e-gépész szaklap

Cserépkályha és épületgépészek

Frissítve: 2014. november 10.

Szerző: Nagy Zoltán cserépkályhás, okleveles mérnök

Hasznos volt Eddig 240 látogatónak tetszett

Az építész és épületgépész kollegák számára (is) eléggé ismeretlen terület a cserépkályha, ezzel a problémával munkám során gyakran szembesülök. Így egy új ház tervezésekor, még ha a tulajdonos meg is említi, hogy a házba az építkezés alatt, vagy később cserépékályhát fog építtetni, nem megfelelően készítik elő a cserépályha helyét. Példul az építészek a legritkább esetében kalkulálnak a cserépkályha tömegével, így nem tervezik be a kémény mellé a megfelelő teherbíró alljzatot. Az épületgépész tervezőknek (időnként) eszükbe jut ugyan, hogy külső légbevezetéshez betervezzenek egy csatornát a ház alapjába, de mivel nem tudnak róla, hogy a cserépkályha égéslevegő-térfogatáram igénye többszöröse, mint bármi más tüzelőberendezésnek (a szakaszos működésből adódóan), ezért azt minden esetben jócskán alulméretezik.

Mivel a tulajdonos sokszor csak akkor keresi fel a cserépkályhást, amikor a fentiek már nem orvosolhatóak, a megfelelő cserépkályha építése akár meg is hiúsulhat. Sőt, mivel a fentiekkel - képzés híján - a legtöbb cserépkályhás sincs tisztában, a legnagyobb jóindulattal megépítik a cserépkályhát a már adott körümények közé - aminek aztán sok esetben ugyancsak csalódás a vége.

Saját használatra már rég készítettem egy építészeknek, épületgépészeknek szóló tervezési segédletet, amiben leírtam, hogy egy új ház tervezésekor hogyan kell előkészíteni a terepet egy cserépkályha számára: http://kalyha.hu/muszaki_kovetelmenyek.pdf


Hasznos volt Eddig 240 látogatónak tetszett

Nyomtatható változat

Hozzászólások:

  • Zoárd

    2014. november 11 - 17:02:19
  • Nagyon tanulságos a letölthető leírás.
    Igazából csak azt nem tudom, hogy hogy jön ki a 4 kW-12 óra üzemidejű cserépkályhára a 138 m3/h égési levegő.
    Ha jól értem egy ilyen cserépkályha 48 kWh energiát ad le, vagy éget el.
    Nem inkább a 12 óra alatt kell összesen a 138 m3 égési levegő, ami 1 órára vetítve 12 m3/h??
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2014. november 11 - 17:10:58
  • Persze kijöhet a 138 m3/h úgy, hogy az első egy óra alatt leég a 48 kWh-hoz szükséges kb 12 kg fa és akkor valóban az első egy órában szükség van erre a légmennyiségre. De akkor az égés tulajdonképen 48 kW-al üzemel az első egy órában.
    Nem vagyok kályhaszakértő.
    Eddig csak akkor kerültem szembe kályhaproblémával, amikor már megépítette a "mester" és nem működött a kályha.
    Ebben a pár esetben kivétel nélkül olyan kéményre sikerült a mesternek kályhát telepíteni, amire semmit se lett volna szabad rákötni (4 m hatásos magasságú kémény 1,5 m-es elhúzással, stb.) és természetesen a légpótlásról szó sem volt.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Zoltán kályha

    2014. november 11 - 19:12:59
  • Úgy jön ki, hogy a cserépkályha szakaszos üzemű. A 12 óra fűtési idő összes leadott energiáját 1 óra 17 perces tüzelés alatt szabadítjuk fel (szabvány szerinti tüzelési idő, ezzel kell számolni az áramlástechnikai méretezésnél - egyébként a valós égési idő valóban e körül szór).
    Tehát a tüzelő igény egy begyújtásho: (4kW*12h)/(4,17kWh/kg*0,78)=14,76kg
    4,17kWh/kg a fa szabvány szerinti fűtőértéke, 0,78% a cserépkályha minimális hatásfoka.
    A fa elméleti égéslevegő igénye 4 m3/kg, a légfelesleg szabvány szerint 2,95
    14,76 kg fa égéslevegő igénye 174 m3
    Az égési idő 1 óra 17 perc, tehát az égés levegőigénye 136 m3/óra (amíg ég a tűz, utána a következő begyújtásig semmi).
    A levegő csatorna ellenállásának számításakor viszont ezzel a térfogatárammal kell számolni, és nem pedig az egész napi átlagos levegőigénnyel.

    Pont ez az egyik hiba, amit az épületgépészek gyakran elkövetnek, és éppen ezért írtam a fenti tervezési segédletet.
  • Ezzel a hozzászólással 4 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Zoltán kályha

    2014. november 11 - 19:14:55
  • természetesen 78%, nem pedig 0.78%
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Zoárd

    2014. november 12 - 07:15:43
  • Kedves Zoltán! Köszönöm a felvilágosítást!
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • TervezőHölgy

    2014. november 12 - 11:16:57
  • Most, hogy a lakások hővisszanyerős szellőztetésével oly sokat foglalkozunk, éppen ideje volt ezzel az általunk nem ismert területtel is szembesülni a számok alapján. Köszönöm a segítségét.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Antal

    2014. november 14 - 10:37:12
  • Kedves Zoltán!
    Szerveznek cserépkályha építésre-tervezésre, méretezési részletekbe is belemenő képzéseket kis hazánkban?
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Zoltán kályha

    2014. november 14 - 15:07:52
  • Kedves Antal!

    Sajnos mint sok más szakmában, a cserépkályhás szakmában sincs korszerű képzés. Sőt még képzésnek is túlzás nevezni...
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • András

    2014. december 13 - 20:41:36
  • Az égési levegő betáplálására a javasolt módszer nem tökéletes- olvasmányaim szerint. Az egyik európai környezetvédelmi intézet felmérte a házak környezetének a nyomás viszonyait. Ami nyilvánvaló volt hogy az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon, ahol az ajtók és ablakok nagy része is található, a földközelben, 1,5 méterig kb. kedvezőtlen a kályha részére a levegő beszívási lehetősége. Érdekesség hogy a szélirány felőli oldalon is kedvezőtlen. Ezért a 2 méter feletti magasságba javasolják a betápot, illetve a kéményen keresztül előmelegítve. A lakáson belülről történő betáp a magas páratartalom miatt is kedvezőtlen.
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)
  • Nagy Zoltán kályha

    2014. december 14 - 13:26:47
  • Kedves András!

    Tapasztalataim szerint a gravitációs üzemű tüzelőberendezések sokkal rosszabbul működnek felülről bevezetett külső égés levegővel - főleg ha a lefele közlekedő égés levegőt közben még melegítjük is. Az indítás sokkal nehézkesebb (és ennél még sokkal kellemetlenebb anomáliák is előállhatnak), de a stacioner állapot beállta után is jóval nagyobb ellenállással kell számolni.
    A segédletet egyébként az MSZ 845 szabvány szerint állítottam össze, az EN 13384-1 figyelembevételével.
    De tapasztalataim szerint is jobban működik és indul a cserépkályha is és kandalló is, ha az égéslevegő bevezetés a javaslat szerinti. A kéményen át történő légbevezetést inkább mint második lehetőséget szoktam ajánlani, ha emez valamiért nem , vagy nehezen kivitelezhető. De csakis külön légbevezetőaknás kéménnyel, és nem pedig koax rendszerben. Annak olyan jelentős ellenállása van, hogy gravitációs üzemű cserépkályhával vagy kandallóval nem működne megfelelően.

    Persze a forásaim és tapasztalataim semmiképpen sem mindenhatóak. Megjegyzésével nagyon felizgatott, kíváncsi lennék az ominózus olvasmány forrásaira. Ha publikus, akkor akár itt, ha nem, akkor e-mail címem a weboldalamon. Minden új ismeret érdekel, amivel akár kicsit is tökéletesebb lehet a munkám!
  • Ezzel a hozzászólással 0 olvasó ért egyet.
    (Az egyetértéshez be kell jelentkezni)

Hozzászólok a cikkhez:

Új hozzáférés:

Regisztrálok

Meglévő hozzáférés: