e-gépész online szaklap

E heti kérdésünk: felülvizsgálat

2015. július 31. | e-gépész | |  15 |

A hazai gázkészülék gyártás legelterjedtebb terméke a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat T4 típusú háztartási tűzhelye volt. Jól használható jószág volt, ma is százezerszámra ez van egy csomó konyhában. A tűzhelynek nincs égésbiztosítója, ha úgy vesszük, veszélyes. Ha valami robban, az a szomszédoknak is kárt okoz.

A tulajdonos idős ember, akiknek nincs 40-50 ezer forintja másikat venni. Amúgy 45 éve használja, minden gond nélkül. Igaz, hogy a kora miatt már gyengül a szaglása, talán nem veszi észre, ha a huzat eloltja a lángot, és ömlik a gáz.

Hogyan kezelje a dolgot a felülvizsgáló? Létesítéskor a tűzhely megfelelt minden korabeli előírásnak, ettől még, a mai értelmezésben, veszélytelennek nem nevezhető. Kit védjen; a tulajdonost vagy a szomszédokat? Esetleg legyen ez annak a függvénye, hogy mennyire zárnak az ablakok?


Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Kovács László | 2015. aug. 6.

Kedves Miklós! Hogy a gáztűzhely használata hordoz veszélyeket, senki nem vonja kétségbe, de milyen jószágunk használata teljesen veszélytelen? A kérdés a veszély nagyságának, és az ellene való védekezés mértékének arányba hozása. Magyarországon az egy évben regisztrált új TBC megbetegedések száma 1000 körül van, a TBC miatt nyilvántartásba vett betegek közül a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével több mint százan már nem élnek. Ez a szám már olyan alacsonynak tekinthető, hogy megszüntették a kötelező, ingyenes tüdőszűrést. Tűzhelyes balesetről jószerivel nem is hallottunk. Ehhez képest Zoárd elég jól összefoglalta, hogy mik az elvárások ha az ember gáztűzhelyt szeretne az otthonába, bár mintha a CO érzékelőt kihagyta volna. Kicsit tévedett a német előírások ügyében, mert nem 12, hanem 11kW teljesítményig érvényes az a feltétel, hogy legyen a légtér legalább 15 lm3, és legyen rajta valami nyitható ablak. Az Egyesült Királyságban ugyanez a helyzet, csak a minimális légtér előírás 10 lm3. Gondolom, hogy ezekben az országokban feltételezték, hogy a felhasználó tudja kezelni ezt a helyzetet. Ha nem így lenne, ha nagyon magas volna az ilyen balesetek száma, alighanem ott is szigorítottak volna. Nagyobb készülékeknél, tehát ahol nem a megszokott háztartási használat várható, a DVGW-TRGI is hozzánk hasonlóan jár el, a minimális légtér 2m3/kW, és az 1 kW-ra vonatkozó minimális levegő 15 m3/h. Tehát nem a hazai elméleti számításban van hiba, hanem kockázat mértékének megállapításban. Kell-e egymillió háztartást számukra fölösleges százezres kiadásba verni, ha tudjuk, hogy van egy, akinél ez a többlet költség életet ment? A többi dolog apróság. Igaz, hogy a főzés első perceiben az elégetett gáz hőjének jelentős részét a lábosban levő víz veszi fel, de ritkaság, hogy ez egyszerre történik az összes lángon. Utána viszont már az a hő a konyhában marad. Jó, egy kicsi a levegő páratartalmát növeli, de az meg pláne ösztönöz, hogy ablakot nyissunk. És akkor még a sütőről nem is beszéltünk, az gyakorlatilag teljesen a konyhát fűti.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 6.

Kedves László! A kalkuláció alapja elsődlegesen a légtér számolható CO2 koncentrációja. A gáztűzhelyek 1,5 – 2,5% közötti légtéri CO2 tartalom felett (készülék modelltől függően valahol ebben a tartományban) , illetve az ennek megfelelő 16,5-18,3% oxigén tartalom alatt, egy adott értéknél, (például adott tűzhely, adott égője esetén 1,7% CO2 felett) radikális mennyiségű szénmonoxidgyártásba kezdenek, amely halálos balesetet is okozhat. Szerencsésebb esetben a láng leszakad az égőről, és ha van, akkor az égésbiztosító a gázt elzárja. Sajnos nem állnak rendelkezésünkre olyan vizsgálatok, hogy melyik készülékmodell hogyan viselkedik ilyen zárt szobás használat esetén, vagy részben elkoszolódott gázégőkkel. Ilyen helyzetben kell felállítani azt az alapelvet, amely a minimális légcsere előírás alapja. A számítás, illetve az előírás célja tehát az, hogy a légtéri CO2 tartalmat 1% alatt tartsuk. A számítás során figyelembe lehet venni az egyidejűséget (Ezért írtam, azt, hogy az előírás elmegy addig a határig, amíg el lehet menni. ) Az előbbiek szerint az alsó robbanási határ 40%-ra történő számolás is ugyanezt a minimális légcsere értéket eredményezi. Szerencsés lenne, ha ezen a fórumon elsősorban az alapelvekről esne szó, amely alapján a minimális légcserét meghatározzuk. Önmagukban az olyan vélemények, hogy valaki az MBSZ-ben előírt légcserét soknak vagy kevésnek tartja, nem visznek előre. Ha viszont az alapelvekben egyet tudunk érteni, akkor onnan egy egyértelmű levezetés vezet az alapelv betartáshoz szükséges előíráshoz. Eddig tehát, illetve a hatályos MBSZ szerint az alapelv az, hogy a légcsere előírt minimuma akkora legyen, hogy a helyiségben a CO2 koncentráció ne érhesse el a határértékként meghatározott 1%-ot. A biztonsági szabályzat nem foglalkozik az ajánlott légtéri NOx koncentráció határérték betartásával, mert a várható NOx koncentrációk balesetveszélyt nem jelentenek és nincs olyan előírás, amely a belső levegő NOx koncentrációját limitálná. A kérdés tehát úgy szól, hogy kiindulási alapnak jó-e ez a feltétel, vagy valakinek van ettől eltérő, érvekkel alátámasztható javaslata a minimális légcsere számítás alapjának számításához? Közben ne feledkezzünk meg arról, hogy egy átlagos méretű konyhákban az 1% CO2 értéket légcsere nélkül 10 -15 percen belül elérnénk, ha valamennyi égőt begyújtanánk. Tehát szó sincs arról, hogy a kritikus állapot eléréséhez órákig kéne főzni, zárt ablakokkal. Ha nincs légcsere, elég annyi, hogy a háziasszony az égők begyújtása után, egy rövid időszakra elhagyja a konyhát, például azért mert számol azzal, hogy a víz felmelegítéséhez kb. 20 perce van szükség. A begyújtáskor nem nyit ablakot, és mire visszajön már szénmonoxiddal telített a légtér. Külföldi balesetek elemezése szerint volt olyan haláleset, hogy a szénmonoxiddal szennyezet légtérben 3 perc elegendő volt a halásos mérgezéshez. A főzés kezdetekor a falak hidegek, hűtik a levegőt. A keletkező hő 75%-a levesbe megy, tehát a levevő, mint ahogyan a konyhákban bárki tapasztalhatja is, nem melegszik olyan gyorsan, mint egy léghevítőben. A helyzet tovább romolhat, ha a gázégők elkoszolódtak: A lángok sárgábbak lesznek, kisebb légtéri CO2 koncentrációnál kezdődik szénmonoxidgyártás. A sárga lángok stabilabbak is lehetnek, azaz nehezebben szakadhatnak le az égőről. Elkoszólódva ugyanaz a készülék, amelyiknek a lángja tiszta állapotban előbb szakad le, mint a szénmonoxid gyártás kezdete, elkoszolódott égőkkel igen sok szénmonoxidot képes gyártani, mert a láng már nem szakad le időben.


Kovács László | 2015. aug. 6.

Ha jól értelmezem Fazakas Miklós Ferenc iménti hozzászólását, akkor az MBSZ az engedékenység határát a következő kritérium mentén határozta meg: Ha valaki a rekkenő nyári hőségben (ez a szezonja) a konyhában úgy főz be barackot, hogy a fokozott légzárású ablakot magára csukja, és még a sütőt is begyújtja, akkor se érhesse el a (gondolom kialudt) gáztűzhelyből a fúvókákon keresztül kilépő gáz koncentrációja a helyiségben az alsó robbanási koncentráció 40%-át. Ez elég nyomós érv az elektromos tűzhely mellett.


Salca István | 2015. aug. 5.

Azért borzasztó, hogy nálunk olyan személyek alkotják a törvényeket, és egyéb előírásokat, akiknek fogalmuk sincs, hogy mire mondjanak igent vagy nemet.


Fazakas Miklós Feren | 2015. aug. 5.

A történelmet ebben az esetben sem hagyhatjuk figyelmen kívül: A T4-es gáztűzhelyek túlnyomó részét eredetileg városigázzal üzemeltették. A városigáz jelentős szénmonoxid tartalma miatt, akkor nagyon is indokolt lett volna az égésbiztosító beszerelése. A földgázra történt átállás után jelentősen csökkent a sikeres öngyilkosságok száma, mert a delikvensek hiába dugták be a fejüket a sütőbe, nem haltak meg. Ebben az időszakban nagyon kicsi volt annak a valószínűsége, hogy egy konyhában a gázkoncentráció elérje az alsó robbanási határt, ami elméleti számítás szerint csak kis konyhákban és csak akkor következhetett volna be, ha nem csak egy égőből, hanem tűzhely valamennyi égőjéből tartósan gáz áramlik ki. Ugyanis a természetes légcsere az esetek többségében az alsó robbanási határ alatt tartotta a gázkoncentrációt. A helyzet ismét megváltozott, mégpedig rossz irányba a nyílászárók légzárásának fokozásával, mert a természetes légcsere csökkenésével fordított arányban nő a gázkoncentráció, ami arra az esetre is igaz, ha légcsere a gravitációs kémény megszűnése, vagy más célra történő felhasználása miatt csökken. Azaz ha az ablakok légáteresztő képességét csökkentjük az alsó robbanási határ könnyen elérhetővé válik. Sőt elméleti számítás szerint a fokozott légzárású nyílászárók esetén még a kócolt tömítésű gázvezetékekből szivárgó gáz is veszélyes koncentrációkat érhet el, ezért ablakcserék esetén a gázvezeték felülvizsgálta és az mai követelményeknek való megfeleltetése műszakilag alátámasztható és indokolt követelmény lenne. A vezetékek tömítetlenségéből pedig akkor is jön a gáz, ha tűzhely előtti mágnesszelep zárt és nincs mesters. légcsere, mert például a mesterséges szellőztetésű helyiséget éppen senki sem használja. Ha a gáztűzhely gázellátása csak az MBSZ-ben előírt légcsere megléte esetén lehetséges, akkor a gáztűzhelyből a fúvókákon keresztül kilépő gáz koncentrációja a helyiségben felhígulva elméletileg max 1,7% lehet, ami kisebb, mint az alsó robbanási határ, feltételezve a gáz egyenletes eloszlását. Azaz az MBSZ-ben előírt légcsere esetén ismét igen kicsivé válik a gázrobbanás valószínűsége égésbiztosító nélküli esetben is, még akkor is, ha a gáz a tűzhely összes fúvókájából egyidejűleg lép ki a helyiségbe, elégetlenül. Azaz elméleti megfontolások alapján a T4-es tűzhelyek üzemben tarthatók lehetnének, ha a légcserére vonatkozó 12m3/h/kW előírást betartják. Hozzátenném, hogy a lehetséges 1,7% nincs túl messze az alsó robbanási határtól, ami ismét arról győz meg, hogy a 12 m3/h/kW minimális légcsere előírás nem túlzó. Ugyanez következik abból, hogy az előírt légcsere esetén 1% lesz a légtérben a CO2 koncentráció, ebben az esetben az egyidejűségi tényezőt is figyelembe véve. Ennél nagyobb CO2 koncentráció esetén már igen nagy a jelentős szénmonoxid előállítás veszélye. Az előírás készítésekor nem indulhatunk ki abból, hogy a használó csak korlátozott ideig fogja használni a gáztűzhelyt. Ha pedig a használó az egyidejűségi tényezőről nem tudva az összes égőt egyszerre használná sokáig, mert például barackot főz, akkor 2% lenne a CO2 koncentráció, ami már igen veszélyes lenne a jelentős mennyiségű szénmonoxid képződés lehetősége miatt, még karbantartott készülék esetén is. Persze mondhatjuk, hogy igen ritka az, amikor egy kiskonyhában az összes égőt egyszerre és tartósan használják, de ha mégis előfordul, akkor haljanak meg, az előírás betartása ellenére? Persze mindig vannak olyan tényezők, amelyek többlet légcserét eredményeznek, mert igen nehéz egy helyiséget légmentesen tömíteni. Ezért nincs sok baleset ezen a területen, de kijelenthető, hogy az előírás elment addig a határig az engedékenységben, amíg egyáltalán el lehet menni. Elmentünk addig a határig, amíg lehet, és ha egy kicsivel is ez alá mennék, a légcserében jönnének a balesetek. Persze számítás nélkül mindenki a múltbéli tapasztalatiból indul ki, és ezért úgy érzi az előírás túl szigorú. Csakhogy amikor mi a tapasztalatainkat szereztük, akkor nem voltak fokozott légzárású ablakok! És végül beszélnünk kell az NOx koncentrációról is, abban az esetben, ha a CO2 koncentráció 1%, ami a 12m3/h/kW légcsere esetén lehetséges, akkor sajnos az NOx koncentráció már sokszorosan meghaladja a javasolt egészségügyi határértéket. Azaz „A” típusú gáztűzhelyeket csak azért használhatunk, mert nincs NOx koncentráció előírás belsőtérre. Összegezve az „A” típusú gáztűzhely használta nem egyeztethető össze olyan korszerű épülettechnológiákkal, amelyek légzáró ablakokon alapulnak. Az ilyen gáztűzhelyeknek ugyanaz lesz a sorsa, mint a gravitációs kéménybe kötött „B” típusú készülékeknek, azaz a „B” típusú épületeknek. Kedves Rita! Remélem a fentiek alapján könnyebb lesz döntést hoznia a gáztűzhelye kérdésében. Ha egy 100m3-es helyiségről beszélünk, feltételezhetően jelentős számú hagyományos, nem tömített ablakkal, akkor ebben a szokásosnak nem nevezhető telepítésnek az esetében feltételezhetően csak ritkán fogja átlépni az NOx koncentráció a javasolt határértéket.


Zoárd | 2015. aug. 5.

Kedves Gábor! Megelőztél. Ráadásul én a feltételek között nem említettem, hogy gyakorlatilag gravitációs kémény nem lehet a lakásban, hiszen a kettő dolog - gáztűzhely és gravitációs kémény- a jelen előírások között összeférhetetlen.


Szilágyi Miklós | 2015. aug. 5.

Szerintem sem kellene a T-4-ekkel foglalkozni, de más okból. Felülvizsgálói tapasztalatom alapján mondom, hogy ezek során valamennyi T-4 "megbukott" a tömörség ellenőrzése során. Úgy, hogy a kérdést az élet megoldotta.


Zoárd | 2015. aug. 5.

Tűzhely anomália a jelenlegi előírások alapján: - Mágnesszelep - Levegőpótlás, ez lehet "minősített lyuk" ami állandóan nyitva marad, vagy automatikusan nyíló bukó ablak, vagy egyéb automatikusan nyíló „ízé”. - Elszívás, ventilátoros, mágnesszeleppel reteszelve, ha automata a levegőpótlás azzal is reteszelve. - Átadáshoz villamos szakember nyilatkozata a reteszfeltételekről. - Légtechnikai bemérési jegyzőkönyv. - Az elszívott levegőre az elvárás 12 m3/h/kW. - A többi elvárás - gázcső nyomáspróba - mindig elvárás volt. Fentiekhez minimum három különböző szakember kell (légtechnika, gázszerelő, elektromos szerelő) és sok pénz. Más országban: Nem ismerem pontosan, de korábbi kollégák hozzá szólása alapján nálunk sokkal alaposabb Németországban az előírás 15 m3 feletti helyiség és 12 kW-nál kisebb gáztűzhely esetén egy akármekkora szabadba nyitható ablak. Ezt a feltételt gyakorlatilag egy 6 m2-es konyha is teljesítheti, a gáztűzhelyek 99% 12 kW-nál kisebb. Mondjuk, ma már lehet venni akár 14 kW-os wook égős gázfőzőt, 250 eFt-t, de ott már úgyse számit a pénz. Vélemény: Ezzel a mérhetetlenül felesleges követelmény szinttel 12 m3/h/kW elszívást kell megvalósítani! Ez, ha szigorúan energetikailag nézzük a problémát a röhej kategóriája, mivel 1 kW hőterhelés a 12 m3/h levegőt 252°C-al melegíti fel. Egy ipari konyha elszívását hőterhelésre kell méretezni, ami 1 kW valós egyidejűséggel számolt hőterhelést 20-25°C hőmérséklet különbséggel lehet elvezetni. Azaz pont 10-12-szer ennyi levegőt kell elszívni. Nota bene, lehet a jogszabály alkotók úgy gondolták 0,1-es a konyhai tűzhely egyidejűsége és akkor minden rendben? De ami a lényeg, ha van a konyhán ablak, akkor akármekkora a hőterhelést minden épeszű ember ki fog szellőztetni, egyrészt, mert nem akar az egész lakásban ételszagot, másrészt 2-5 kW hőterhelés pillanatok alatt szaunát készít a konyhából! Akik pedig ennyire butának nézik a hétköznapi embert, hogy 40-50°C-os konyhában elfelejt szellőztetni, hát arról nem írom ide a véleményemet. Összefoglalás: Át kéne venni a német szabályozást. Azt végig lehetne gondolni, hogy az égésbiztosítás nélküli berendezésekkel mit kell kezdeni, de ezeknek alapvetően a fenti előírásokhoz semmi köze.


Nagy Gábor | 2015. aug. 5.

Kedves Rita! Mivel amúgy is aktuális kérdéseket feszeget, néhány gondolatot engedjen meg, hogy én is hozzáfűzzek ehhez a gáztűzhely légellátása című kérdésnek, ami amúgy is a lakásszellőzés jéghegyének csak a csúcsa: A konyhában beépítendő "légbevezető" szerelvény önmagában működésképtelen elem. Azon levegő csak nyomáskülönbség esetén fog bejönni a lakásba (vagy akár távozni pl. kedvezőtlen külső időjárás esetén). A légbevezető szerelvény csak akkor működik légbevezetőként, ha a lakáson kívüli térben nagyobb nyomás áll fenn, mint a lakáson belül. Ezt a nyomáskülönbséget azonban létre kell hoznia valaminek, ami lehet gravitációs huzatú szellőző, vagy kémény (csakhogy ezek felhasználható nyomása /huzata/ változó) , de lehet gépi is pl. elszívó ventilátor. A nyomáskülönbség nagysága viszont alapvetően határozza meg, hogy egy adott fali légbevezető szerelvény mennyi levegőt képes átengedni. Alapvetően helytelen tehát a gázszolgáltató tervellenőreinek légbevezető van - kipipálva szemlélete, mert köze nincs ahhoz, hogy az MBSZ-ben leírt feltételek teljesülnek-e, vagy sem. Egy 10 kW névleges teljesítményű gáztűzhely előírt légpótlása 60 m3/h. Márkanév említése nélkül az ablakosok kedvenc légbevezető típusa ezt a légmennyiséget kb. 35 Pa túlnyomás hatására engedik át, amelyre a gravitációs kürtők egyike sem képes, de még a gép szellőzők közül is csak kevés alkalmas rá. Szerencsére néhány öngyilkos "sikeres kísérletét" kivéve a gáztűzhelytől még nem halt meg senki, mivel a nagyobb oxigénfogyasztással járó komolyabb sütés-főzés esetén az azzal járó jelentős környezeti hőterhelés miatt előbb nyit egy normális ember ablakot vagy ajtót, minthogy az oxigénhiány bajt okozhatna. A gondok inkább abból adódnak, ha van a gáztűzhellyel egy légtérben olyan kéményes tüzelőberendezés amelyik viszont depressziós szellőzést nem visel el. A fokozott légzárásúra történő nyílászáró cserékkel a mit sem sejtő lakosság gyakorlatilag sokat tesz annak érdekében, hogy a lakóterében időszakos oxigénhiány lépjen fel, elvégre két szellőztetési fázis között nem tudjuk visszatartani az oxigén fogyását, legyen az lélegzetvétel, kazán, boyler, kandalló, vagy akár a gáztűzhely használata. A fentiekből még mindíg a gáztűzhely a legveszélytelenebb, érthetetlen módon mégis azon rugózik legjobban az MBSZ. Az előttem szólókkal maximálisan egyetértek abban, hogy amíg a jelenlegi eszement szabályozási szemlélet uralja a műszaki-biztonsági előírásokat, addig a gáztűzhely kiváltása minősül a józan ész diadalának.


