e-gépész online szaklap

A Groupama Aréna épületgépészeti rendszerei

2016. október 7. | Lantos András okl. gépészmérnök, vezető tervező | |  0 |

Egyedi és fenntartható épületgépészeti megoldások

A cikk a Magyar Épületgépészet 2016/9. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzéke itt letölthető.

A stadion jellemző adatai
A stadion befogadóképessége 22 000 fő, ami az ülő- és állóhelyek számától függően kissé változhat. A belső terek, amelyeket az épületgépészeti rendszerek ellátnak, 29 000 m2 alapterületűek, a stadion UEFA előírás szerint készült és BREEAM „good” minősítést kapott.
A fejépület alsó szintjein háromszintes mélygarázs létesült, a földszinten múzeum, kávézó, öltöző, étterem, konyha, az emeleten rendezvényterek kaptak helyet, ezenkívül VIP lelátókat, sky-boxokat alakítottak ki, amelyek bérbe adhatók.

A gépészeti berendezések a lapostetőn kaptak helyet, hiszen az épület tulajdonképpen lapostetős a látszat ellenére, a ferde fém burkolat csak esővédő és esztétikai szerepet tölt be. Az épület mellett ciszterna létesült a szürkevíz-ellátás számára. Erre azért is szükség volt, mivel záportárolót kellett létrehozni a csapadékvíz elvezetésére, a főcsatorna befogadóképességének a korlátai miatt. A pálya gyepfűtést kapott.

A stadion épületgépészeti berendezései
• A létesítmény hőellátását kondenzációs gázkazánok biztosítják, együttes teljesítményük 1980 kW.
• 11 komfort légtechnikai rendszert és számos más szellőző rendszert terveztünk.
• A vizes hűtési rendszer teljesítménye 1510 kW. A WC öblítésre és öntözésre esővizet hasznosítottunk.
• A garázs CO- és vészszellőzését JET ventilátorokkal alakítottuk ki, reverzibilis üzemben.
• A használati melegvíz előmelegítésére napkollektoros rendszer létesült.
• A pályafűtés teljesítménye 1150 kW, konkrétan a REHAU technológiájával készült.
• A csapadékvíz-elvezetés a körbefutó folyókákból vákuumos rendszerű.

Az épületgépészeti megoldások részletesen
Mivel az épület nem szokványos rendeltetésű és kialakítású, szükséges volt a speciális megoldások megtalálása, de természetesen vannak szokványos épületgépészeti megoldások is.
Az egyedi megoldások között meg kell említeni a szellőző berendezés tetőből nem kinyúló légbeszívó és kifúvó elemeit, a tetőbe besüllyesztett légudvarokat. Ennek a megoldásnak elsősorban esztétikai okai voltak. A kifúvások és beszívások elhelyezésénél ügyelni kellett arra, hogy a kifújt szennyezett levegő ne kerüljön vissza a beszívó légcsatornába.
Az alábbi képen a tetőbe süllyesztett légudvar látható.

A légcsatornákat a rácsos tartók között helyeztük el. Nagy kihívás volt a 13 légtechnikai rendszer elhelyezése a tető tartószerkezetében, valamint a befúvó és elszívó nyílások elhelyezése.
A tetőn kialakított nyílásokba a képen látható, kb. fél méter magas szelemeneket építették be, amelyek az utcáról nézve a tető látszatát keltik.

A folyadékhűtők kifújt, meleg levegőjét légterelő szerkezettel a tető szintjéig vezettük fel, ami megakadályozza azt, hogy az a beszívó oldalra jutva rontsa a gép hatékonyságát.
Az egyedi megoldások közé sorolom a garázs hő- és füstelvezetését alagutakon keresztül, CO-szellőzéssel kombinálva, JET ventilátorokkal. A ventilátor két füstcsappantyúval csatlakozik a nagyméretű aknára. A füstöt kivittük a telekhatáron kívülre, ott egy rácson keresztül fújjuk ki a szabadba, illetve szívjuk be a légpótlást. A garázsszinteket megfeleztük, amelyik féltérben tűz van, ott indul meg a füstelszívás, a másikban a légpótlás.

Megemlítem a használati melegvíz vegyi úton végzett legionella fertőtlenítését. Ez nem volt elvárás, először itt próbáltuk ki. A következő képen az adagoló rendszer készüléke látható.

Az épület tetején nagyméretű járható folyóka készült az esővizek felfogására, melyben az épület körbejárható. Egy nagy felhőszakadásnál hatalmas vízmennyiség zúdul le, ami statikai szempontból sem elhanyagolható. A folyóka alján találhatók a vákuumos esővíz-elvezetés összefolyói.
A pályafűtés hőcserélővel kapcsolódik a kazánokra, hiszen a pályafűtés víz-glikol közeggel üzemel a fagyveszély miatt. Létezik olyan pályafűtés is – nem itt valósult meg –, ami villamos üzemű, sőt olyan is van, ahol az erre a célra telepített gázkazán égéstermékét vezetik be a dréncső-hálózatba. Előnye, hogy a dréncső-hálózat amúgy is kiépül a vízelvezetés céljára és az égéstermékben lévő nitrogénoxidokat a fű műtrágyaként felhasználja. Az égéstermék nem olyan töménységű, hogy magát a sporttevékenységet akadályozza vagy korlátozza, ezért azt gondolom, nagyon jó megoldás.

Gondot okozott a kazánház hasadó-nyíló felületének a kialakítása. Erre azért volt szükség, mert az épület tömegek tartózkodására szolgál. Úgy kellett elhelyezni, hogy a tető védelmében robbanjon ki, így a kirepülő anyagok nem a sétányra hullnak.

A következő kép a második emeleti rendezvénytér légtechnikai berendezéseit mutatja. Itt a levegő bevezetését sugárfúvókákkal oldottuk meg, amelyek nagy indukcióval a levegőt el tudják juttatni a homlokzatig. Ezenkívül fan-coil készülékeket terveztünk, amelyek légbefúvóit úgy méreteztük, hogy le tudnak fújni 6 m mélységbe. A kisebb belmagasságú terekben más anemosztátokat, perdületes befúvókat alkalmaztunk.

Összegzés
A tervezés során igazodnunk kellett a szűkös anyagi lehetőségekhez. Ettől függetlenül sikerült jól és gazdaságosan üzemeltethető gépészeti rendszert tervezni az egyik legpatinásabb magyar futballcsapat számára. A tervezés során csak a saját szakmai tapasztalatunkra támaszkodhattunk. Az ehhez az épülethez kitalált egyedi megoldásokkal azonban az épület világviszonylatban is megállja a helyét.
Az elkészült stadion a már említett BREEAM Good minősítés mellett Építészeti Nívódíjat nyert és első lett a The Stadium Business Awards-on, 2015-ben.

A cikk az Épületgépészeti Tervezői Konferencián (Lurdy Ház, 2016. szeptember 16.) elhangzott előadás alapján készült

Magyar Épületgépészet

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul