőkomfort analitikus meghatározása és megadása a PMV- és a PPD-index kiszámításával, valamint a helyi hőkomfort kritériumai

Abstract
Single (or cellular) offices are widely used in several commercial buildings so technical report CEN CR 1752 recommends some designing values for these offices. The time-averaged air velocity is an important parameter of the indoor air draught comfort. The air velocity distribution in rooms was investigated in the past decades. However, the air velocity changing in the vertical cross section of a single office room with tangential air distribution system has not been investigated yet. In this paper the air velocity decay is investigated in the vertical plane of a single office model room at different inlet volume flow rates with experimental method in four relevant heights: ankle, knee, seated and standing person’s head heights. The results may help designers to calculate the time-averaged air velocity for draught comfort design.


Hasznos volt Eddig 114 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Juhász István

    2017. január 04 - 15:50:18
  • Mennyivel többet mondana, ha a relatív gyakoriságot kördiagramban ábrázolták volna.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Both Balázs

    2017. január 05 - 13:30:00
  • Kedves István!
    Egy mért mennyiség relatív gyakoriságát nem szokás kördiagramban ábrázolni két ok miatt.
    1) Ha sok intervallumunk van, akkor a kör nehezebben értelmezhető.
    2) Kördiagramban nem látható, hogy a változóra milyen eloszlás illeszkedik.
    Üdvözlettel:
    Both Balázs
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: