e-gépész online szaklap

A BIM használata egy átalakítás során

2015. január 22. | e-gépész| |  0 |

Amikor meglévő épületekhez használják a BIM-alkalmazásokat, gyakran nem egyszerűen az a kérdés, hogy „mit lehet modellezni”, hanem hogy „mit érdemes modellezni”.

A válasz szakáganként változó lehet.

Egy statikus szerepe egy felújítás során gyakran kisebb, mint az építészeké vagy a gépészmérnököké. Valószínűleg kevésbé hatékony módja az idő- és erőforrások kihasználásának, ha az épület azon részeit is modellezik, amelyeket szerkezetileg, vagy gépészetileg nem szükséges átalakítani. Másrészt viszont dönthet úgy a tulajdonos vagy a megbízó, hogy az adott projekt keretében nagyszerű lehetőség kínálkozik az egész épület tervdokumentációjának naprakésszé tételére. Ilyen esetekben a modellezés terjedelmét ennek megfelelően állapítják meg.

Áttervezési projekteknél elsőként a következő kérdéseket érdemes feltenni a BIM alkalmazások könnyebb használatához.

Mit érdemes modellezni?

Egy meglévő épület esetében a modell legalapvetőbb részei az épülethez hozzáadott új elemek. A többi meglévő szerkezet akár egy korábbi modell kétdimenziós CAD-fájlaiból, akár a jelenlegi modell építészeti információs alávetítéseként jelenhet meg a háttérben.

A következő szint az új elemek, valamint az új elemekhez kapcsolódó, vagy módosuló meglévő elemek lemodellezése. Például az épület egyik szintjén egy új nyílás áthidaló gerendájának hozzáadásakor modellezni kell az új gerendát és az azt tartó szerkezeti elemeket (tartókat, pilléreket, falakat). Az új nyílás jobb megjelenítéséhez érdemes modellezni a meglévő födémet is.

Előfordulhat, hogy végül a teljes meglévő szerkezetet modellezni kell, ha azt a felújítás terjedelme indokolja, vagy a szerződés megköveteli. Ez leegyszerűsíti a „vajon ezt kell-e modellezni?” kérdést, viszont bonyolítja a „valójában mit modellezünk, és igazából mennyi az információnk róla?” kérdést.

A Londoni Blackfriars Stadion átépítésének renderelt képe. A tervezési folyamat során az AutoCAD, az Autodesk Revit, az Autodesk Navisworks és az Autodesk 3ds Max szoftvereket használták.
A kép a Network Rail and Jacobs tulajdona.

Mennyire valós a modell?

Egy meglévő épület esetében a BIM alkalmazás használata mindig együtt jár egy bizonyos fokú bizonytalansággal. Hogy mekkorával, az függ a rendelkezésre álló meglévő tervdokumentáció fajtájától, valamint annak megbízhatóságától.

Egy épülethez általában fellelhetők valamilyen kiviteli tervek. De ezek valóban az épület aktuális állapotát mutatják? Megvannak vajon az esetleges korábbi felújítások tervei is? Ha ezek régiek, vajon még értelmezhetők? Készült geológiai felmérés a tervdokumentáció mellékleteként, hogy azt alátámassza? A teljes épületet, vagy annak csak egy részét sikerült felmérni? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok segíthetnek arra rájönni, hogy a kérdéses gerenda valóban ott helyezkedik el, ahová a modellben kerül, vagy helye csupán az éppen legvalószínűbbnek tűnő tippre épül.

Ennek a kihívásnak az egyik lehetséges megközelítése egy háromszintű osztályozási séma alkalmazása a modellben lévő információk valódiságának megállapítására. A skála felső szintjén helyezkednek el a felméréssel ellenőrzött elemek. Ezek azok az elemek, amelyeknek a méreteit, a terven való elhelyezkedését és magassági szintjét valaki a helyszínen egy mérőszalaggal, egy lézerszkennerrel vagy egyéb felmérési eszközzel ellenőrizte. (x)

...cikk folytatása az autodeskforum.hu közösségi portálon

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul