e-gépész online szaklap

Homlokzati kivezetés

2015. július 10. | e-gépész | |  13 |

Olvasói levél homlokzati füstgáz-kivezetésről, OTÉK-ról, a kamara szerepéről, a kéményseprőkről, illetve a szakmáról.

Nemrég szembesültem az alábbiakkal az ÉGÁZ-GÉGÁZ tervjóváhagyás alkalmával.

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet módosították a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel.

A hatályos OTÉK-ban a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetés feltételeivel a 80.§ foglalkozik:

80. §271 (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c)272 a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

Az MMK szakmailag vizsgálta-e ezt a műszaki ostobaságot?
• Homlokzat és homlokzat között óriási különbség van!
• a jogszabály szövege homlokzatról beszél, és NEM homlokzatokról!
• A települések utcaképében főleg az utcai homlokzatok dominánsak!
• Megint a kéményseprők érték el ezt a szövegezést?!
• Műszakilag a kondenzációs kazánok alacsony károsanyag-kibocsátása miatt nem indokolja semmi a homlokzati kivezetések korlátozását, sokszor az oldalsó homlokzaton előnyösebb a füstgáz-kivezetés létesítése, mint a födém+tető átvezetéssel történő áttörése, annak beázási hibáival együtt!
• Az OTÉK 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel történő módosítását követően, az ÉPÜLETGÉPÉSZ szakma értetlenül áll a jogszabályban foglaltak miatt!

Vajon az építészek hogyan veszik figyelembe a terveikben az épületgépészeti lehetőségeket (pl. kémény(ek), füstgáz-elvezető(k) stb.)?

Mikor fog a kamara jogszabályvizsgálatokat végezni? Műszaki butaságokat kiszűrni, kezdeményezni?

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Szeremi Bela | 2015. júl. 26.

A homlokzati egestermek kivezetesrol rendelkezo OTEK eloirason tulmenoen az MBSZ-ben is tomegesen talalhatok hibak, tevedesek.Szerintem az egesz struktura, megkozelites elhibazott.Mar tobbszor leirtam, nem a spanyol viaszt kell feltalalni, eleg lenne a nemet szabalyozast lemasolni, valtoztatas nelkul.Persze vegul is legjobb a zavarosban halaszni, ha megfizetik. Igy aztan a szakmai alvitak, amik altalaban nem vezetnek sehova,alkalmasak arra, hogy ugy erezzuk,tettunk valamit a javulasert, de valojaban semmit.Egyebkent pl. evenkent reszt veszunk a kamara altal szervezett rendkivul silany minosegu szakmai tovabbkepzesen, ahol semmivel nem bovul a tudasunk... De jo ez igy....


Fazakas Miklós Feren | 2015. júl. 23.

A külföldi tapasztalatok tükrében úgy látom, hogy a homlokzati kivezetések kérdéséről itthon kialakult közfelfogást mára már erősen befolyásolták az OTÉK előírások. Magyarországon ezért ma már az indokoltnál sokkal veszélyesebbnek ítéljük, meg a homlokzati égéstermék elvezetéseket. Néha célszerű távolabb menni, kilépni az itthoni szokásjogszerű, vagy akár jogszabályokkal is alátámasztott gyakorlatból. Ezzel a szemüveggel úgy látom, hogy a homlokzati kivezetések esetében a vonatkozó európai szabvány előírásit kellene betartani, mert az határozza meg műszakilag reális követelményeket és ez jelenti ebben az esetben a megoldást is. Egyébként az MBSZ erre lehetőséget is add, ugyanis a vonatkozó tételes előírások betartása helyett, az MBSZ szerint a tervező hivatkozhat arra, felementést kérhet az alapján, hogy a terve megfelel a vonatkozó európai szabványnak és így ennek alapján kérheti elbírálni a terve megfelelőségét. Az OTÉk-nak az építészeti szempontokkal kéne foglakoznia, és előírnia, hogy a vonatkozó európai szabványnak megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok kielégítik a műszaki-biztonsági és egészségügyi követelményeket. És az előbbieknek megfelelően az OTÉK-ból törölni kéne minden homlokzati kivezetésre vonatkozó műszaki és egészségügyi követelményt. Magyarország valójában kötelezettségszegést követ el, ha nem engedi alkalmazni a vonatkozó európai szabványt. Ugyanis egy szabvány bevezetése nemcsak annyiból áll, hogy a Magyar Szabványügyi Testület nemzeti szabványként kiadja a vonatkozó szabványokat és azok így nemzeti szabványként megvásárolhatók (de amúgy semmire sem használhatók), hanem teret is kötelességünk biztosítani a szabványok alkalmazásának. Az OTÉK vonatkozó előírási viszont magukban kizárnák a vonatkozó európai szabványban foglaltak alkalmazhatóságát. A gázkészülékekre vonatkozó európai szabványok elvileg nem függenek az installációs előírásoktól. A valóság azonban az, hogy ezek a szabványok mégis egy adott, leginkább Nyugat-európai installációs előírásrendszer feltételezésével készülnek és készültek. Nehéz tetten érni, de végül szinte mindig kimutatható, hogy azok a helyzetek, amikor a hazai jogszabályok betartása mellett nem lehet egy épület fűtésének korszerűsítését elvégezni, a hazai installációs előírásoknak az európai trendtől való eltéréseiből adódnak. Tehát az európai készülékszabványok átvétele, előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni az európai trendnek megfelelő installációs szabályozási környezet átvételét is. Az OTÉK előírásai a gyakoraltban legtöbbször konzerválják a gravitációs elvű kéményekre alapozott tüzelési technológiákat, és az ennek következtében a nem megvalósult fűtéskorszerűsítések arányában felelősek a szénmonoxid mérgezések jelentős számáért és a gazdaságtalanul üzemeltethető fűtések nagy számáért is. Fazakas Miklós


Zoárd | 2015. júl. 22.

Érdekes tapasztalati véleményt halottam a páratartalom szabályozott elszívásos rendszerről: A téli idényben az ablak fölé beépített légbeeresztő huzathatást okozott, nem keveredett el rendesen a bejövő levegő és kellemetlen huzat érzetet keltett. A lakók többsége leragasztotta először a légbeeresztőt, utána az elszívó rácsot is. Jó lenne látni olyan felmérést, ahol ilyen működő rendszerek tapasztalatait foglalják össze! Egy vélemény nem releváns, az is lehet a rendszer bizonyos elemei nem olyanok voltak, mint lenniük kellett volna, mondjuk nekem már volt esetem arról, hogy a dp szabályozott elszívó ventilátorok helyett normál elszívó ventilátorok voltak, hiszen ezzel rengeteget pénzt, lehetett megspórolni.


Chiovini György | 2015. júl. 17.

Kedves Gábor! Mintha "elbeszélnénk" egymás mellett. Az ablakszellőzés nem tökéletes. Aki teheti térjen át jobbra. Új lakásnál senki ne sajnálja egy megfelelő szellőzés árát. De ismerve a statisztikai adatokat, hosszú idő telik el még, amíg a magyar lakásállomány kicserélődik. A felújítások számával sem dicsekedhetünk. Ráadásul éppen azok a megoldások terjednek jobban (fokozott légzárású nyílászáró beépítés, régi nyílászáró légtömörré tétele), amelyek akár ronthatják is belső levegő minőséget. Reálisan nézve még hosszú ideig együtt kell élni az ablakszellőzéssel. De ez így volt "az idők kezdete óta". Még egy észrevétel. Az ablakszellőzés nem szakaszos. Ki kell nyitni; teljesen vagy bukóra. Én is tudom, hogy bejön a hideg, zaj, stb. Semmi sem tökéletes....


Nagy Gábor | 2015. júl. 17.

