e-gépész online szaklap

Csak lélegző lakás kaphasson pályázati támogatást!

2014. szeptember 23. | e-gépész | |  25 |

Kiírták az idei nyílászáró- és fűtéskorszerűsítési pályázatokat. A nem átgondolt energetikai korszerűsítések miatti halálesetek, balesetek elkerülése miatt nyílt levélben fordul a pályázókhoz és a pályáztatókhoz a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és több civil szervezet.

Ne kaphasson támogatást ablakcserére és fűtéskorszerűsítésre az a pályázat, amelyben egyértelműen nem gondoskodnak a megfelelő szellőzésről és az esetleges CO-védelemről – kéri a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és több civil szervezet.

Ablakcsere kontroll nélkül?

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata minden épületgépész és kéményseprő álláspontját közvetítve kijelenti, hogy a szakma jó ideje egységesen küzd azért, hogy minden nyílászárócsere átgondoltan és ellenőrzötten történjék! Amennyiben ugyanis szűklátókörűen csak az energiatakarékosság szempontjaira figyelünk, akkor jöhet a fejfájás, a penészesedés, a CO-mérgezés, és a legrosszabb esetben a TRAGÉDIA.

Tudomásul kell venni, hogy nem csak az ember, a tüzelőberendezés, hanem a lakás is igényli a friss levegőt. Sokan úgy érvelnek, hogy majd gyakrabban nyitják ki az ablakot, amire persze éjszaka nem kerül sor, így „érthetetlen okból” (a szén-dioxid feldúsulása miatt) fejfájással ébrednek.

A nyílt égésterű tüzelőberendezések a helyiségből veszik, vennék az égési levegőt, ami viszont a nyílászárócsere után nem pótlódik, hiszen az új ablak és ajtó mintegy levákuumolja a lakást. Mérések bizonyítják, hogy ilyen esetben a legjobb minőségű tüzelőberendezések is CO termelővé válnak, és mérgezést okoznak, okozhatnak.

Egy 4 tagú család életvitele (mosakodás, mosás, főzés stb.) következtében naponta több, mint 10 liter víz (pára formájában) kerül a lakás levegőjébe, ami megfelelő szellőztetés nélkül penészesedéshez vezet.

Ezen indokok miatt javasolják a szakemberek, hogy az energetikailag fontos nyílászárócsere előtt épületgépész vizsgálja meg a jó légszigetelés belső komfortra gyakorolt hatását, és tegyen javaslatot a kiegészítő beavatkozásokra (kontrollált levegőbevezetők beépítésére, vagy szabályozott gépi szellőztetésre stb.)

Így kerülhető el, hogy a sok pénzbe kerülő ablakcsere után a lakó ne kerüljön sokkal rosszabb helyzetbe!

Dr. Chappon Miklós
Magyar Mérnöki Kamara, Épületgépészeti Tagozat
elnök

A nyílt levél előéletéről:
Az épületgépész és kéményseprő szakma régi "vesszőparipája" a kérdés. Sajnos, szavunk nem mindig jut el a döntéshozókhoz. Az e-gépész és a VGF szaklapok most felajánlották a szakmai szervezeteknek, hogy közmédiás sajtókapcsolataikat felhasználva eljuttatják kiáltványukat a szélesebb közönséghez. Ma, szeptember 23-án, délelőtt 11 tájban a levél elment - kíváncsian várjuk, lesz-e eredménye.
Még egy fontos, technikai jellegű megjegyzés: lehetséges nyilatkozóként több épületgépész és kéményseprő szervezet vezetőjét is megadtuk a médiáknak, a levél aláírójaként mégis csak az MMK ÉgT szerepel. Ennek oka kettős: egyrészt nem volt idő az ötlet megszületése és a levél kilüldése (mely a kazános és nyílászárós pályázat kiírásához lett időzítve) minden egyes szövetséget megkeresni, és minden részletet leegyeztetni, így a sok, de hiányzó aláírásokkal elegy megoldás helyett az egy aláírásos változatot választottuk, remélve és híve, hogy a levélben foglalt gondolatok az egész szakma sajátjai.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Balogh Ervin | 2014. okt. 11.

Én azt látom, hogy az itt hozzászóló emberek egyetértenek az összes lényeges kérdésben. Ez természetes is, hiszen ez egy szakma, és mindannyiónknak ugyanazt tanították, függetlenül attól, melyik egyetemre jártunk. Ugyanakkor éles kontrasztot látok a szakmérnökök és a laikusok tudása között, még az alapvető fogalmak kapcsán is. Az, ami nekünk természetes, az átlag ember számára nem természetes, de még csak nem is ismert fogalom. Sok embernek - túl soknak - fogalma sincs a szellőztetés alapkérdéseiről. Ennek is, mint még sok másnak már az alap oktatásban is szerepelnie kellene. Ott vannak a biciklisták, ha szabad lesz kicsit elvonatkoztatnom. Ha a KRESZ nem képezi a hetedikes-nyolcsadikos anyag részét, és nem kell minimum vizsgát tenniük nyolcadik végén, akkor ne is vegyenek részt a forgalomban ezek az emberek felügyelet nélkül. Nos hát ugyanígy, már idejekorán el kellene kezdeni a felkészítést az életre, és hol máshol, mint az iskolapadban? Itt szemléletmód változásra van szükség. Az meg nem igazán megy egyik napról a másikra.


Szakos Péter | 2014. okt. 1.

Kedves György! Nem a szabályokat kellene bonyolítani, hanem az ellenőrzést és a számonkérést kell szigorítani. A többi a személyes felelősség dolga. Azt gondolom az a műszaki probléma ami 1 oldalon nem foglalható össze, úgy hogy azt egy egyszerű ember ne értse meg, nem létezik. Ha nem érti meg, hogy kell a levegő, akkor így járt, jönnek a következmények. Amint azt Ferenc is említette, és mindannyian tudjuk, a Magyar szabályozás legtöbb esetben túlzó, ez generálja azt hogy sokan nem a hivatalos utat járják. És ha egyszer valaki elindult azon az úton, az egyszerűbb, olcsóbb, de már veszélyes megoldások is megvalósulnak.


Chiovini György | 2014. szept. 30.

Pontosítást kérek. Hol húzódik a határ, mikor tilos, mikor szabad az égési levegőt a felállítás helyéből használó tüzelőberendezést telepíteni? Gondolok itt a kazánházakra.


Fazakas Miklós Feren | 2014. szept. 30.

A fentiekből következik, hogy a korszerű nyílászárókkal rendelkező lakások megfelelő légcseréjét nem a nyílt égésterű tüzelőberendezések kéményhuzata segítségével l kell biztosítani, mert ez a korábbi, korszerűtlen épületek légellátási rendszerének egyik eleme. Ha energiatakarékos épület kívánunk létrehozni, amelyben alkalmazhatók az olyan korszerű technológiák is, mint például a szagelszívó, szárítógép, vagy központi porszívó is, akkor a légellátást, szellőzést a kéményektől függetlenül kell megoldani. Teljesen nyilvánvaló, hogy lég-tömör ablakok mellett nem üzemeltethetők olyan átfolyós gázvízmelegítők, gázkazánok, amelyeket arra terveztek, hogy a nyílászárókon keresztül 70m3/h levegőt kapnak, amely levegő mennyiség részben égéstermékké alakulva a gravitációs kéményen keresztül kell távozzon. E gy átalagos méretű lakás légtere az ablakok bezárást köbvető 0,1 másodpercig képes tovább biztosítani az előbbi gázkészülékek levegőellátását, a lakótér nyomáscsökkenése árán. Ezt köbvetően, lég-tömör nyílászárók esetén, a gázkészülék összes égésterméke a felállítási helyiségbe áramlik. Gondolom ennyi elég is a gyakori szellőztetés hatékonyságáról, amelyben oly sokan bíznak, az ablakcseréket követően. Fontos, hogy le kell bontani minden olyan akadályt, amely akadályozza a korszerű épületfűtésre történő áttérést, például az OTÉK Európában egyedül álló „10m-es” előírását, amely lakásonként 250 -300eFt-al teszi költségesebbé Magyarországon az EU rendeleteknek megfelelő gázkészülékekre történő átállást és ezzel akadályozza a Magyary programban is szereplő egyszerűsített gázkészülék cserével történő épületkorszerűsítéseket. Így mindenféle kényszermegoldás születik az elavult, energiapazarló és veszélyes „B” típusú épületfűtés fenntartása érdekében. Helyette át kell térni a vonatkozó európai szabványban foglaltak megkövetelésére, amely rendezi a műszaki biztonsági és környezet védelmi kérdéseket. Az OTÉK-ban pedig kizárólag az építészettel összefüggő kérdések maradnának. Így sokkal több meglévő épületjárat lenne felhasználható a lakás megfelelő minőségű szellőző levegővel történő ellátására és csökkenne a szénmonoxid mérgezéses balesetek száma is.


Fazakas Miklós Feren | 2014. szept. 30.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy ha az összenyitható légtérben nyílt égésterű gázkészülék van, akkor a nyitható ablakok a felhasználói gázberendezés részét képezik (lásd gáztörvény és rendeletei). Az ablak egy olyan szerkezet, amelynek résein keresztül történik a nyílt égésterű gázkészülékek levegőellátása, amire minden érvényes gázterven felhívták a figyelmet. Ha a fürdőszobában van például egy nyílt égésterű átfolyós gázvízmelegítő, akkor a hálószobai ablak cseréje gázterv köteles, amelyet a gázelosztónak engedélyeznie kell a csere előtt. Ebből következően az ablakcseréhez légellátás és kéményméretezés számítás szükséges. Nyilvánvaló, hogy pályázati rendszerben csak a jogszabályoknak megfelelő megoldások támogathatók. Alapelv, hogy egy üzemelő rendszer állapotát a létesítéskor érvényes előírások szerint kell fenntartani. Számottevő átalakítás esetén viszont átalakításkor érvényes, aktuális szabályoknak kell megfelelni. Az ablakcsere a légellátás teljes átalakításával jár, s ez már nem tartozik a meglévő rendszer állapotának létesítéskor érvényes előírások szerinti fenntartásának kategóriájába. Azaz ablakcsere esetén a mai előírásoknak kell megfelelni. Az ablakcserék a szilárd és olajtüzelésű berendezések légellátását is érintik. Amikor az állampolgár az ablakcseréhez szakembert hív, akkor tulajdonosról a szakembere száll át annak felelőssége is, hogy az általa végzett beavatkozás megfeleljen a szakmai szempontoknak és valamennyi vonatkozó jogszabálynak, hiszen az egyszerű állampolgár éppen azért hív szakembert egy feladat végrehajtására, mert nem érzi magát kellően felkészültnek az adott feladat végrehajtására. Ebből következően biztosan nem aludnék nyugodtan, ha valakinél úgy cserélnék ablakot, hogy nem ellenőriztettem a nyílt égésterű tüzelőberendezések megfelelő levegőellátását. A szénmonoxid mérgezéses balesetek kapcsán nyilvánvalóan kiderül, ha a baleset előtt egy szakcég ablakcserét hajtott végre. A vád gondatlanságból elkövetett emberölés lesz. A pályázati rendszerhez visszatérve egyértelmű, hogy a nyílászáró cserékre vonatkozó pályázatokat legalább a nyílt égésterű, gravitációs kéménybe kötött gázkészülékek esetén össze kellene kötni a zárt rendszerű gázfűtésre történő kötelező átállással. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2013-as EU rendeletekben foglaltak következtében 2015. szeptember 26 után véglegesen megszűnik a „B” típusú gáz-vízmelegítők és „B” típusú gázkazánok értékesítése az EU területén. Azaz a „B”típusú épületfűtés fenntartását az EU energiahatékonysági okból, logikusan nem tarja támogathatónak. Ablakcserék esetén az energiapazarló „B” típusú fűtés fenntartása érdekében jelentős többletköltségek merülnek fel, amelyek ma még elszámolhatók a pályázati rendszerben. Tehát lényegében egy energiapazarló megoldás fenntartását támogatnánk. A „B” típusú épület fenntartásával egy olyan rendszert hozunk létre, amelyben olyan tüzelőberendezések vannak, amelyek helyett 2015 szeptembere után nem vásárolhatók majd csere készülékek. Így nyilvánvaló, hogy a tulajdonosok 2015 szeptembere után a meglévő, elavult készülékeik élettartamát próbálják majd meg fenntartani a végtelenségig. Nem csökkeni, hanem nőni fog a szénmonoxid mérgezéssel járó balesetek aránya. A fentiek egyike sem lehet cél. Az is nyilvánvaló, hogy az ablakcserék kapcsán értelmetlen előírni a kények olyan bélelését, amely csak a hagyományos, nyílt égésterű gázkészülékek csatlakoztatását teszik lehetővé, hiszen mi értelme a kémények olyan felújításának, amelyhez egy év múlva már nem vásárolhatunk ráköthető tüzelőberendezést. Helyette az épületben meglévő járatok ésszerű felhasználását kell megtervezni és olyan átalakításokba szabad csak pénzt fektetni, amelyek biztosítják a korszerű zárt rendszerű fűtésre történő átállás lehetőségét, minden lakásban. Ebben nagy segítséget jelentenek a CEN/TR 1749 szabvány legutóbbi módosítása szerinti C(10); C(11); C(12); C(13) és C(14) típusú gázkészülékek, illetve gázkészülék csoportok, amelyek besorolásuk szerint alkalmasak túlnyomásos gyűjtő rendszerű égéstermék elvezetéssel történő üzemetetésre. Fontos, hogy a korábban is ismert típusú gázkészülékek (az előbb fel nem sorolt készülék típusok) egyike sem kapcsolható túlnyomásos gyűjtőkéményre, mert besorolásuk szerint erre nem alkalmasak! Megjegyzés: A C betű utáni zárójelben lévő számot a gázkészülék típus első indexeként kell értelmezni. Tehát például a C(11) típus esetén C(tizenegy) típusokról és nem C (egy-egy) típusú gázkészülékről van szó. Az új gázkészülék típusokkal egy meglévő gyűjtő kéményjáratra valamennyi érintett lakás ráköthető lesz, zárt rendszerű fűtés alakítható ki, mert az új készülék típusok esetében már nem kell azt a feltételt teljesíteni, hogy a gyűjtőkémény üzemét a gravitációs huzatnak kell biztosítania.


Zöhls András | 2014. szept. 30.

http://vs.hu/magazin/osszes/520-000-forintot-nyerhet-uj-ablakokra-de-a-szellozteto-kotelezo-0929 https://zbr-nyilaszarocsere.hu /nyzcs/pic/ZBR_NY_ 14_Palyazati_ utmutato.pdf?artaz=602871 (4. oldal 5.a pont)


Chiovini György | 2014. szept. 30.

A vissza nem térítendő támogatásban az a buli, hogy ha jól rakjuk össze, a támogatásból megvalósítható. Eszméletlen összegű projektek voltak. Simán átmentek, nyilvánvalóan túlárazva. Jó ez nekünk?


Szakos Péter | 2014. szept. 29.

Legyen! De akkor legyen olyan pályázat is, ahol 1 azaz egy db A4-es lapon lehet vissza nem térítendő pályázatot beadni olyan beruházásra ami garantáltan megtérül (mert már sokszor bebizonyosodott, így nem kell mindig újra kiszámolni). Tudom Kanada messze van, de tanulni mindig lehet. Vagy nem? A józan ész hiányzik azon folyamatokból, amiket itthon tapasztalok. Szintén Bécs, egy közintézmény, ahol az átlagos iroda fogyasztásának kevesebb mint 10%-ából működtetik az épületet. Akar valaki jönni látogatásra? Jelentkezéseket szívesen fogadok emailban...


Chiovini György | 2014. szept. 29.

De legyen "kötelező" az osztrák jövedelem is. Ne jöjjön senki a szokott példával, hogy ha a drága padlóburkolóra van pénz, akkor miért nincs a hővisszanyerős szellőzésre. Ablakcsere történhet azért is, mert a régi ablak alig használható. Lehet, hogy valakinek az összes rokona és ismerőse jól él, de attól még sokan fizetéstől, fizetésig, nyugdíjtól nyugdíjig éldegélnek. Javaslatom: ha valami kötelező, járjon hozzá kamatmentes hitel.


Szakos Péter | 2014. szept. 29.

Az előbb olvastam végig a kiadott Nyílászárócsere pályázati anyagot. Energetikus számítása szükséges a beadáshoz. A nyílászáróba épített szellőztető beépítése kötelező, támogatott projektelem. Árnyékolás szintén támogatható. A múlt héten beszéltem Osztrák kollégámmal, náluk új lakásba, vagy nyílászárócserénél kötelező a hővisszanyerős lakásszellőztetés kialakítása. Hát így.


Chiovini György | 2014. szept. 25.

A központi tetőventilátoros elszívásnál is lehet hőhasznosítás. Nem a levegőt melegítem, hanem a hideg vizet melegítem (előmelegítem).


Király Tamás | 2014. szept. 25.

Kedves Urak! Szinte majdnem teljesen egyetértek az előttem szólókkal, viszont nagyon fontos kiemelnem azt, hogy minden egyes épületre, az adottságokhoz kell megtalálnunk a megfelelő megoldásokat. Át kell gondolni, hogy pl. megéri-e egy meglévő 70-es években épült lakóépület esetén (a vasbeton szerkezetek mellett) hővisszanyerős szellőzőberendezést kiépíteni. Alapvetően mindig a térben tartózkodók igényéhez kell igazítanunk a szellőzés mértékét. Ha ezt mondjuk - figyelembe véve a fizikai korlátokat is - az ablakba vagy falátvezetésbe épített kontrollált légbevezetőkkel tudjuk megoldani a leghatékonyabban, akkor nyilván ezt kell választani. Nyilván a légbevezetők is csak akkor fognak megfelelő mértékű levegőmennyiséget beengedni, ha az elszívás is megfelelően, szabályozottan működik, tehát megteremtjük egyáltalán a légcsere lehetőségét. A légbevezetés sem működik hatásos nyomáskülönbség nélkül, legyen szó akár egyhelyiséges elszívó, központi gépi, vagy akár gravitációs rendszerű levegőelvezetésről. A korábbi pályázatok is az energiaminimalizálást tűzték ki legfőbb célul, ami mindaddig rendben is van, ha az alapvető szellőzési igényeket is figyelembe vennék. A támogatott körbe eső fokozott légzárású nyílászárók kedvező hő - és hangszigetelési tulajdonságai mellett nem szabad(na) megfeledkezni a levegő további bejuttatásáról sem, mivel a szellőzés hiánya komfortproblémákat, párásodást, penészesedési folyamatokat indítanak el. A problémát tovább tetőzi, amikor még nyílt égésterű kéménybe kötött tüzelőberendezés (pl. vízmelegítő, faliftütő) is található a térben. Ebben az esetben - mely a korábbi hozzászólásokban is elhangzott - depressziós szellőzés nem alakítható ki, a CO mérgezéses balesetek miatt. Ma Magyarországon elérhetőek már azok a megoldások, mely az adott épületre a legkedvezőbbek. Ilyen lehet a központi fordulatszám szabályozott kontrollált elszívás légbevezetőkkel, mellyel az energiamegtakarítás mellett optimális friss levegő mennyiséget juttathatunk a térbe, valamint távolíthatjuk el a megfelelő mennyiségű szennyezett levegőt, biztosítva a benn lakók komfortját, egészségét. Véleményem szerint, akkor megfelelő a lakótér szellőzés, amennyiben az adott lakók igényeihez igazodik. Szerintem a szakmában dolgozóknak, - a fentiek tudatában - fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a pályázatokkal segített ablakcserék esetén, a felhasználóknak, ablakgyártóknak, kereskedőknek mit kell tenniük, hogy továbbra is élhető, komfortos legyen az otthonuk.


Zoárd | 2014. szept. 25.

Panel lakások - ha nem akarunk hőt visszanyerni - egyszerűek. Ahol én jártam panelben, mindenütt volt központi tetőventilátoros elszívás. Egy ilyen rendszert korszerűsíteni, nem nagy mutatvány.


| 2014. szept. 25.

Ha valaki a német megoldásokra kíváncsi, állok rendelkezésre. Például: ingyenes programunkkal készít a tervező "Lüftungskoncept" dokumentumot (Chiovini úr hozzászólásához) Egészen kis helyet igénylő megoldások is vannak, kifejezetten lakásra fejlesztve. A lakást a németek sem szeretik szétvésni, de találtak megoldást a gyors és tiszta munkával történő szerelésre. Lakásokra több lehetőségünk van, legújabb a két szobára alkalmas kis hővisszanyerő. A témához rendszeresen hozzászólók számára valakinek (vagy ügyfelének) örömmel biztosítok egyet töredék áron, ha a kolléga beszámol a tapasztalatairól. Kérem keressen, akit érdekel a lehetőség.


Nagy Gábor | 2014. szept. 24.

Éppen én is német példával akartam érvelni, de Gyuri részben megelőzött. Így félig csatlakozom a véleményéhez egy-két kiegészítéssel: Németországban a szellőzési kultúra már néhány évtizeddel előttünk jár, ott már tekinthető a fogyasztó annyira felnőttnek, hogy gondosabban mérlegel, a nálunk még szinte általános "most ússzam meg a lehető legolcsóbban, aztán majd lesz valahogy" szemlélettel szemben. Az átlag német fogyasztó nem csak azt nézi, hogy mibe kerül egy "beruházás", hanem azt is nézi, hogy várható élettartama során mennyi az üzemeltetési költsége. Hozzáteszem, hogy Németországban a gázbiztonsági előírások is sokkal megengedőbbek, legalábbis, pl. a gáztűzhely kérdést messze nem lihegik úgy túl, mint nálunk. Persze ott sem ezzel a szemlélettel születnek az emberek, hanem tudatos nevelési - oktatási folyamattal jutnak el hozzá. A lakások szellőztetése akár lehet gravitációs (hiszen fűtési idényben egy szellőzőkürtő huzatát a belső és külső hőmérséklet különbsége és a kürtő hossza szabja meg), de legalább annyit illene tudni, hogy önmagában egy (vagy több. ablakba, vagy oldalfalba tett légbevezető(!?) szerelvény nem biztosít szellőzést, csak van valami ami a nyomáskülönbséget fenntartja. ís gravitációs szellőzésnél viszont érdemleges hővisszanyerésről álmodni sem lehet, azt csak gépi szellőzéssel érhető el. Nem felejtkezhetünk el az összehasonlításban arról sem, hogy Németországban komfort térben már régóta nem üzemelhet kéményes gázkészülék, és működő kandalló is csak az azzal összehangolt levegőellátással együtt (Ezt az ottani kéményseprők, akár súlyos bírságokkal ki is kényszerítik, és rendszeresen ellenőrzik). Magyarországon a nyílászáróknál opciós tétel a résszellőzés (persze, hogy kevesen akarják a plusz árat megfizetni. Ott komfort tér nyílászárójának alapfelszereltsége olyan beépített résszellőző, amely 10-100 Pa nyomáskülönbségű tartományban is közel azonos (csekély mennyiségű) friss levegőt mindig átenged. Magyarországon a Panoráma ablakgyártó üzem forgalmazott ilyen nyílászárókat (a szellőző levegőt az ablakkeret középső csatornájában vezetetten még elő is melegítette) de a kínaiak a BChem megvásárlásakor bezárták ezt az üzletágat, mert az átlagtól korszerűbb nyílászáró ára nem volt versenyképes az "olcsó" ablakokéval. A korábbi hozzászólásokhoz csak annyiban reagálnék, hogy a nyílászárócserékkel is hasonló a helyzet, mint korábban az épületszigetelésekkel. Épületgépészeti beavatkozás nélkül a csak nyílászárócsere kidobott pénz, hővisszanyerős szellőzés kialakítása nélkül a várt és számolt megtakarítás, valamint a realizált megtakarítása közti különbség kevesebb mint 50%, mivel csak az üvegezésen átadott hőmennyiség csökkenésével lehet számolni, a légforgalom csökkenésével nem szabadna!!! A tipizálásnak valóban lenne helye a típuslakások esetében, mint régen voltak a TTI kiadványok (csak akkor azt még az állam finanszírozta meg), csak panel épületek és távfűtés esetén is nagy a változatok számossága, így legfeljebb elveket lehet csokorba szedni, konkrét műszaki megoldásokat legfeljebb épületenként, vagy épületcsoportonként. Még a tömbházak azonos típusú lakásainál is nagyon sok szellőzési variációt kellene lefedni a gázkészülékek miatt, és ez hatványozódik a mostani kályha és kandallómizériával. A legnagyobb mennyiségű veszteségpotenciált azonban az egyedi családi házak jelentik, mivel ugyanolyan lehetetlen küldetés lenne a szellőzési rendszereket tipizálni, mint a fűtési rendszerüket. NG


Chiovini György | 2014. szept. 24.

Németországban, ha egy lakásban az ablakok egyharmadát cserélik (nyilván légtömör ablakra) a DIN 1946-6 szerint kötelező szellőzési koncepciót (Lüftungskonzept) készíteni. De érdekes, hogy ez lehet természetes szellőzés is. Talán azt gondolják, hogy ha a régi ablak mellett jó volt a szellőzés, akkor egy másik "lyuk" is nyújtja ugyanazt. Vagyis a "lyukat" függetlenítem az ablak technológiai réseitől. Viszont azon tipródnak, hogy legyen-e a szellőzés a lakó közreműködésétől független (nutzerunabhaengig). Tehát ne azon múljon, hogy ott van-e egyáltalán, és csinál-e valamit, szellőztet-e. Nagy az ellenállás. Alkalmas-e egy lakás lakhatásra, ha nincs szellőzési koncepció? Az épületgépészek helyesen érvelnek, hogy kell a szellőzési koncepció. A másik tábor jól megvan nélküle is. Emlékeim szerint anno a D-épületben a szünetben a tankör két részre szakadt: fázzunk vagy jó a meleg büdös is.


Chiovini György | 2014. szept. 24.