Csomor Rita dr. | 2015. aug. 5.

Laikus felhasználóként írom: Kazáncsere lesz nálunk. A kivitelező árajánlatából, az anyaglistából tudtam meg, hogy a gáztűzhelyes konyhában légbeeresztőt kell kiépíteni. Tehát a konyhában egyébként nem fog történni semmi, mégis. Vagyis a gázellenőr a kazánszerelés ellenőrzésén túlmenően, azzal egyidejűleg a létesítéskor szabályos konyhában módosítást írhat elő? A kérdés lényegében ugyanaz, mint a felvezetésben írott T4 tűzhely esetében. Ez egy elvi kérdés volt, van gyakorlati kérdésem is. A 35 éves gáztűzhelyünk is megérett a cserére. Érthető, hogy a mostani követelménynek kell majd eleget tenni, ha lecseréljük. A légtér, amiben a gáztűzhely van, kb. 100 m3 (konyha, étkező, lépcsőház). Szeremi Béla megjegyzése nyomán kérdezem, hogy számít ez valamit, vagy mindenképpen ki kell lyukasztani a falat vagy az ablakot? Zoárd írja: „De amikor betesznek neki egy tűzhelyet és látja, hogy mi minden kell hozzá, akkor aztán ÁTLÁTJA és jogosan akad ki.” Az átlátásnak is vannak fokozatai. Egy ismerősöm nemrég rendezett be újonnan egy konyhát. Az előírásnak egy egyszerű faláttöréssel tett eleget, egy cső, egy fedlap, körben kis nyílásokkal. Itt jár a levegő, ha kell, ha nem. Pár ezer forintot megtakarított azzal, hogy nem egy időszakosan működtethető megoldást választott, de panaszkodik, hogy hideg a konyhája, pedig csak húsvét óta lakik benne. Meg is mondta az ellenőrnek, hogy az áttörés csak addig lesz ott, amíg az átveszi.


Zoárd | 2015. aug. 5.

Kedves Sándor! Valóban, sok eszement előírás van a nyakunkon. Mondhatnám végelláthatatlan sorban, OTÉK, OTSZ, stb., de a hétköznapi embereket ez érinti a legközvetlenebbül. Egy túlnyomásos füstmentes lépcsőház tervezési problémái, vagy a klímagáz probléma már „csak” az adott szakmát érinti. Természetesen a sok árdrágító butaságot végül a fogyasztó, azaz a hétköznapi polgár fogja megfizetni, csak hát, át se látja, nem is tudja, hogy mi mitől kerül annyiba, amennyibe. De amikor betesznek neki egy tűzhelyet és látja, hogy mi minden kell hozzá, akkor aztán ÁTLÁTJA és jogosan akad ki.


Szeremi Bela | 2015. aug. 5.

A nemet eloiras a kovetkezo: ha a konyha nagyobb mint 15 m3, barmilyen kicsi ablaka van a szabadba,lehet legzaro is, es a tuzhely teljesitmenye kisebb 12 kW-nal, akkor az elhelyezes szabalyos.Persze akik az MBSZ-t javasoljak, velemenyezik, ezt nem biztos, hogy ertik...


Lovas Sándor | 2015. aug. 4.

Tisztelt Zoárd! Egyetértek a leírtakkal, de ha szeretne "nagyobb őrültséggel" találkozni, ajánlom figyelmébe a klímagázzal, régebbi nevén hűtőközeggel kapcsolatos hazai szabályozás jelenlegi gyakorlatát.


Juhász István | 2015. aug. 4.

A kérdés újabb kérdéseket vet fel! Az én kérdéseim: A felülvizsgáló egyben ablakszakértő is (mint a kéményseprő)? A tulajdonost vagy a szomszédokat meg kell védenie a felülvizsgálónak? Ott tart már a világ, hogy épületgépészként minden ismerősömet lebeszélem a gáztűzhely használatáról, sőt felújításkor a gázkazánról is. (Annyi buktató van az állandóan változó "hatósági" szabályértelmezések miatt.)


Zoárd | 2015. aug. 3.

Nem kéne ezt a területet piszkálni. Olyan elmebeteg módon van a mai gáztűzhely telepítés szabályozva, hogy ennél nagyobb őrültet még véletlenül se tudnék a mai előírás-rengetegben találni, még a tűzvédelemben sem.

Facebook-hozzászólásmodul