e-gépész online szaklap

Egyre több klíma, egyre több VRF

2016. december 8. | e-gépész | |  8 |

A statisztikák szerint a klíma- és hűtőberendezések forgalma globálisan évről-évre kb. tíz százalékkal bővül. Ezen belül is a VRF berendezések még nagyobb ütemet diktálnak.

A 2012-es globális 98 milliós szám 2018-ra várhatóan 170 millióra nő, és a kb. 10%-os növekedésből a VRF-rendszerek 15, míg a hagyományos vizes rendszerek (folyadékhűtő + fan-coil) 5%-kal veszik ki a részüket.

Míg 2000-ben világszinten 80-20% volt a folyadékhűtők javára a VRF-ekkel szemben, addig 2015-ben a VRF kiegyenlített.

Magyarországon itt még azért nem tartunk, hazánkban a folyadékhűtő és fan-coil kombinációja még vezet.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2017. jan. 3.

Kedves János! Valóban az üzemeltetők és a tervezők sok mindent másképp látnak. Ez részben természetes, mert más szemszögből közelítik meg a problémát. Egy létesítményben 178 bérlő esetén a korrekt elszámolás nem kis feladat. Nem tudom mekkora létesítményről van szó, de az biztos, hogy vizes rendszerekben az elszámolás 178 bérlő esetén minimum 178 mérő egység telepítését jelenti, ami meglehetősen költséges. A korszerűbb VRV rendszerek alkalmasak költségmegosztásra. A költségmegosztás 178 bérlő esetén egy épületben lévő üzemeltetés esetén véleményem szerint elégséges szint. Ha valaki ragaszkodik "egzakt" méréshez, akkor annak nem sok fogalma van egy épületen belül a költségek valós megoszlásáról. Ebben az esetben lehet háborúzni, hogy mi a minimum, hűtés esetén maximum hőmérséklet amit tartani kell a bérlőnek, mert különben a többiek fizetik az ő fogyasztását. Egy épületen belül a fűtés, hűtés költségek megoszlása nem lehet teljesen egzakt akkor sem, ha a bérlő területén mért fogyasztás 99,9%-os pontosságú. A VRV rendszerek fűtési hatásfoka - természetesen normális tervezés és kivitelezés mellett - bőven 3,0-as érték feletti, azaz az energia számla biztos kevesebb lesz, mint a gázszámla.


Alföldi János | 2017. jan. 3.

Kedves Zoárd! Azt már előre megköszönöm, hogy felvetéseimet véleményezed... , én hét fontos pontban jegyeztem le szakmai véleményemet, mint épületgépész, de inkább (40 év) létesítmény üzemeltető (facility manager). Össz véleményed, nem értesz egyet a hét ponttal, azt is tehetnéd, hogy cáfolod. pl. , ha a tervezés egyszerű, még nem jelenti, hogy az invesztíció és üzemeltetés olcsó! Erre hivatkoztam, mint független mérnök ezen konkrét rendszernél. Csak példaként, amikor 178 bérlő van egy létesítményben, annak a teljesen változó munkarendben/időszakban kell az energiát szolgáltatni, de ezt korrektül illik számlázni, bizony szükséges a megfontolt rendszer tervezés/mérés/ bizonylatolás. Tehát szerintem jó a mérnökként a dolgok több oldalát figyelembe vesszük.


Chiovini György | 2016. dec. 31.

Néhány éve fejembe vettem, hogy az interneten keresgélve megpróbálom a különböző fűtési módok teljes élettartam költségét összehasonlítani. Nem sokra mentem. A talált értéke annyira szórtak, hogy nem lehetett egyértelmű sorrendet felállítani. Az volt az érzésem, hogy a szerzők eleve valamilyen szempont (érdek) szerint finomították az adataikat. Tényleg így áll ez? Mi a helyzet a fűtött-hűtött épületekben?


Zoárd | 2016. dec. 29.

Kedves János! Nem védeni akarom a VRF rendszereket, de a következőket látom: Teljesen szubjektív amit mondok, de az a sejtésem, hogy a nagy állami projekteknél alapvetően az egyszerűbb tervezési munka és az egyszerűbb telepítési munkák miatt választják a VRF rendszereket. Jellemzően a kivitelező mérnöke, probléma nélkül elkészíti a számítógépes szoftverrel a tervezést, igaz a tervek csak a felkészült klímás szerelő kollégák részére érthetők. Mi is készítettünk ilyen szoftverrel terveket, de amikor egy régi vágású műszaki ellenőr kezébe kerültek a tervek akkor hegynyi problémát sorolt fel a tervvel kapcsolatban, pedig igyekeztünk a szoftver által prezentált - egyébként teljesen korrekt tervet - valamilyen szinten a hagyományos gépésztervek kereteire átformálni. Persze a lényeg az volt, hogy nem tud angolul és nem is ismerte a VRF rendszereket. Kétségtelen, hogy jól felkészült kivitelező csapatok szerelnek VRF rendszereket, jellemzően saját mérnöki hátérrel. Sajnos a mérnöki háttér a víz-gáz-fűtés szerelő vállalkozások elsöprő többségére ez nem mondható el. 20 éves tapasztalat alapján ki merem jelenteni, hogy az átlag klímás kollégák felkészültsége mindig is lényegesen magasabb szinten állt, mint az átlag víz-gáz-fűtés szerelő kollégáké. Összefoglalva sokkal egyszerűbb egy gyorsan készülő projekten megoldani a hűtést-fűtést VRF-el, mint "hagyományos" rendszerekkel. A műszaki, technikai kifogásaiddal egyébként egyetlen pontban sem tudok egyet érteni. A VRF rendszerek szabályozása alapból messze felülmúlja a hagyományos rendszereket, versenyezni egy hagyományos rendszer csak akkor tud, ha komplett épületfelügyeletet is telepítenek hozzá, akkor viszont szinte megszűnik az árkülönbség. Költségmegosztás is működik, ráadásul akár beltéri egységenként is, nem kell hozzá semmi plusz berendezés, mint egy hagyományos rendszernél, mert eleve ott van egy komplett szoftveres háttér, ami ezt tudja. Mióta rákapcsolhatók a rendszerekre vizes egységek, nagyobb rendszereknél korrektül megoldható a melegvíz és vizes fűtési részek kiszolgálása is. Összességében - főleg új épületeknél - a jövőt a hőszivattyús rendszerekben látom, akár VRF, akár "kompakt" gép, vizes rendszerrel kombinálva. Azaz a két rendszer közötti igazi különbség a környezetvédelmi hozzá állásból adódik. Régi épületeknél is javasolható a kombinált rendszerek telepítése. Érdemes megnézni, hogy egy 100 kW névleges fűtési igényű gázkazános épület, 75/50°C-os külső hőmérsékletkövető fűtővíz mellett gazdaságosan csökkenthető a fűtési számla egy 30 kW-os levegő-víz hőszivattyúval. Egy ilyen ház éves fűtési számlája gázzal, 2,1 MFt, a hőszivattyúval kombinálva 1,6 MFt, a hőszivattyú beépítése 2,5 MFt. 5-6 év alatt megtérül a beruházás.


Chiovini György | 2016. dec. 27.

Vajon megad-e a tervező egy várható energia fogyasztás, illetve energia költség adatot?


Alföldi János | 2016. dec. 23.