Kedves András! Tudom, több házgyár működött. Azok sem csak egyetlen megoldást alkalmaztak. De valóban más minden ház? Alapvetően két lehetőség van. Pontosabban három. Lakásonként szellőztetek, egy szinten fogom össze a lakásokat, az egymás felett lévő lakások alkotnak egy rendszert. (Közbevetve kérdem Sümeghy Pétert, ők melyik megoldást választották.) Lehet hővisszanyerés nélkül, illetve azzal. Hat variáció. Tudjuk honnan kell a szennyezett levegőt eltávolítani, hova kell a frisset bevinni. A csővezetékeket nem tudom belevarázsolni a szerkezetbe, marad a födém alatti elhelyezés. (Elszívásnál megy légcsatorna nélkül is.) A térfogatáramok eltérhetnek, de a határok ismertek. A készülékek méretsora adott. Kell terv, kell tervező, de mi az akadálya, hogy hat variációra lássunk mondjuk hatszor három, azaz tizennyolc referenciát?


Zöhls András | 2014. szept. 24.

A levél tartalmával teljesen egyetértek, a dolog formája az, ami zavarba ejt. A Kamara valahol még egy hivatalos testület, a döntéshozókkal bátran közvetlenül felvehetné a kapcsolatot, nem újságcikkekben kellene üzengetni nekik. Én érteni vélem György hozzászólását is. Új, vagy teljes átalakításra kerülő házak esetén nem sok akadálya van egy rendes lakásszellőzés kialakításának, de ezek a pályázatok jellemzően meglevő épületek részleges energetikai felújításáról szólnak. Ráadásul a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia című döntés előkészítő tanulmány szerint 2020-ig főleg a panel épületek kerülnek ismét az előtérbe, 380 ezer lakás, minden irányból feszített vasbeton szerkezet, szűkös hely, kicsi belmagasság. Akárhova nyúl az ember, valamibe belevág. És ha a műszaki nehézségeket valahogy sikerül is legyőzni, még ott vannak a lakók, akiknek a tervek szerint a költségek kétharmadát állni kell. Ha már a Kamara beleállt a dologba, erre kéne valami gyakorlatias ötlettel előállnia.


Sümeghy Péter, Energotrade | 2014. szept. 24.

Mi 2004 óta foglalkozunk e területtel, az elsők között léptünk erre a lakásszellőztetés mezsgyéjére. Találkoztunk kis lakással, nagy lakással, kocka házzal, villával, volt SOLANOVA házunk, az angyalföldi 100 lakásos passzívház. Voltak nem lakossági rendszereink, galériák, kis konyhák, nagy konyhák, ipari csarnokok, műhelyek, irodák, stb... Előfordultak ismétlődő megoldások, de összességében kijelenthető, hogy egyedi rendszerek születtek. Az elmúlt időszakban, ahol nyílt égésterű tüzelő berendezés volt, vagy tervbe volt véve (gáztűzhely, kandalló), ott a mesterséges szellőztetés és a kapcsolódó biztonsági rendszerek kerültek beépítésre. Sok mindent lehet pénzért venni, de életet még nem. Eddig is a levélben leírtakat hangoztattuk, eztán se teszünk másképp.


Zoárd | 2014. szept. 24.

Lakásszellőzéshez, csak kapásból: Aereco, Helios, Maico, Zehnder, Airvent, Systemair, Nibe, Renson, Lindab, Aldes, Hoval, Labaro, és még sorolhatnám. Szóval választék most már van bőven, azaz az eligazodás, az adott helyhez történő illesztés a kérdés, azaz erősen javasolt a mérnök bevonása!


Nagy Gábor | 2014. szept. 23.

Kedves Gyuri! Csatlakozom Zoárdhoz azon véleménye kapcsán, hogy nem lehet tipizálni a jó szellőzési megoldásokat. Ahogy egy komfort tér helyiségeinek funkciója, tájolása, légszennyezés intenzitása, friss levegő igénye és egymáshoz való légtérkapcsolata más és más, már önmagában bonyolult kapcsolatrendszerként jelenteti meg az optimális légforgalmi sajátosságokat és akkor még nem is beszéltünk a takarékossági fokozatokról, egyedi igényekről. Nem szeretném misztifikálni a szellőzés bonyolultságát, ugyanakkor az egyszerűsítésekkel is nagyon óvatosan kell bánni A szellőzés tervezés lényegében egy levegőmérleg felállítása, bizony elég sok változóval, ráadásul a friss levegőt huzatmentesen kell a komfort térbe juttatni, fűtési idényben fűteni, és nyáron sem árt hűteni. Csak két-két szellőzési alapeset viszonylatában: Ha van a komfort térben "kéményes" tüzelőberendezés, a szellőzés csak túlnyomásos lehet (a kiegyenlített szellőzés vágyálom kategória, végzetes tévedési lehetőséggel), ha nincs kéményes tüzelőberendezés lehet depressziós is. Ha nagyon olcsón akarja a szellőzést "megúszni" az építtető akkor elveszti a hővisszanyerés lehetőségét a külső határoló szerkezetekbe épített légbevezető szerelvények alkalmazásával, de a légcseréhez szükséges nyomáskülönbség akkor is csak méretezéssel határozható meg, ráadásul a szükséges hőpótlásról (fűtés-hűtés) még gondoskodni kell (pl. a hőleadók teljesítményének esetleges növelésével ami már akár a fűtési rendszerbe történő beavatkozást is igényelheti. Talán fent leírtakkal sikerült érzékeltetnem, hogy szellőzés alatt messze nem egy polcról levehető szerkezetről kell beszélni, sokkal inkább egy ugyanazon ingatlan fűtésénél is bonyolultabb és több feltételnek megfelelő rendszer kialakításáról, amely létrehozásához felkészült mérnök munkája is nélkülözhetetlen. NG Csak hogy érzékeltessem


Chiovini György | 2014. szept. 23.

Szívesen megismerném azokat a megoldásokat.


Zoárd | 2014. szept. 23.

Csatlakozom Nagy Gáborhoz! Kedves György! Nagy Gábor, vagy én és úgy gondolom a többi tervező kollégánk is gondolkodás nélkül kapásból mondja a megoldásokat. Céges rendszereket is lehet találni rakással a weben, gondolom, nem kell sorolni a cégeket, de ha érdekel, fel tudok elég sokat sorolni. Inkább az ésszerű eligazodás a sok információ között a kérdés, nem a kínálat! Még a TNM rendelet is javasol a gyengébbek kedvéért egy légmennyiség meghatározást - –mondjuk egy geodétából tanúsítóvá vált emberkének, akinek nem sok köze van a komfort elmélethez -. A kulcsra kész megoldás talán lehet jó, de én kádári megoldásnak tartom – „legyen egyenmegoldás, egyenlakás, egyenautó, csak semmi piaci abszurditás – így lesz nemzetgazdaságos” - remélem nem ez lesz az új irány! Sok jó megoldás van, mindegyiknek van előnye, hátránya, ne legyen ez olyan, mint a kazáncsere, vagy a tanúsítás, ahol minden követ megmozgatnak, csak értelmes mérnök, aki esetleg gondolkodik, alternatívákat tud mondani, rögtön látja a csatlakozó összefüggéseket, az ne kerüljön bele a körbe!


Chiovini György | 2014. szept. 23.

Számomra nyilvánvaló, hogy annak az elvnek, hogy „ott, akkor és olyan mértékben szellőztessünk, ahol, amikor és amennyire szükséges”, a természetes szellőzés nem felel meg. Akkor sem, ha a lakás határoló felületeibe (ablak, fal) „kontrollált” légbevezetők kerülnek. Komfortos és gazdaságos a mesterséges (ventilátoros) szellőzés. Ma a gyakorlat még távol van ettől. Egyszerű okból. Kinyitom az ablakot, és „ott, és akkor és olyan mértékben” szellőztetek, ahogy akarok. Valójában nem, de ezt sokan nem tudják vagy akarják elfogadni. Van azonban egy másik akadály is. A mesterséges szellőzés, mint technika rendelkezésre áll. Azonban olyan „kulcsra kész” megoldások, amit csak az adott lakáshoz ki kell választani, ma alig vannak. Legalább is én így látom. El tudnám képzelni, hogy a nagy szellőzéstechnikai cégek készítenének egy-egy referencia gyűjteményt. A leggyakoribb - mondjuk 20-30 - alkalmazásra, és abból csak választani kell. Ott látnánk a műszaki jellemzőket, üzemeltetési költség adatokat, anyagárakat, becsült kivitelezési díjakat. Azt mondják az illetékes szakemberek, hogy mi magyarok kiugróan bizalmatlanok vagyunk. Például lehúzásnak vesszük, ha egy épületgépész tervező elénk tárja javaslatát a beépítendő új ablakok miatt szükséges mesterséges szellőzésre vonatkozóan. Nem elég valaminek a szükségességét hirdetni. Tegyük vonzóbbá!


Nagy Gábor | 2014. szept. 23.

Végre !!! NG

Facebook-hozzászólásmodul