Szigorodhatnak a minősítési feltételek?
2015. február 6. | e-gépész | | 8 |
Tapasztaltabb kollégák részéről merült fel az igény arra, hogy a jogosultság megadásánál legyen szigorúbb a Kamara. Hivatkoztak a sok, tapasztalat és kellő tudás hiányában elrontott tervre, perre.
Igényként merült fel egyrészt, hogy a jogosultsági kérelemhez a mai kettőnél több referenciát kelljen beadni, valamint hogy szakmailag hibás tervek esetén a jogosultság visszavonható legyen. Barsiné Pataky Etelka elnök asszony felvetette, hogy érdemes lenne tárgyalásokat kezdeményezni az Igazságügyi Szakértői Kamarával annak érdekében, hogy az épületgépészeti vonatkozású peres iratokat, szakértői véleményeket az MMK megkaphassa, és azok alapján lefolytathassa az eljárásokat. Ezt a jelenlegi törvények nem engedik, de törvénymódosításra javaslatot lehetne tenni.Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Kovács László | 2015. márc. 5.
Kedves Béla! Bizonyos könnyebbség lenne nekem, ha olyan állításokat kellene megvédenem, ami a hozzászólásomban szerepelt. Mi is volt az: A fiatal kollégáknak a tervezői jogosultságot megadó, vagy tőlük megtagadó bizottság egyik tiszteletre méltó, nagy tudású, egyébként általam névvel nem említett tagjának a ”JELENLEG ÉRVÉNYES KAMARAI NÉVJEGYZÉK SZERINT NINCS TERVEZőI (!) JOGOSULTSÁGA”. Ennyi volt, és ez az MMK honlapján ellenőrizhető: http://mmk.hu/profil/view?id=12046 Amúgy természetesen aktív kamarai tag, nagy szakmai tapasztalattal és a névjegyzék szerint: TÉ - épületek energetikai tanúsítása, SZÉS6 - épületenergetikai szakértés, FH - hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata, FL - légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata, címen vannak jogosultságai. Speciel a ”G - Építmények gépészeti tervezése” nem szerepel a listán. És még az is lehet, hogy ez a lista hibája. Bántani nem akartam, személy szerint nem izgat az ügy, optikailag ugyan kicsit furcsa, de inkább, mint érdekességet említettem, a négy, tervezési jogosultsággal bíró egyetemi docens, köztük két tanszékvezető mellett ellenpontozásként. Úgy látszik nem jött be. Ami a másik dolgot illeti. Az utóbbi napok cikkeiből nekem úgy tetszik, hogy a tisztújításon egy kész ötletgyár működött. A kamarai ügyvédről szóló javaslat néhányszor már tényleg felbukkant a honlapunkon, a Budapesti Szakcsoportról szóló beszámolókban, szűkszavúan, egy-egy rövidke bekezdésben. Szerintem elsikkadt. A többi ötlettel kapcsolatban (differenciált MÉDI, "normatív" cégminősítés, a minősítési feltételek szigorítása) nincsenek még emlékeim sem. Én nem ilyesmire gondoltam. Jó dolog, ha valakinek van egy gondolata, de akkor dolgozza is valamelyest ki. Mondjuk, mint egy mérnök. Hány peres ügyünk lehet egy évben, hány olyan kolléga van, aki nem tudja, hogy ilyen esetben kihez forduljon, és a kamarába fektetné a bizalmát? Mennyi pénzt ölne ebbe az éves tagdíjba építve? Mi legyen azokkal, akár velem is, akiknek még soha nem volt ilyen ügyük, és ha lenne, sem a kamarától várná a segítséget? ők is fizessenek, vagy legyen a dolog önkéntes, országos legyen a jogsegély rendszer, vagy megyei? És így tovább. Ha összeáll a dolog, lehet ebből egy cikket kerekíteni, és megszondáztatni az érintett tagságot, mert rájuk tartozik. Ilyesmi egyik szóban forgó kérdésben sem történt. A tisztségviselőink nem igazán grafománok, én meg többet vártam az elérhetőnél.
MP | 2015. márc. 5.
Kedves László! Bokor András természetesen kamarai tag, ahogy ez a kamarai névjegyzékben látható: http://mmk.hu/profil/view?id=12046 A kamarai ügyvéd ötlete több éves történet, az e-gépész többször írt róla, rákeresve a kamarai ügyvéd szóösszetételre több találatot is adunk. A Tisztújításon sok téma felmerült, amelyeket (elvben feltétlenül, a gyakorlatban valóban nem száz százalékosan) a tagság által megválasztott küldöttek vezettek elő, ezért mindenképpen érdekesek számunkra.
Kovács László | 2015. márc. 4.
Kedves Zoárd! Azt, hogy Bokor András többet tervezett életében, mint a másik négy bizottsági tag együttvéve, nem vonom kétségbe. Az, hogy a ”jelenleg érvényes kamarai névjegyzék szerint neki nincs tervezői jogosultsága” (mindössze ennyit írtam), az MMK honlapján könnyen ellenőrizhető. Egyébként szerintem sem ő itt a gyenge láncszem. Jobban izgat, hogy az utóbbi idők kamarai vonatkozású cikkei így kezdődnek: ”A Tagozat tisztújításán a MÉDI témaköre is szóba került” ”Tapasztaltabb kollégák részéről merült fel az igény..” ”A tagozati tisztújításon elhangzott egy olyan javaslat..” Majd ezek után következtek az ismert problémás ötletek a kamarai hatáskör valamilyen növeléséről, amire Barsiné Pataky Etelka elnök asszony reflektált is. Elénk már így jutott a hír. Fogalmazzunk egyértelműen, az ötletgazdák megkerülték az érintett tagságot. Ha már Bokor András került szóba: ”E felvetéshez kapcsolható Bokor András kérdése is, ami a régóta húzódó kamarai ügyvédi képviselet problémáját feszegette. A javaslat szerint meghatározott plusz összegért, ami az éves díjhoz társulna, a Kamara ügyvédje képviselné a tervezőt (és vállalkozását) nemfizetés, vita esetén - természetesen akkor, ha a kolléga mindent jól csinált, és igaza van. Az ötlet haszna vitathatatlan, hiszen itt is egy ügyvédi átalánydíjat lehetne kialkudni, másrészt az MMK tekintélye gyorsabb és tisztább ügymenetet generálna.” Ha jól értelmezem, emeljék a tagdíjat, de az tartalmazzon valami esetleges jogi védelmet. Kíváncsi vagyok, ha ezt a gondolatot itt teszik először közzé, mielőtt az elnök asszonynak vetik fel, mi lett volna a reakció. Lehet bárkinek bármilyen, a tagságot érintő ötlete, gondolata, javaslata, de ha lehet, először itt, a tagozat honlapján publikálja, és ha pozitív a visszajelzés, csak akkor lépjen tovább.
Zoárd | 2015. márc. 4.
Kedves László! Szépítsünk, a Bokor Andrásnak van tervezői jogosultsága és tapasztalata is bőven, a többi igaz.
Kozma.Tibor | 2015. márc. 4.
Kissé szkeptikus vagyok. Szakmai tapasztalatot benyújtott referencia lista alapján szerintem nem lehet pontosan felmérni, bármilyen hosszút is ad az ember. Ki ellenőrzi azt, hogy valóban részt vett-e az illető a tervek elkészítésében, vagy csak a nevét ráírta/ráíratta?! Az engedély visszavonás is ingoványos talaj. Mert hát ki tudja, pontosan milyen igények alapján indult a tervezés. Mondok példát: a megrendelő ragaszkodik egy terméktípushoz, vagy termékkörhöz, esetleg egy-egy műszaki megoldáshoz, vagy rossz alapadatokat ad (pl. belső hőterhelés). Tegyük fel, a tervező jelezte, hogy ezt nem így kéne, mert nem fog működni, de a Megrendelő köti az ebet a karóhoz. És máris "hibás" a terv. A tervező és a Megrendelő vitatkozni kezd és végül a bíróságon kötnek ki, ahol megítélésem szerint ma inkább jogszolgáltatás, mintsem igazságszolgáltatás zajlik. Leegyszerűsítve: nem feltétlen az igazság győz, hanem a "jobb" ügyvéd (szándékosan idézőjelben írtam a jobbat). Hány sajtóhírt olvashattunk, ahol ugyanazon eljárás során homlokegyenest ellentétes szakértői vélemények látnak napvilágot.
Kovács László | 2015. márc. 3.
A tervezői jogosultság megadásának kérdésében illetékes tagozati Minősítő Bizottság, illetve mai nevén már Szakértői Bizottság öt tagjából négy egyetemi docens. Az ötödik egy épületgépészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője. A jelenleg érvényes kamarai névjegyzék szerint neki nincs tervezői jogosultsága. Persze nem kell tyúknak lenni, hogy megállapíthassuk, jó-e a tojás, amely megállapítás úgy tűnik, nálunk a terv-tervező összefüggésben is igaz.
Zoárd | 2015. márc. 3.
Egyelőre még abban se jutottunk dűlőre, hogy milyen minőségű terveket kell készíteni. Ehhez képest már vissza is vonnánk a jogosultságot, hát ez elég abszurd. Talán, ha lesz korrekt elvárás és lesz egy etikai kódex, akkor lehet erről beszélni, egyéb esetben csak a Kamara túl hatalma nyilvánul meg. Egyszer jutottam el majdnem peres ügy közelébe. Nos, a saját kamarám Nonprofit Kht.-ja olyan szakvéleményt írt, hogy azon gondolkodtam, hogy etikai bizottság elé rángatom az idős nagy tekintélyű kollégákat, akikről a szakvélemény alapján az derült ki, hogy el vannak maradva 10-15 évvel az épületgépész szakma elvárásaitól.
Zoárd | 2015. márc. 3.
Én is elég Öreg vagyok, azaz úgy gondolom, hogy nem kéne azt a kevés fiatalt, aki balga módon idetéved az épületgépész szakmába, levegőhöz jutni. Menjenek csak ki külföldre, rontsák ott a minőséget. Esetleg elmehetnek közmunkára és Mi Öregek szívesen segítjük az államot és adunk a közmunkásoknak egy kis feladatot – persze a 47 eFt-os bérüket remélem, állja majd az állam. Polgári peres ügyekbe, amibe eddig beleláttam, ott olyan igazságügyi szakértői vélemények voltak, amit jobb gyorsan elfelejteni és semmi esetre sem felhasználni. Komolyra fordítva a szót. Nem kéne hatósági feladatokkal átvenni a Megrendelő feladatát! És itt újra visszatérünk a tervellenőrzési kötelezettséghez a tervezési díjakhoz és a jogi környezethez, erről már többször szóltam, de most újra leírom: Minden terv egyedi termék, a hiba lehetősége mindig benne lesz. Az ellenőrzéssel a Megrendelő leveheti magáról a saját felelősségét, ha nem ellenőriztet, akkor felesben felelős a hibáért. Tervkészítés és terv ellenőrzéshez is kötelező legyen, a felelősség biztosítás. Az alacsony vállalási díj egy kényes terület, erről nem lehet ilyen röviden írni.
