Minden Mérnök Kamarája
2009. május 7. | Zöhls András | | 1 |
Az MMK elnökjelöltek a mi honlapunkon és a most megjelent Mérnök Újságban is nyilatkoznak, jellemzően egyetértően a Minden Mérnök Kamarájával kapcsolatos álláspontjukról. Én azonban magát a kérdést sem értem.
A kamarai törvények a 90-es évek közepén születtek. A hivatásrendi kamarák, orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók, ügyvédek, közjegyzők esetén a jogalkotó teljesen következetesen járt el. Az adott szakterület működését fontosnak tartotta, a művelőit pedig felelősségteljes embereknek, akiknek ezért viszonylag széles körű önigazgatási jogokat biztosított. Eszerint a tevékenységi kör szabályozását végezzék azok, akik benne dolgoznak, mivel ők látják közelről a körülményeket, és döntéseik saját magukra hatnak vissza. A hivatásrendi kamarákban az lehet tag, akinek szükséges is a tagság. A lehetőség és a kötelesség együtt jár. Az orvosi kamara elnöke Peresztegen gyakorló háziorvos, a gyógyszerész kamaráé patikát üzemeltet Pannonhalmán. Amíg Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter volt, addig szünetelt ügyvédi kamarai tagsága is. Végzettsége, szakvizsgája, hozzáértése megmaradt, de átkerült a jogi pálya egy másik területére, négy évre elvesztette az érintettségét, vele a beleszólás jogát is.
Nem értékelve a fenti szervezetek munkáját, de az önkormányzatiság feltétele mindenhol teljesül. Az adminisztratív munkát természetesen külsősök végzik, de a kamara tagja és tisztségviselője a törvényben megnevezett hivatást folytató személy lehet.
A mi esetünkben (az alapítók elszántsága, és/vagy a jogalkotó figyelmetlensége miatt) az egyébként a kamarai törvényben deklarált önigazgatási elv nem érvényesült. A kamarai tagság a tervezői, szakértői hivatást gyakorlóknak kötelesség, a bármely más területen dolgozó, de mérnöki diplomával rendelkező kollégáknak nem korlátozott lehetőség. A szabályozás, a jogosultságok megszerzésétől vagy meghosszabbításától az etikai kódexig csak a tervezőkre és szakértőkre vonatkozik, az előírások kidolgozói viszont nem feltétlenül (esetünkben általában nem) az érintettek. Most függetlenül a döntéshozó testületekben résztvevő, de nem kötelezően tag kollégáink számától, létszámukhoz mért arányától, ismereteitől, elkötelezettségétől és jóakaratától, alapjában sérült a kamarai törvényben leírt önigazgatási elv.
Valamit a sokat emlegetett közös érdekekről. Minden mérnöki terület külön entitás. Egyik sem több vagy jobb, mint a másik, tiszteljük és elismerjük minden felkészült, munkáját tisztességesen végző kollégánk teljesítményét, de viszonyunk alá- és fölérendeltségek hálózata. A kivitelező függ a beruházótól, hiszen az előbbi az eladó, utóbbi a vevő. A forgalmazó viszont a kivitelezőtől függ, hiszen itt a kivitelező már vevő. De vevővé válhat a forgalmazó a gyártóval szemben. A tervező szintén a megrendelőtől függ, de eleget kell tennie az engedélyező elvárásainak is. Hasonlóan lehet elhelyezni ebben a hierarchiában a műszaki ellenőrt vagy a műszaki vezetőt is. Eléggé abszurd helyzet, hogy egy tervező jogosultságáról mondjuk egy forgalmazó, etikai normáiról egy engedélyezési hatóság dolgozója döntsön, akivel ilyen függőségi viszonyban van, de ez a mai rögvalóság.
Persze vannak közös érdekeink is, például az egyértelmű, teljesíthető előírások, vagy a beruházások központi támogatása, lehet is ezekre alkalmi szövetségeket kötni, de közös érdeket bármely két csoport között találhatunk. A mérnök szeretne tervezni és építeni, az orvos és betege pedig használni minél több és korszerűbb kórházat. A mérnök peres ügyét is ügyvéd képviseli a bíróság előtt, mindketten nyerni szeretnének. De minden honfitársunk a boldog, egészséges, kiegyensúlyozott életre vágyik.Hozzuk hát létre a minden magyarok kamaráját, vagy ami mindenkié, az tulajdonképpen senkié?
Az MMK elnökjelöltek mindegyike nyilatkozataiban kitért a Minden Mérnök Kamarája kérdésére, és többé-kevésbé mellette tört lándzsát. De ma a kamaránk, ha különböző kötelezettségekkel is, de minden mérnöké, hová tovább? Esetleg a műegyetemi végzettséghez legyen tartozék, mint egyfajta adó, a kötelező tagság is? Vagy a jelölt kolléganő és kollégák bizonytalanok abban, mögöttük állnak-e ebben a kérdésben a tagok? Az MMK lapja, a Mérnök Újság négyévente kérdőívben érdeklődik 18 000 olvasója véleményéről, megelégedettségéről. Mi lenne, ha húsz év elteltével először, követné a példát a kamara vezetése is, hogy megismerje a képviseltek álláspontját? Felteendő kérdés a fentieken kívül is lenne bőven. Az enyémek ma ezek voltak.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Kõvér | 2009. máj. 14.
A leírtakkal csak egyetérteni lehet. Sokan vannak akiknek érdekeit sérti. Rendet kellene már teremteni, de erre kevés szándékot és esélyt látok, mert a zavarosnál jobbat egyenlőre senki sem hozott létre. Itt lehet jól halászni...