e-gépész online szaklap

Mégis volt július 1.!

2016. július 22. | e-gépész | |  3 |

Azaz meglepően gyorsan megkaptuk az MKEH Piacfelügyeleti Osztályának válaszát azon kérdésünkre, hogy vajon a kereskedőknek tájékoztatniuk kell-e a vásárlóikat arról, hogy az ErP és kapcsolódó rendeletek szerint július 1-től milyen körülmények között, mondjuk úgy, alkalmazhatnak nyílt égésterű gáztüzelő berendezést.

Tisztelt Veresegyházi Béla Úr!

A Hatóságunkhoz az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet, valamint a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló bizottsági 813/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó gázkészülékek forgalmazásával kapcsolatban küldött kérdésére a következő választ adjuk.

Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet 8/A fejezet 10/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint 2016. július 1-ét követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

A Bizottság 813/2013/EU rendelet preambulumának (12) bekezdése szerint az Európai Unióban közel ötmillió lakóház használ közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszert. A meglévő helyiségfűtő kazánok és kombinált kazánok a közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszerrel felszerelt lakóházakban műszaki okok miatt nem cserélhetők le hatékony kondenzációs kazánokra. Az e rendeletben foglalt követelmények lehetővé teszik, hogy a kifejezetten ilyen összeállításhoz készült, nem kondenzációs kazánok forgalomban maradjanak annak érdekében, hogy a fogyasztókat ne terheljék indokolatlan költségek, hogy a gyártóknak legyen idejük hatékonyabb fűtési technológiát alkalmazó kazánok kifejlesztésére, valamint hogy elég idő álljon a tagállamok rendelkezésére a nemzeti építési szabályzatok kidolgozásához.

A gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárással történő cseréje esetében a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásait a cserét végző gázszerelőnek kell alkalmaznia, mivel ebben az esetben nem készül kiviteli terv, melyet a földgázelosztó jóváhagyna. A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGMr.) 6. § (4) bekezdése értelmében az egyszerűsített gázkészülék cserét az NGMr. 2. melléklete szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni. Az NGMr. 6. § (2) bekezdése szerint az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti. Az NGMr. 6. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben feljogosított gázszerelő rendelkezzen mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal.

A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint a CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos termék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható a harmonizációs szabályozásban meghatározott ökotervezési követelményekre történő hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel a harmonizációs szabályozás vonatkozó rendelkezéseinek, vagy ha a harmonizációs szabályozás az adott energiával kapcsolatos termék tekintetében nem ír elő ökotervezési követelményt.

A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet fogalom-meghatározása szerint a harmonizációs szabályozás: az Európai Unió energiával kapcsolatos termékek forgalmazásának feltételeit és az ehhez kapcsolódó piacfelügyeletet harmonizáló, általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, valamint az Európai Unió energiával kapcsolatos termékek forgalmazásának feltételeit és az ehhez kapcsolódó piacfelügyeletet harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabályi rendelkezés.

Az egyes gazdasági szereplők – köztük a forgalmazók- kötelezettségeit a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozat (2008. július 9.) 1. mellékletének R2-R5. cikke írja elő. Az R5. (1) bekezdése előírja, hogy a termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal kötelesek eljárni az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban.

Fentiek alapján elvárható, hogy a forgalmazó a forgalmazás során teljes körű tájékoztatást nyújtson mindazon, a termék lényeges tulajdonságaira vonatkozó követelményről, melyek meghatározzák a termék alkalmazhatóságát.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) – joggyakorlata szerint a minisztériumoknak és egyéb, alsóbb fokú kormányzati szerveknek a jogszabályokban foglaltakról kiadott tájékoztatása – így a jelen tájékoztatás is – jogi kötőerővel nem bír, arra tehát egyedi bírósági vagy hatósági eljárásokban hivatkozni ilyenként semmilyen formában nem lehet.

Üdvözlettel,
Vasas József
osztályvezető
megbízásából

Zsigmond Melinda
piacfelügyeleti referens
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság
Piacfelügyeleti Osztály

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Szabó László | 2016. aug. 10.

Az e-mail címem megváltozott. Az újra már bejelentkeztem. Kérem a régi cím törlését. Az újra már kapok leveleket. Régi e-mail cím: szala@actel.hu Új e-mail cím: szala@t-online.hu köszönöm és üdv: Szabó László


Dr. Emhõ László | 2016. júl. 28.

Az MKEH Pf. Oszt. válasza alpaján célszerű a hivatkozott EU bizottsági rendeletet is részletesen tanulmányozni, amiből kiderül, hogy nem a cserekazán kondenzációs jellege a döntő, hanem az ott meghatározott legalább 86 %-os "szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok", amely a mai termékskálából válogatva valóban a kondenzációs kazánokkal érhető el. Ha már az MKEH válasza a kezünkben van, éerdemes lenne begyűjteni a Magyar Enerfgetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) véleményét is a kérdéscsoportról.


Fazakas Miklós Feren | 2016. júl. 28.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Bizottság 813/2013/EU rendelet preambulumának (12) bekezdése csak a kazánokra és kombi kazánokra vonatkozik, vízmelegítő készülékekre nem. Azaz az üzletek nyílt égésterű vízmelegítőt csak a 2015 szeptembere előtt forgalomba hozott készleteik erejéig értékesíthetnek, de kötelesek tájékoztatni a vevőiket, hogy ezek a berendezések már nem vehetők használatba, nem üzemeltethetők be, mert a vízmelegítő készülékekre vonatkozó 811/2013/EU rendeletből kifelejtették a gyűjtőkéményekre kötött berendezésekre vonatkozó felmentést. Nálunk ritka a gyűjtőkéményre kapcsolt gázkazán, vízmelegítő készülék viszont annál több van. Ha például a második emeleten tönkremegy a gyűjtőkéményre kapcsolt vízmelegítő úgy, hogy már nem lehet javítani, mert nincs hozzá alkatrész, akkor a gázfűtésű vízmelegítés nem lesz megoldható. A megoldhatatlan helyzet oka elsősorban a magyar előírásokban keresendő: a magyar OTÉK külsőfali égéstermék kivetésre vonatkozó előírásai a többi tagállamtól eltérően, nálunk megoldhatatlan szituációkhoz vezetnek. Az EU-s tárgyalásokon egy ilyen helyzet felvetésére az a válasz, hogy ha az ellentmondás egy tagállam egyedi, speciális előírásaiból fakad, akkor a tagállam feladata az ellentmondás feloldása, jogszabály módosítással. Ellentmondásosnak tartom, hogy a kazánokra vonatkozó felmentés csak az EU rendelet preambulumában, előszavában szerepel, amely szerint a rendelet tartalmaz ilyen értelmű felmentést. Azonban az EU rendelet joghatályos részéből végül kifelejtették a felmentést. Érdemes volna ezzel az ellentmondással kapcsolatban is állásfoglalást kérni, hogy adott esetben a magyar hatóság hogyan fogja értelmezni ezt a helyzetet.

Facebook-hozzászólásmodul