e-gépész online szaklap

Közel nulla energiaigényű középületek követelményrendszere dél- és kelet-európai országokban

2015. február 24. | Dr. Magyar Zoltán, Németh Gábor | |  8 |

Az Európai Unió energiafogyasztásának közel 40%-áért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának pedig 36%-áért az épületek felelősek. A helyzet kezelésére az EU szigorú célokat vezetett be a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és fokozottan energiahatékony épületek létesítésére. Az EU célkitűzése, hogy 2019-től minden új középület, 2021-től pedig minden új épület közel nulla energiaigényű legyen. Az új épületek mellett a meglévő épületállomány energetikai felújítására is nagy figyelmet kell fordítani. A RePublic_ZEB az Európai Bizottság által támogatott projekt, amelyben a dél- és kelet-európai országokból származó partnerek együttműködésének célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, ami a célországokban a meglévő középületek energiafogyasztását közel nulla szintre tudja csökkenteni az Épületenergetikai Irányelv (EPBD „recast”) 9. cikkének megfelelően.

A cikk első közlésben a Magyar Épületgépészet 2015/1-2. számában jelent meg. Tartalomjegyzék!

A RePublic_ZEB projekt konzorcium tizenkét partnerből áll, melyek közül tizenegy a célországokból származik, egy pedig az Egyesült Királyságból. A brit partner felelős a szakmai konzultációért, valamint támogatja a jó gyakorlat („best practice”) kidolgozását és bevezetését. A középületek közel nulla energiaigény szintű felújításához kapcsolódó intézkedéscsomagok kidolgozásának vezetője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke.

A projekt-konzorcium az alábbi szervezetekből áll:
CTI Energy and Environment, a projekt koordinátora (CTI, Olaszország),
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, Magyarország)
Politecnico di Torino (POLITO, Olaszország)
Black See Energy Research Centre (BSERC, Bulgária)
Centre for Renewable Energy Sources and Saving (CRES, Görögország)
Energetski Institut Hrvoje Po¾ar (EIHP, Horvátország)
Institut de Recerca en Energia de Catalunya (IREC, Spanyolország)
URBAN-INCERC (URBAN-INCERC, Románia)
National Laboratory of Energy and Geology, I.P. (LNEG, Portugália)
Gradbeni in¹titut ZRMK (ZRMK, Szlovénia)
Macedonian Center for Energy Efficiency (MACEF, Macedónia)
Building Research Establishment (BRE, Egyesült Királyság)

1. A RePublic_ZEB projekt bemutatása
Az Épületenergetikai Irányelv 2. cikkének 2. pontja szerint a közel nulla energiaigényű épület igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület, melynél a felhasznált közel nulla vagy nagyon kis mennyiségű energiának igen jelentős része a helyszínen vagy a közelben termelt megújuló energiaforrásból származik [1]. A meglévő középület állomány közel nulla energiaigényű felújításához kapcsolódik a RePublic_ZEB kutatási projekt, amelynek fő témája a felújításhoz szükséges módszerek kidolgozása, tanulmányozása és épületenergetikai szimulációkkal történő vizsgálata a projekt célországaira vonatkozóan (Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Egyesült Királyság). A projekttel kapcsolatos további információk, letölthető jelentések elérhetők az alábbi honlapon: http://www.republiczeb.org.

1.1. A középület állomány elemzése, referencia épületek meghatározása
A projekt kezdeti szakaszának célja a széleskörű adatgyűjtés a középület állomány energiafogyasztásáról, és a rendelkezésre álló adatok elemzése valamennyi résztvevő országban. Az országos szinten végrehajtott adatelemzések lehetővé teszik az országok összehasonlítását, és az energiafogyasztásra vonatkozó „benchmark” létrehozását különböző középületekre az épületek funkciója, mérete és használati módja szerint. A referencia épületeket prototípusként fogjuk használni a közel nulla energiaigényű felújításokhoz tartozó intézkedéscsomagok kidolgozásához.

1.2. A meglévő állapot értékelése és a középületek közel nulla energiaigényű felújítási lehetőségeinek vizsgálata
A jelenlegi épületenergetikai szabályozási keretek vizsgálata azonosítani fogja a közel nulla energiaigényű felújításokhoz köthető akadályokat, az ösztönző tényezőket és a jelenlegi jó gyakorlatot. Ezt követően meghatározzuk a célországokra vonatkozó közel nulla energiaigényt, majd azonosítani fogjuk a piacon elérhető legalkalmasabb technológiákat, amelyekkel elérhető a közel nulla energiaigény szint a meglévő középület állományra. A javasolt rendszereket és technológiákat intézkedéscsomagokba rendezzük, melyeket a következő tevékenység során tovább elemzünk.

1.3. A közel nulla energiaigény szintet biztosító felújításokhoz tartozó intézkedéscsomagok költség-haszon elemzése
Ez a tevékenység a referencia épületek és az intézkedéscsomagok energia- és költségmegtakarítási potenciálját fogja értékelni. Minden partnernek meg kell határoznia a legalkalmasabb módszereket és eszközöket, amelyek segítségével megállapítja a fosszilis energiahordozókra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó követelményeket és a hozzájuk tartozó költségeket mindegyik intézkedéscsomaghoz. A cél, hogy olyan felhasználóbarát eszközt fejlesszünk ki, amely segítséget nyújt a költségoptimalizált technológiák kiválasztásához. Az országok közötti összehasonlítás eredményeként azonosíthatók lesznek a bizonytalanságok, és elvégezhető lesz egy érzékenységi vizsgálat.

1.4. A közel nulla energiaigényű épületek kialakításának stratégiái és irányelvei
Ez a tevékenység főként az irányelvek fejlesztésével és bevezetésével foglalkozik, hogy gyorsítsa a középület állomány közel nulla energiaigényű felújítását. A legjobb megoldásokat tartalmazó irányelvek célpontjai többek között az építőipar, a lakóközösségek, a nagy épületállományok tulajdonosai és az ingatlanfejlesztők. A bevezető tevékenységeket szakpolitikai ajánlások fogják kísérni. A tervezett közel nulla energiaigényű definíciók és ütemtervek a döntéshozókkal együtt kerülnek kifejlesztésre. Az alulról felfelé építkező megközelítés elősegíti a közel nulla energiaigényű felújítások kezdeményezésének gyakorlati bevezetését és mérhető eredményekkel fog szolgálni.

1.5. Tájékoztatás és az információk terjesztése
A terjesztési tevékenységek elősegítik az információáramlást, valamint a vélemények és az ötletek cseréjét a partnerek között, annak érdekében, hogy segítsék a projekt stratégiai tervezését. A végső cél, hogy különböző célzott terjesztési tevékenységekkel növeljük a projekt eredményeinek láthatóságát helyi, nemzeti és európai szinten.

2. A közel nulla energiafelhasználású épület jelenlegi követelményszintje a célországokban
A projekt részeként elkészítettünk egy jelentést [2], amely a célországok szabályozási környezetét vizsgálja a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan. A jelentésben bemutattuk és összehasonlítottuk, hogy az egyes célországok nemzeti jogszabályaiban és előírásaiban hogyan jelenik meg a közel nulla energiaigényű épület definíciója, valamint megvizsgáltuk, hogy jelenleg milyen számszerű követelményértékek vonatkoznak a közel nulla energiaigényű épületek primer energiafogyasztására és a megújuló energiaforrások felhasználására. A projektben résztvevő partnerek segítségével megvizsgáltuk, hogy a célországokban melyek azok a tényezők, amelyek hátráltatják, illetve amelyek előmozdítják a középületek közel nulla energiaigény szintre történő felújítását. A teljes jelentés a projekt honlapján elérhető.

2.1. Az nZEB definíció bevezetésének a helyzete
A közel nulla energiaigényű épület definiálásához és a definíció gyakorlati alkalmazásához szükséges nemzeti jogalkotási folyamat eltérő a RePublic_ZEB projekt célországaiban. Néhány országban még nem ültették át a közel nulla energiaigényű épület definícióját a nemzeti jogszabályba, más országok az Épületenergetikai Irányelv 2. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott általános definíciót vezették be számszerű követelményértékek nélkül. Néhány ország kidolgozta a számszerű követelményértékeket is, de hivatalosan még nem hagyták jóvá, végül egyes országok pedig hivatalosan is jóváhagyták és bevezették a közel nulla energiaigényű épület definícióját és számszerű követelményértékeit.
A részleteket illetően, a projekt két célországa – Macedónia és Spanyolország – nem ültette át a közel nulla energiaigényű épület definícióját a nemzeti jogszabályba. Sajnos Macedóniának nincs is terve erre vonatkozóan, míg Spanyolország már tett lépéseket ez ügyben az épületenergetikai követelmények szigorításával, mint pl. a nem megújuló primer energiafelhasználás korlátozásával lakó- és középületekre vonatkozóan egyaránt.
Görögországban és Portugáliában bevezették a közel nulla energiaigényű épület általános definícióját, de számszerű követelményértékeket még nem határoztak meg, így a definíció gyakorlati alkalmazásáról sem beszélhetünk. Olaszországban törvény határozza meg a közel nulla energiaigényű épület definícióját és a definíció gyakorlati alkalmazásához tervezett szabályozások vázlata elkészült, amely több olyan indikátor értéket határoz meg, amelyet a közel nulla energiaigényű épületeknek teljesíteniük kell. Az indikátorok számszerű értékei a későbbiekben kerülnek meghatározásra.
Romániában a közel nulla energiaigényű épület általános definícióját jogszabályban rögzítették, a részletes definíciót pedig a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére vonatkozó Nemzeti Terv tartalmazza. A számszerű célértékek – amelyek jóváhagyás alatt vannak – épülettípusonként és klímazónánként meghatározzák a primer energia felhasználás és a CO2-kibocsátás maximális szintjét, valamint rögzítik a megújuló energiaforrás kötelező felhasználásának arányát.
Szlovéniában – hasonlóan a romániai helyzethez – a közel nulla energiaigényű épület részletes definícióját a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére vonatkozó Nemzeti Tervbe foglalták. A tervezett követelményértékek a primer energia felhasználásra és a megújuló energiaforrás felhasználásának arányára vonatkoznak, mely értékek jóváhagyása folyamatban van.
Bulgáriában a közel nulla energiaigényű épület definícióját már megfogalmazták, de a bevezetéséhez három jogszabály módosítása szükséges. Horvátország és Magyarország a definíciót több épülettípusra vonatkozó számszerű követelménnyel jogszabályba foglalta.
Az Egyesült Királyságban az energetikai követelményeket minden épülettípusra vonatkozóan a kibocsátott CO2 mennyiség alapján határozzák meg. A nulla CO2 kibocsátású épület (zero carbon building) követelményeinek kidolgozása és jogszabályi bevezetése folyamatban van. A nulla CO2 kibocsátású otthonok (zero carbon homes) területén már eredményeket is fel tudnak mutatni, például kidolgozták a lakóházak fűtési- és hűtési energiafelhasználásának és CO2-kibocsátásának a követelményértékét.

2.2. A primer energia fogyasztásra és a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó követelmények közel nulla energiaigényű épületek esetén
A RePublic_ZEB projekt célországai közül csak Horvátország és Magyarország foglalta jogszabályba a közel nulla energiaigényű épület primer energia fogyasztásának számszerű követelményeit, Szlovénia és Románia pedig már kidolgozta a követelményeket, de azokat még nem hagyták jóvá.
E négy ország (Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Románia) közel nulla energiaigényű lakóépületekre vonatkozó nemzeti követelményeit vizsgálva a primer energiafogyasztásra vonatkozó követelményekben 30 és 217 kWh/m2év értékek között igen jelentős különbségeket találunk. A legalacsonyabb értékeket Horvátország alkalmazza, a legmagasabb értékeket pedig Románia állapította meg. A közel nulla energiaigényű lakóépületek primer energia felhasználásra vonatkozó követelményértékei az 1. ábrán láthatóak.

1. ábra. Közel nulla energiaigényű lakóépületek primer energia felhasználási követelménye

Az irodaépületek területén is nagy különbségek figyelhetők meg, a követelményérték 25 és 160 kWh/m2év érték között mozog. Horvátországban a közel nulla energiaigényű irodaházakra vonatkozó követelmény csak 25-30 kWh/m2év (köszönhetően az elektromos áram igen kis primerenergia-átalakítási tényezőjének), Romániában ez az érték 45 – 89 kWh/m2év, Szlovéniában 55 – 80 kWh/m2év, míg Magyarországon 132 – 160 kWh/m2év. Bulgáriában a jelenlegi „A” kategória követelménye jelenti a közel nulla energiaigényű épületet, így az irodaépületek primer energia felhasználása 70 – 140 kWh/m2év lehet. A közel nulla energiaigényű irodaépületek primer energia felhasználásra vonatkozó követelményértékei a 2. ábrán láthatók.

