e-gépész online szaklap

Nyugodt álom?

2016. június 23. | e-gépész | |  8 |

Nincs tudomásunk olyan mérésről, amely a szén-monoxid vagy szén-dioxid koncentrációjának változását vizsgálná lakóterekben, és ez a légellátás témájának mostoha sorsát illusztrálja. Most egy nagyon tanulságos hálószobai, éjszakai (alvási időszak) mérést kaptunk.

A jobb áttekinthetőség miatt az egyes mérések össze lettek tolva egy közös kezdőpontba (minden nap más-más időpontban kezdték el a szobát használni).
Az éjszakák végén mindig ki lett szellőztetve a szoba.
A légkör CO2-tartalma kb. 400 ppm-re tehető.

Természetesen gépi szellőztetés nincs, nem volt.

Magyarázat az ábrához:

narancssárga vonal: 2 felnőtt, minden nyílászáró csukva
sárga vonal: 2 felnőtt, ablak bukóra nyitva
barna vonal: 2 felnőtt, beltéri ajtó nyitva
kék vonal: 1 felnőtt, minden nyílászáró csukva
szürke vonal: 2 felnőtt, ablak teljesen kitárva

Egy felnőtt esetén csukott nyílászáróknál, mint látható, több mint 2300 ppm-ig emelkedett a CO2-szint reggelre, két felnőttnél viszont még éjszaka szellőztetni kellett, amikor az egyik lakó fejfájásra ébredt, és látta, hogy a CO2-szint majdnem 3000 ppm-ig emelkedett.

Következtetés: lakótereink nem élhetők megfelelő légellátás nélkül! Nem világmegváltó újdonság, de a szakmán kívül még mindig nem sokan törődnek vele.

Utóirat: Kalmár Ferenc jelezte, hogy már az e-gépészen is szerepelt mérésről szóló cikk: http://e-gepesz.hu/?action=show&id=5992! Elnézést kérünk, igaz!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Alföldi János | 2016. júl. 13.

Az iskolai példa-jó példa, (tanítok, tehát tudom!) Több helyütt "elkövették " az energetikai korszerűsítést, nyilván a megtakarítások miatt. De ez hőszigetelés és ablakcsere volt (szerintem, hogy szebb legyen az iskola) Akár tanításkor, de főleg több órás takarításkor a jó ablakok sarokig nyitva ! Persze hőleadó csere stb nem volt... Ha egy minőségi légfűtés és szellőzés valósult volna meg az iskolákban többre mennénk (lásd fenti észrevételeket terhelés, betegség, fáradtság, pazarolt energia) !!!


Fazakas Miklós Feren | 2016. jún. 29.

Küzdenünk kellene az ellen a tévhit ellen is, amely szerint, ha be van kapcsolva a légkondicionáló, akkor az ablakokat zárva kell tartani. Amikor a legkisebb lányom született, 16 éve augusztusban, 0,3% CO2-t mértem a szülőszoba légterében.(kiadták az utasítást, hogy nem szabad ablakot nyitni). Az átlagember nem tudja, hogy az egyszerű légkondicionálók, valójában csak léghűtők. Ez egy jó példa arra, hogy egy pontatlan elnevezésnek milyen súlyos következményei lehetnek.


Zöhls András | 2016. jún. 22.

Kicsit számszerűsítve, persze a jó ízlés határain belül. Egy felnőtt ember a nyolc órás éjszakai alvása alatt nagyjából 100 liter szén-dioxiddal terheli a környezetét. Ideális esetben a helyiségben a szén-dioxid mennyisége kevesebb, mint 500 ppm értékkel lehet nagyobb, mint a szellőző levegőben. A kívánatos belső légminőség ezzel jelenleg valamivel 1000 ppm, 1 ezrelék alatt van. Ilyen feltételek mellett a 100 liter szén-dioxid elviteléhez 200 köbméter friss levegő szükséges, ez egy órára vetítve 25 köbmétert jelent. Két fő és 50 légköbméteres hálószoba esetén a légcsereszám n=1/h. Fokozott légzárású ablakok és ajtók mellett ez természetes úton nem nagyon jön össze. Ha össze lehet nyitni a lakás szobáit, ez a szám a harmadára, negyedére csökkenhet, ami már valamivel kedvezőbb. Valami ilyesmit mutatnak a cikkben szereplő diagramok is. És itt igazat kell adnom Zoárdnak. A komolyabb probléma számomra is az iskola. Ott az egy tanulóra eső helyiség térfogat a szabvány szerint 6 légköbméter, az előbbi szám negyede. Ehhez képest a széndioxid termelés nagyjából másfélszerese, duplája annak, amit alvás közben produkálunk. Jó, legyünk engedékenyek, ne legyen hat-nyolcszoros a légcsere, hanem csak ötszörös, 30 köbméter óránként és fejenként. Ennyit ír elő az MSZ CR 1752 szabvány a ”B” kategóriába sorolt tantermekre. A 45 perces tanórára vetítve ez tanulókként 22,5 köbméter, de a szünetben, amikor kinyitják az ablakot (csak erre ad lehetőséget a 24203 szabványsorozat), ebből csak a rájuk eső 6 köbmétert, kapják meg, valamint óra alatt egy kis természetes légcserét, ami a mai ablakok mellett alig több a semminél. Na ebbe a mondjuk 7,5 köbméterbe liheg bele egy gyerek 45 percenként 15 liter szén-dioxidot, amivel 2000 ppm értékkel növeli a kinti levegőben levő arányát a kívánatosnak tartott 500 ppm helyett. És persze az óra végére kialakult nagyjából 2500 ppm sem halálos dózis, de hogy az odafigyelésre nincs jó hatással, az biztos. Talán ezért kell felelni, meg dolgozatot írni a tanítás elején, az anyagot elolvasni, házi feladatot készíteni meg otthon is lehet, ahol azért csak kedvezőbbek a körülmények.


Kalmár Ferenc | 2016. jún. 22.

"Nincs tudomásunk olyan mérésről..." http://e-gepesz.hu/?action=show&id=5992


Tóth István, Zehnder | 2016. jún. 22.

Több külföldi mérés is van, és tudomásom szerint a Debreceni Egyetem is végzett méréseket a témában. Én is mutogatok hasonlókat az előadásokon német forrásból és saját mérés alapján. 1-2 éve forog közkézen egy CO2 mérő és adatgyűjtő, amit szívesen kölcsönadok az érdeklődőknek. Az így kapott adatokból sokszor merítek az előadásokon már évek óta. Az eredmény elkeserítő. Egy szélsőséges példát hoznék, egy óvodai mérést: az energetikai "korszerűsítés" után télen mért óvodai terem, az óvodások délutáni alvása közben mért CO2 szint 3000 ppm fölött volt! Gondoljunk bele, hogy az elmúlt években hány iskola és óvoda energetikai "korszerűsítése" történt meg, a szellőzési kérdések teljes figyelmen kívül hagyásával.


Zoárd | 2016. jún. 22.

És akkor egy ilyen mérést egy tanteremben is el kellene végezni!


Baumann Mihály | 2016. jún. 22.

Ha figyelembe vesszük, hogy Pettenkofer úr valamikor a jó levegő kritériumának az 1000 ppm értéket jelölte meg, akkor ezt csupán a minden ablak kitárva teljesítette. Egy osztrák kolléga hasonló otthoni méréseire azt mondta, hogy az eredmények publikálásánál attól tartott, hogy esetleg a gyerek szándékos veszélyeztetésével fogják vádolni, ha a csukott ajtó és ablak mellett mért értékeket nyilvánosságra hozza. Nem tudatosul a legtöbb emberben, hogy milyen következményei vannak, ha nem megfelelő a levegő minősége.


Nagy Gábor | 2016. jún. 22.

Na végre! Nem szeretnék telhetetlennek tűnni, de bizony szívesen látnék egy ugyanilyen diagramsort fűtési idényben végzett méréssorozatból, kiegészítve a helyiség hőveszteség mérésével is (a teljesen nyitott ablak nyilván nem is járható opció). Ha lenne ilyen is akkor jönne el az igazság órája: hogy állunk a hőszigetelési és energiatakarékossági ígéretek és tényleges megtakarítások területén, mert az kevés hogy a szakma tudja - nagyon rosszul. Lehet persze kötekedni azzal, hogy a diagram nem mindegy, hogy 10 vagy 100 m3-es helyiségben mért érték, de a tendencia akkor is sokkoló kéne hogy legyen. Gondoljunk csak arra, hogy micsoda szigor lengi körül az MBSZ -ben a gáztűzhely működtetésének elvárásait, és hogy aránylik ehhez amit egy lakás frisslevegő ellátásával kapcsolatban a magyar szabályozás megkövetel (ez utóbbi szinte nullával egyenértékű). Ha én lennék a VGF főszerjesztője, bizony címlapra tenném ezt a diagramsort, vastagon bepirosoznám az 1000 ppm felett és azt a címet adnám: miért beteg a magyar? Valahogy fel kéne már rázni a szakmát, az épitészeket beruházókat döntéshozókat, mert a jelenlegi építési gyakorlatban eliminált szellőzési gyakorlata nagyon káros és utólag még nagyon sokba is fog kerülni. NG

Facebook-hozzászólásmodul