Talán nem egészen a perifériáról kiáltok ? Ma ismert projekteknél (kormányhivatali , intézményi rekonstrukció) kizárólag VRF -et terveztek. 100-200-300 KWh teljesítményeknél csak ezen hőtermelők vannak, (hideg-meleg energiára). Több szakmai és energetikai részlet is botladozik... , létesítmény tájolás szerinti megoldás (hűtés/fűtés) , ha csak kétcsöves a rendszer ? , tisztán villamos energiáról történő működtetés, ( még ha részarányosan napelem is van hozzá) vagyis min. kétszeres energiahordozó ár a földgázzal szemben. , még ha több VRF kültérire tagozódik is a rendszer, hiba esetén mi támasztja meg a hőtermelést. , ha költségelszámolás kell a létesítményben, egy-egy fogyasztó számára , hogyan működik, ha nincs megtervezve.... , ha volt kiépített gázközmű, annak feladása is költség teher , villamos közműfejlesztés ( új rendelkezésre álló/lekötött ) villamos hálózatra is költségelem , ismert a nyári állapotoknál a (klíma ?) túlterhelés, mi van a korlátozással, ki javára / rovására történik. o o o


Székely Tamás | 2016. dec. 21.

Teljesen egyetértek Zoárddal, nagyon jó kis összegzés. Amit még hozzátennék: - a VRF kivitelezéséhez megfelelő, magasan képzett szakember kell - mert ugye tudjuk, hogy ami víztömör az még nem gáztömör - az üzemeltetés a VRF rendszereknél sokkal költségesebb. Itt a karbantartásra (esetleges szivárgás felderítésére, javítására), a hűtőközeg kezelésére (visszafejtés, elszállítás, kezelés) gondolok. De szerintem is a legfontosabb a környezetvédelem. Bárki bármit mond, a hűtőközegek mindig is környezetszennyezőbbek lesznek mint a víz. Több országban is adóval sújtják a hűtőközeg használatát. Nagyon szép téma, sokat lehet rajta töprngeni.


Zoárd | 2016. dec. 20.

Érdekes folyamat. A világ ebből a szempontból ketté szakadt. A változó térfogatáramú rendszereket jellemzően távolkeleti gyártók állítják elő, míg Európában és talán az USA-ban a hűtőkörök minimalizálása és a vizes rendszerek vannak a gyártói oldalon preferálva. És ez nem csak gyártói preferencia, hanem az európai szabályozás igyekszik a hűtőköröket minimalizálni, környezetvédelmi szempontok miatt. Nem tisztem és nem is látok bele, hogy ezek a környezetvédelmi szempontok mennyire valósak, vagy csak az európai gyártok lobby eredménye-e? A fenti adatok mindentől függetlenül az európai és amerikai gyártók relatív piacvesztését jelentik!! A két rendszer jellemző tulajdonságai a következők: -A változó térfogatáramú rendszerek - mivel kihagynak egy plusz közvetítőközeget - alapból jobb hatásfokot tudnak elérni. -A magas szabályozási követelmény miatt - épületfelügyeleti rendszerrel felérő - magas szintű vezérlő rendszer jár egy ilyen rendszerhez. -A kész rendszer viszont sokkal kötöttebb, azaz ha egyszer letettük a voksot egy rendszer mellett, akkor annál is kell maradni. -A beltéri egységek komfort légvezetése még mindig sok problémát okoz, "A" kategóriás komfort teret szinte lehetetlen biztosítani. -Konvektív és sugárzó fűtés, itt is csak vizes egység közbeiktatásával lehetséges, márpedig fűtési oldalon nem szeretjük a ventilátorokat, érthető okokból. - Tervezés sokkal egyszerűbb, kisebb csőkeresztmetszetek kellenek. -A vizes rendszerek - mivel egy plusz közvetítő közeget tartalmaznak - alapból gyengébb hatásfokúak. -Egyszerű vezérléssel - azaz épületfelügyelet nélkül - lényegesen alacsonyabb beruházási költséggel lehet kialakítani egy vizes rendszert. -Rugalmasabb - de egyben több időt is vesz igénybe - a tervezés, mivel a termelő és fogyasztói oldal sokkal szélesebb palettából választható ki. -Nagyobb méretű csőhálózat szükséges. -A magas szintű komforthoz jól illeszthető fogyasztói berendezések installálhatók. Összefoglalva mindkét rendszernek meg vannak a pozitív és negatív oldalai, de az igazi különbség a környezetvédelmi szempontok miatti különbség.

Facebook-hozzászólásmodul