Kedves Gyuri! Kivételesen nem tudok Veled egyetérteni. A folyamatos és szakaszos szellőzés között ugyanis óriási különbség van. Két ablakos szellőztetési ciklus között ugyanis csökken a komfort tér O2 tartalma és nő a CO2 koncentrációja. Az itteni terjedelmi és képi okok miatt nem tudom bemutatni, hogy egy átlagos lakásban miként csökken viszonylag rövid idő alatt a levegő oxigén tartalma kritikus érték alá és miként növekszik a CO2 tartalom a megengedett határérték fölé, miközben az adott légtérben tartózkodók fogyasztják az oxigént és növelik a CO2 tartalmat és vízpárát is termelnek. Nehéz lenne őket rábírni, hogy két szellőztetési ciklus között ezt ne tegyék. Ettől sokkal kisebb CO2 terhelést jelent egy gáztüzhely égésterméke a lakásra (ami ugyancsak Co2 és vízgőz), bezzeg ott napi 24-órás terhelést feltételezve előírja az MBSZ a kW-onkénti 12 m3/h légcserét 24 órán keresztül (ez már verébbel ágyúra lövés minősített esete). Tudomásul kell venni, hogy a fokozott légzárású nyílászáró légátbocsátása közel 0, az ablakok rés-szellőzés funkciója pedig pl. nyílászárócsere esetén felületi hőátbocsátási tényező javulással elért megtakarítás lenullázását jelenti, vagyis a hőtechnikai számításban jól mutat a látszólagos hőmérleg javulás, csak éppen a valósághoz nem sok köze van. Egy átlagosnak tekinthető 4 tagu család átlagos napi tevékenysége esetén 100-120 m3 levegő oxigéntartalmát fogyasztja el, és ennek megfelelő mennyiségű széndioxidot bocsát a légterébe. Közelítő számítás alapján könnyen belátható, hogy egy éjszakai pihenési ciklus (8 óra) és átlagosnak tekinthető 180 légköbméter térfogatú lakásban a CO2 koncentráció már 3-4 óra alatt meghaladja az egészségügyi határérték (50g/m3) értékét, illetve az oxigéntartalom csökkenés alsó határértéke 16-17 tf% alá csökkenhet. Ráadásul a folyamat öngerjesztő, az o2 tartalom csökkenésére és/vagy a CO2 tartalom növekedésére az emberi szervezet légzésgyorsulással (légszomj) reagál. Vajon melyik családban szokás éjszaka 3-4 óránként ablak vagy ajtónyitással szellőztetni? Bizonyított tény az is, hogy az oxigéntartalom 18-19 % alá csökkenése, ill. a CO2 tartalom 60 mg/m3 fölé dúsulása már rövid távon is károsan befolyásolja az agyműködést valamint az emberi anyagcserét. Káros hatása a felnőtteknél sokkal érzékenyebb gyerekekre hatványozottan fennáll. Még markánsabban tetten érhető a folyamatos levegőigény biztosításának szükségessége nyílt égésterű tüzelőberendezés esetén (és itt ne csak kéményes gázkazánra gondoljanak). Ugyan mennyi ideig képes az égéstermék távozni egy ingatlanból, ha a határoló szerkezetek nem jut be folyamatosan az égéshez elengedhetetlenül szükséges oxigén? Szinte semeddig (mert a kémény nem vákuumszivattyú)! A füstgáz kiáramlása a kéményen rohamosan csökken, az égéstermék is egyre lassabban távozik a tűztérből, majd megáll és oxigén hiány mellett azonnal indul a CO termelés, ami elvezetés hiányában a készülékből a tüzelőberendezés helyiségébe kerül (a szénmonoxid mindíg a tüzelőberendezésben keletkezik!!!). Nem ajánlom kipróbálni, de vajon zárt ajtók, ablakok mellett méretezett légbeveztő szerelvények hiányában egy sima kandallóban vajon meddig ég a tűz, mikor kezd CO-t termelni? Állításom tehát: az emberi komfortot kiszolgáló szellőzést nem lehet és nem szabad ablaknyitogatásos szellőztetésekre alapozni, egészségkárosodás kockázata nélkül. A szakaszos kézi szellőztetés ugyanis nem képes teljesíteni az egészségügyi határértékek betarthatóságát!


Chiovini György | 2015. júl. 17.

Kedves Gábor! Vitathatatlan, hogy van jobb és rosszabb szellőzés, például a lakóépületekben. Azzal is egyet lehet érteni, hogy törekedjünk a jobbra. Azonban a rosszabb még nem jelent egyértelműen rosszat. Elég meghökkentően hangzik, ha azt állítjuk, hogy amióta lakóépületekben éltünk, és az ablakok szolgáltak szellőztetésre, elfogadhatatlan körülmények között éltünk. Más szóval az ablakszellőzésnek vannak hátrányai, de hátrányaival együtt alkalmas szellőzésre. Vagy tiltsuk be? Tűzzünk ki határidőt, ami után az ablakszellőzés tilos? Kicsit a kérdés műszaki részére is kitérek. Az ablakszellőzés egyik veszélye az elégtelen légcsere. Ha nagyon jó szellőzést akarunk, akkor ventilátoros és érzékelőkkel szabályozott szellőzést kell kialakítani. Elégtelen légcserére vezet azonban az is, ha ablak helyett légbevezetőket és ventilátorokat használunk. A használó azonban kikapcsolja a ventilátorokat, vagy bármilyen rendellenesség miatt nincs meg a szükséges térfogatáram. Bízzunk abban, hogy az életszínvonalnak és az emberek tájékozottságának javulása oda vezet, hogy egyre több lakásban lesz egészséges és takarékos szellőzés.


Nagy Gábor | 2015. júl. 17.

Alapvetően egyet értek mindazokkal, akik a homlokzati égéstermék kivezetések indokoltnál nagyobb akadályozásával ill. a meglévő gyűjtőkéményes ingatlanok fűtéskorszerűsítési lehetőségeinek ellehetetlenítésével vádolják az OTÉK gépészeti szempontból megkövesedett szabályrendszerét. Hozzáteszem; a gázszakmai berkekből jövő "arccal a homlokzati elvezetések felé" szemlélettel sem tudok azonosulni (az érmének mindig két oldala van). Az OTÉK épületgépészeti vonatkozású szabályozásának teljes felülvizsgálatára most már égetően szükség lenne (és nem elsősorban csak a homlokzati elvezetések ellentmondásai miatt). Az OTÉK épületgépészeti szempontból legirritálóbb és hozzáteszem a humán komfortra legveszélyesebb "szent tehene", hogy a nyílászárókat (ajtó ablak) még mindig természetes (gravitációs) szellőzést biztosító elemként kezeli, holott már régen nem az!!! Az egyik legárulkodóbb mondat:OTÉK 69. § (2) "A GRAVITÁCIÓS SZELLőZÉS CÉLJÁRA - A KÖZVETLEN SZABADBA NYÍLÓ NYÍLÁSZÁRÓKON TÚLMENőEN - légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg szellőzőrács létesíthető." Holott mindannyian tudjuk (a rendeletalkotók kivételével), hogy a hőtechnikai előírásoknak és előírt komfort feltételeknek megfelelő nyílászárók csak fokozott légzárásúak lehetnek, vagyis az általuk határolt komfort tér szellőzésében (a keletkező káros gázok elvezetésében, a fogyó oxigéntartalom pótlásában) vagyis a friss levegő pótlásában nem vesznek részt. A nyílászárók csak vész-szellőzésre alkalmasak és alkalmazhatók (még arra is csak korlátozottan, mivel a használat szubjektív a belső levegőminőség tekintetében), vagyis folyamatos levegőellátásra nem vehetők figyelembe. Megdöbbentő, de szinte naponta találkozhatunk, főleg családi házak építési engedélyezési terveinek általában építész tervezők által jegyzett állításával: " a helyiségek szellőzése a nyílászárókkal megoldott" !!! Pedig nem, és a teljes építési folyamat során sem nagyon törődik senki ezzel a fals állítással. Mint ahogy sokszor azzal sem, hogy meglévő lakóépületben - fűtés korszerűsítés címén - esetleg az egyetlen (szellőző kürtőként is funkcionáló) kéményt foglalják el egy "Cxx" típusú gázkészülékkel, és a tettesnek eszébe sem jut, hogy az esetek túlnyomó részében ezzel a komfort tér szellőzését szüntette meg. Amikor penészesedéssel, vizesedéssel kár keletkezik az ingatlanban, akkor pedig elindul a mutogatás... Lenne tehát bőven javítani való az OTÉK-on, de az MBSZ alkotóinak is lenne még tennivalója. Hogy Leikauf Tibornak is legyen további teendője: a 63/2012. (XII.11) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásainak szakmai szabályairól rendelet 3. mellékletében szereplő (hibajegyzék) I. hibakódjai ( közvetlen tűz- és életveszély) közül kimaradt az égéslevegő ellátás hiánya, elégtelensége, aminek ellenőrzési kötelezettsége tudtommal ez év január 1-től már a kéményseprők feladata. Ismereteim szerint a CO mérgezések túlnyomó részét pedig ez a hiba okozza. Sürgősen orvosolni kellene a BM rendeletben is!


Zoárd | 2015. júl. 16.

Egyébként az OTÉK gépészetre vonatkozó előírásaiban bőven van egyéb butaság is, csak egy példa: 92§, 4. A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.


Zoárd | 2015. júl. 16.

Alapvetően a magam részéről is a tető feletti füstgáz kivezetés híve voltam. A minap viszont egy 70-es években épített 55 m2-es földszinti lakás fűtéskorszerűsítését kellett megoldani, ahol volt egy gyűjtőkémény és egy 14x14 cm-es kémény, cserépkályhával. Kondenzációs gázkazán telepítéssel 1,2 MFt-ból lehetett volna a 4 kW névleges hőveszteségű lakás fűtését megoldani. Ezzel szemben az egyik parapet konvektor mini kazánra cserélésével 250 eFt-ból biztosítani lehetett a lakás fűtéskorszerűsítését, azaz 950 eFt-al olcsóbban! Várható éves fűtési energia 7500 kWh, 100 eFt-os éves fűtési gázszámla, a kondenzációs kazán talán 30 eFt/év megtakarítást jelentett volna, de a kazán aligha élné meg a 32 éves életkort, ami a nominális megtérüléshez kellett volna! Be kell látni, hogy a társasházi lakások döntő többségének a fűtési igénye jelentősen kisebb, mint 6 kW, azaz a homlokzati kivezetésű mini kazánokkal jelentősen lehetne javítani a mai helyzeten! Hátul ütője a dolognak, hogy kondenzációs kivitel tudomásom szerint egyelőre nincs belőle!


Árpád | 2015. júl. 16.

Részemről Sonkoly úrral értek egyet. Találkoztam olyan esettel, hogy a tulajnak megvolt a pénze és az elszántsága is, korszerű fűtés és HMV rendszer kiépítésére, de a jelenlegi OTÉK és Dégáz előírások miatt egyszerűen lehetetlen volt megvalósítani. Kondenzációs kazánt szeretett volna, de csak gyűjtőkéménye volt, amibe nyilván nem köthetett, homlokzatra pedig a 2m-es védőtávolság miatt nem volt esélye. Nem tudom mi a megoldás, de ez a mai világunkban igencsak sántít.


Németh Szabó László | 2015. júl. 15.

Azért ez nem ennyire fekete-fehér. Szó sincs fűtéskorszerűsítések leállásáról. Nagyon kevés az a lakás, mely nem távfűtéses, és nem rendelkezik legalább 1 db saját kéménnyel. Mely kéményen keresztül az égéstermék elvezetés és égési levegő bevezetés megoldható (pl.: C92, C93 megoldással). Födémáttöréses beázás csak akkor fordulhat elő, ha pancser a kivitelező. De ez esetben más gondok is lesznek... Az OTÉK-ban már régóta így található meg az oldalfali kivezetés. Mivel tervengedélyezéskor a MBSZ-nak, ill. az adott technológiai utasításnak kell megfelelni, ezért ilyen értelemben az OTÉK földtől elrugaszkodott előírásai általában irrelevánsak. Arról nem is beszélve, hogy az oldalfali kivezetés a MBSZ értelmében és az ÉGÁZ-DÉGÁZ T04 utasítása szerint is csak akkor létesíthető, ha az égésterméket tetőhéjazat fölé nem lehetséges kivinni. Így eleve az oldalfali kivezetés ritkán kerül elő. Az pedig önmagában vicces, hogy ez az anomália még csak most tűnt fel valakinek, aki annyira bennfentes, hogy újságcikket is ír a témáról. A szakma megfelelő emberei már számtalan fórumon tettek észrevételt az eltérés és az OTÉK túlkapása miatt.


Sonkoly Gábor | 2015. júl. 15.

Több eseben szembesültem ezzel az értelmetlen OTÉK előírással, a szakma (pl. MÉGSZ, Gázipari Vállalkozók) írásos javaslatokat tett a 2 méteres és 10 méteres szabály megszüntetésére. Nem lehet csak a legfelső szinten kiváltani a kéményes kazánokat, konvektorokat, parapett készülékből csak a 6 kW alatti tervezhető. Gyakorlatilag leállt a középmagas épületek fűtéskorszerűsítése. Maradnak a kéményes kazánok, konvektorok, meg az ezzel járó CO mérgezések. Kinek jó ez?? Ki a felelős ezért?? Sonkoly Gábor


Leikauf Tibor | 2015. júl. 15.

Csak egy hozzászólást tennék, a kéményseprőknek ehhez a szabályozáshoz semmi közük nincs és nem is volt. Több éve képviselem a kéményseprő szakmát a jogalkotás terén, részt veszek a szabványalkotásban (kéményeket illetően), tehát van rálátásom, hogy mikor, mihez és miként szóltunk hozzá. Az oldalfali kivezetés előírásai valóban elég szigorúnak tűnnek, de az, hogy az oldalfali előnyösebb az esetleges beázási probléma miatt, finoman szólva badarság. (Leikauf Tibor épületgépész-, környezetvédelmi mérnök, kéményseprőmester a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke).

Facebook-hozzászólásmodul