2. ábra. Közel nulla energiaigényű irodaépületek primer energia felhasználási követelménye

A közel nulla energiaigényű épületek követelményei között akkor is nagy eltéréseket találunk, ha az oktatási épületeket vizsgáljuk. Horvátországban a követelmény 50–55 kWh/m2év, míg Magyarországon és Romániában ez az érték lényegesen magasabb. Az előbbi esetében 90 – 150 kWh/m2év, az utóbbiban 92 – 185 kWh/m2év. Bulgáriában az „A” kategória követelménye 25 – 50 kWh/m2év iskolaépületekre és 33 – 65 kWh/m2év óvodákra. A közel nulla energiaigényű oktatási épületek primer energia felhasználásra vonatkozó követelményértékei a 3. ábrán láthatóak.

3. ábra. Közel nulla energiaigényű oktatási épületek primer energia felhasználási követelménye

Horvátország és Románia az egészségügyi épületekre vonatkozóan is meghatározta a közel nulla energiaigényű épület primer energia fogyasztásának követelményértékét. Horvátországban ez a követelmény 190–200 kWh/m2év, míg Romániában jóval kisebb, 76 – 167 kWh/m2év a követelmény. Bulgáriában az „A” kategória követelménye 70 – 140 kWh/m2év a kórházakra vonatkozóan.
Nagy eltérések figyelhetők meg a megújuló energiaforrások arányának számszerű követelményei között is, ráadásul néhány országban a bázis a primer energia, míg másutt az épületben felhasznált energia (az épületbe bevitt energia), vagy annak csak egy része. A célországokban a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya 10% és 55% között változik: Romániában 10%, Magyarországon 25%, Horvátországban 30%, Olaszországban 35-50%, Szlovéniában 50%, Bulgáriában 55%. A többi célországban, Macedóniában, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban nem határozták meg a közel nulla energiaigényű épületeknél a kötelező megújuló energiaforrás arányát.

2.3. A középület állomány közel nulla energiaigény szintre történő felújítását akadályozó és ösztönző tényezők
A RePublic_ZEB projekt célországaiban a meglévő középületek közel nulla energiaigényű épületekké történő felújítása hasonló ösztönző elemekkel és akadályokkal jellemezhető. Néhány országban vannak bizonyos eltérések, de általánosságban hasonló a helyzet. A főbb kiemelendő akadályok az alábbiak (4. ábra):

4. ábra. A középület állomány közel nulla energiaigény szintre történő felújítását akadályozó tényezők

1. A beruházások magas kezdeti költségei vagy a hosszú megtérülési idő a legtöbb célországban jelentős akadály a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületté történő felújítása esetén.
2. Az első ponthoz kapcsolódóan a középületek energiahatékonysági felújításához alacsony költségvetési keret áll rendelkezésre. Ez problémát jelent főként Horvátországban, Macedóniában, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, de ezen túl a meglévő épületek jelentős felújításai szinte minden célországban forráshiánnyal küzdenek.
3. Az alacsony energiaárak hátráltatják az energiahatékonysági projektek megvalósulását, mivel megnövelik az olyan beruházások megtérülési idejét, amelyek főként az energiafelhasználás és az energiaköltségek csökkentését tűzik ki célul. Macedónia, Magyarország, Románia, Portugália és az Egyesült Királyság szakértői emelték ki az alacsony energiaárakat, mint akadályozó tényezőt.
4. A közel nulla energiaigényű épületek követelményei 2018. december 31-e után lesznek kötelezők új középületek építése esetén. Ennek következtében nagyon kevés az olyan mintaprojekt, amely a közel nulla energiaigényű épület definíciója szerint valósult meg.
5. A legtöbb célországban közös akadály, hogy a közintézmények döntéshozó folyamataiban kevés hozzáértő szakember található, aminek következménye lehet, hogy hagyományos, kevésbé energiahatékony megoldások valósulnak meg.
6. Nehézséget okoz, hogy néhány országban (ahol számos régió található) a definíciók, algoritmusok és követelmények között országon belül is nagy különbségek vannak. Ez a nehézség megfigyelhető Olaszországban, Portugáliában és Macedóniában.

Megállapítható azonban, hogy az energiaköltségekben jelentkező megtakarítás, az energiaszolgáltatóktól való kisebb függőség és az épületek magasabb komfortszintje több országban is a felújítások ösztönzőjeként hat. A tervezett felújításokban az energetikai szempontok figyelembe vétele erősen függ az állami támogatási programoktól, mint például pénzügyi támogatások, adócsökkentések és alacsony kamatozású hitelek. A támogatási programokkal befolyásolható a felújításokhoz kötődő energetikai fejlesztések típusa és mértéke, ezért a pénzügyi támogatások növelése valamennyi célországban szükséges.

3. Összefoglalás
Megvizsgáltuk a dél- és kelet-európai célországokban a közel nulla energiaigényű épülethez köthető szabályozási környezet helyzetét, bemutattuk a közel nulla energiaigényű épület definícióját és a számszerű követelményeket, valamint értékeltük a meglévő épületek közel nulla energiaigényű felújítását ösztönző és akadályozó tényezőket. Összességében megállapíthatjuk, hogy az egyes célországok előírásait összehasonlítva a jelenlegi számszerű követelményértékek között nagy különbségek figyelhetők meg a különböző épülettípusokra (mind lakó-, mind nem lakóépületekre).
Ez részben az eltérő klimatikus viszonyoknak köszönhető, de meg kell jegyezni, hogy a hasonló klímájú országok, régiók között is jelentős eltérések figyelhetők meg.
Az elkészített értékelés alapját képezi a RePublic_ZEB projektben végzett további munkának, különösen a következő jelentésnek, amelynek fő témája a célországokban a középületek közel nulla energiaigényű felújítási lehetőségeinek vizsgálata.

Irodalomjegyzék
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Irányelve, 2. cikk (2) bekezdés
[2] D3.1 Report on the state-of-the-art of the EPBD national implementation, describing policy mapping comprising the assessment of the existing national plans, policies and regulatory frameworks of target countries, existing barriers and best practices. Public report, RePublic_ZEB projekt, 2015. január.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2015. ápr. 12.

Kiegészítés: falak alatt az összes határoló szerkezetet értettem!


Zoárd | 2015. ápr. 12.

A magyar "0" energiájú épületekkel kapcsolatosan a következő megállapításom van: Elég szigorú a megújuló energiára és a falakra vonatkoztatott elvárás. Ezzel szemben az összesített energia érték tekintetében érthetetlenül laza az elvárás. Nem tudom, mennyire volt végiggondolva, de ha a két szigorú feltétel meg van, akkor, ha a feje tetejére áll az építtető, akkor is bőven benne lesz a megengedett értékben! A megújulóval kapcsolatban egy zárt sorú belvárosi épületben nem lesz egyszerű a 25%-t produkálni. Meglehet az osztrákoknál már megszokott, elmenő szennyvízből visszanyert hővel kell majd megoldani a problémát.


Chiovini György | 2015. márc. 7.

Előre bocsátom, hogy nem vagyok tévedhetetlen. Nyugodtan lehet vitázni, ha nem meggyőző, amit írok. Hozok egy másik példát. "Támogassuk az energiahatékony termékek vásárlását." Előnyösek, de nem "elég sok" fogy belőlük. Ha olcsóbbá tesszük, többen meg tudják venni. Járjon hozzá x % támogatás (potya pénz). Fedezet: adóbevétel. Hatás: több adót kell beszedni. A valóságos ráfordítás nem lesz kevesebb, de egy részét úgy dobjuk össze. A gyártók számára ez vonzó. Nyilván elsősorban arra törekednek, hogy az energetikai jellemzőt hozzák a kívánt szintre. Nézik a várható élettartamot? Nem. Akkor azon egy kicsit lazíthatunk. Én ezt össznépi szembekötősdinek nevezem. Majd egyszer a fenntarthatóság lesz a Nr.1. Akkor a hosszú élettartamú készülékek kapnak támogatást... Mi lenne, ha vásárló számára lehetőség lenne alapos tájékozódásra, aztán döntene. Az adók egy részéből pedig olyan közcélú megoldásokat támogatnánk, ami lehetővé tenné a termékjellemzők objektív megismerését. Nonprofit laborokban bevizsgáltathatná a gyártó a portékáját. Maradva az épületeknél, szigorúan objektív monitorozás, és az adatok közzététele. Nagy segítség lenne a tervezőknek is, mert feketén-fehéren látszana, mit ér egy megoldás.


Chiovini György | 2015. márc. 7.

Kedves Zoárd! Én így látom. Furcsa lenne, ha az egyes országok eltérő nyomtávolságú vasúti pályákat építenének. Egyszerűsíti az életet, ha az országok kisfeszültségű rendszere és készülékei azonos (vagy közel azonos) frekvenciát és feszültséget használnak. Egyezzünk meg pl. a kötelező védőoltásokban, ha szabadon jövünk-megyünk egy földrajzi területen. De! Miért kell azonos határértéket előírni az ivóvíz egyes, káros szennyezőire? Miért kell egész Európában azonosan meghatározni a fényforrások energetikai jellemzőit? Miért kell egységes követelmények megfelelni a fűtőberendezéseknek a sarkkörön túl és a Földközi tenger partján? Szóval, nem lenne értelmesebb a legtöbb dolgot rábízni a helyben lakókra. Egy szeles tengerparti településen talán nem tragikus, ha egy "kicsit" füstöl a kémény. De egy völgyben fekvő üdülőhelyen indokolt akár drákói szigor is. Nem tudom, hogy II. József körül nyüzsögtek-e az akkori lobbisták. Ma véleményem szerint a brürokraták fülét tele duruzsolják az érdekcsoportok. ők pedig jó szándékuk teljes magabiztosságával gyártják a rendeleteket. Ezek generálják a helyi változatokat. Az sem egy utolsó kérdés - erre utaltál is - miért olyanok a helyi rendeletek, mint amilyenek. Nem jobb világ volt, amikor a műszakiak nagyobb önállósággal dolgoztak, de nem kellett a sokszor egymásnak ellentmondó, felesleges, akár értelmetlen előírások tengerében navigálniuk? Megoldhatatlan feladat egy épület hőtechnikai adatait az időszerű igények és peremfeltételek függvényében önállóan megválasztani? Mennyivel lesz jobb, ha valahol, valakik ezt már eldöntötték?


Zoárd | 2015. márc. 6.

Kedves Gyuri! 2018 január 1-től lesz U=0,24 W/m2K-es falunk. Pedig már most bőven lehet válogatni olyan határoló szerkezetekben, amig simán tudjuk ezt az értéket. Mondjuk 30 cm Protherm K +8 cm grafitos hőszigetelés, U=0,18 W/m2K tud.


Zoárd | 2015. márc. 6.

Kedves Gyuri! Ehhez a káoszhoz semmi köze az Uniónak. Ez az adott országok saját politikai-műszaki rendszerének tükre. Az Unió elvárásai, irányelvei egyértelműek és átláthatók. Példának okáért a határoló szerkezetekre réges-régen ütemezetten javasol értékeket. Ettől a magyar szabályozás fényévnyi távolságra van. Már 2008-ban amikor, bevezettük akkor sikerült elmaradnunk a tőlünk nem keletre lévő összes országtól. És ha megnézed a TNM rendelet még mindig az elmaradt 2008-as 0,45 W/m2K-nél tart a falak tekintetében. Röhej! EU javaslatok, 2012-re 0,30, 2015-re 0,26, 2019-re 0,22 W/m2K.


Chiovini György | 2015. márc. 6.

Nekem az Európai Unió egyre inkább II. József német-római császárt, cseh és magyar királyt juttatja eszembe. Finoman szólva szeretett rendeleteket alkotni. A történet vége megtalálható többek között a középiskolai tananyagban.


Zoárd | 2015. márc. 6.

A cikkből azt a következtetést vonom le, hogy a 0 energiájú épületek tekintetében teljes a káosz. Ha ezt egy másik bolygóról, vagy egy másik földrészről jövő mérnök elolvassa, akkor biztos, hogy röhögő görcsöt kap. Mondjuk a követelmény értékeken felül érdekes lett volna az is, hogy a számítási eljárások mennyiben különböznek. Ha azokban is ekkora szórás van, akkor a követelmény érték összehasonlításnak megkérdőjelezhető az értelme.

Facebook-hozzászólásmodul