e-gépész online szaklap

Hővisszanyerés és épületenergetika, avagy COP-érték 10 felett?

2014. augusztus 27. | támogatott cikk | |  59 |

Sok esetben tapasztalom, hogy a szellőztető rendszert egy „automatikus ablaknyitás” funkciónak vélik, ebben az értelemben azt hiszem, valóban felesleges luxus lenne. Néhányszor tapasztalom, hogy szóba kerül a légtömör épület, a levegő minőség, széndioxid-szint és a páratartalom kérdése, és a gépi szellőzést egyértelműen, mint megoldást említik meg. Ez egyértelműen pozitív fejlemény, ahhoz képest, hogy pár éve még a „családi házba nem kell légtechnika” vélemény volt az egyeduralkodó. Az, hogy egy légtömör épületben gépi szellőzés nélkül nagyon rossz és egészségtelen a levegő, ma már közismert.

Talán kevésbé téma a hővisszanyerés épületenergetikára gyakorolt hatása. Erről szeretnék most írni. Hadd hívjam segítségül a COP értéket. A COP érték fogalma a hőszivattyús technológia utóbbi 4-5 évben történt előretörésével általánosan használttá vált. A hővisszanyerős szellőzésben, illetve általában a légtechnikában a levegőt szállító eszközök energetikai minőségét az SFP érték fejezi ki (Specific Fan Power). Ennek ellenére, most hadd tegyem félre mégis ezt az alig ismert mutatószámot, és hadd mutassak rá a hővisszanyerő rendszerek energetikai vonatkozására, a sokak által ismert COP illetve SPF (Seasonal Performance Factor) fogalmával. Gondolatkísérletről van szó, ezek a mutatószámok a komfortszellőzésben egyáltalán nem használatosak, segítségükkel viszont a hővisszanyerés hatása jól érzékelhető.

Hővisszanyerő alkalmazásával 6 feletti COP érték könnyűszerrel elérhető. Jól kalkulálható a hővisszanyerő gép éves energiafelhasználása, és jól kalkulálható az a hőenergia mennyiség is, amit a hővisszanyerő gép az épület számára megtakarít, azaz a téli időszakban a friss levegő felfűtésére, nyári időszakban a lehűtésére használ fel. Ha a két mennyiséget elosztom egymással, akkor a COP érték mintájára (helyesebben SPF érték mintájára) egy jól értelmezhető mutatószámot kapunk. A mutatószám értelmezése, hogy a hővisszanyerő hatszor-tízszer több energiát takarít meg, mint amennyit felhasznál.

Az épület filtrációs hővesztesége legyen 2500 kWh

A hővisszanyerő energiafogyasztása 160 fűtési nap alatt legyen 212 kWh, teljesítményszabályozott villamos fagymentesítővel együtt.

A 160 napra vetített „COP érték” a fentiekkel: 11,7

Egy olyan eszközről beszélünk tehát, ami amellett, hogy a lakóépület belső levegőminőségét magas szintjen tartja (pollenek és por szűrése, külső szagok szűrése, páratartalom csökkentése vagy növelése, a vizes helyiségekben keletkezett szag-pára eltávolítása), az épület energetikáját leghatékonyabban képes befolyásolni. Mindezek mellett érthetetlen, milyen koncepció szerint épülnek épületek 3-4 SPF között teljesítő hőszivattyúval, ámde hővisszanyerés nélkül. Más megközelítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a hővisszanyeréssel működő épület hőigénye jelentősen kisebb, mint a hővisszanyerés nélkül működő épület hőigénye, tehát kisebb hőtermelő is elegendő.

A komfortszellőzésről, hővisszanyerésről, légtechnika rendszerekről oktatásainkon tudhat meg a legtöbbet. Soron következő szervezett oktatások:

• szeptember 16-17: Csehország, Zehnder Academy regionális oktatóközpont
• október 29-30-31: Németország, Paul gyártóüzem (gyárlátogatással)

A magyar Zehnder képviselet áll rendelkezésre nem csupán csoportos, hanem egyéni konzultációk során is. (x)

Magyarországi Kereskedelmi Képviselet kontakt:
Tóth István
Telefon: 30-268-7010
Email: istvan.toth@zehndergroup.com
Web: www.comfosystems.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2014. szept. 9.

Kedves Hozzászólók, örülök a téma iránti nem lankadó érdeklődésnek. A dezinformációknak kevésbé. A Zehnder egy cégcsoport, minden műszaki és árszinten gyárt készülékeket. Az oktatásokon rendszerint a Volkswagen-hez hasonlítom, a VW cégcsoport része a Skoda és a Porsche is. Akkor a VW olcsó vagy drága? A Zehnder hővisszanyerő gép kínálata a Compact gépcsaláddal indul, a WM most 420e Ft körül megvásárolható. A top kategória a Paul Novus gépcsalád, ára 1M Ft feletti. E kettő között széles a választék. Hővisszanyerés nélküli lakásszellőztető megoldás van kis lakásra 50e Ft-ért, családi házra 100e Ft-ért. A olcsó kínai termékek már régóta kaphatók a piacon, de lakásszellőztetésre csak nagyon komoly kompromisszumokkal használhatók, eredetileg iroda-üzlet szellőztetésére készülnek. A Zehnder méretező, költségbecslő, anyagkiíró programot kínál, ezzel 20 perc alatt cikkszámozott, beárazott anyaglistához jut a tervező/kivitelező. Használatát örömmel megmutatom az érdeklődőknek. Mindezek mellett a Zehndernek nem célja, hogy a legolcsóbb legyen, erre a szerepre van bőven jelentkező. A Zehnder komoly összegeket költ a termékek fejlesztésre, a piaci szereplők támogatására. Valószínűleg a hozzászólók sem törnek a "legolcsóbb tervező", a "legolcsóbb tanúsító" címre. Egy teljes Zehnder rendszer durván 5% része egy új épület költségeinek, és alapvetően meghatározza a benne élők életminőségét (levegő minőség) és az épület energetikáját. Teljesen félrevezető a csempe és a légkeverős sütő példája, ezek ugyanis nem hordoznak többlet értéket ami mi szakmánk szempontjából. Nem, a hővisszanyerés nem csak a komfort érzetet javítja, erről szól az eredeti cikk. Ha az u értékek rendben vannak, akkor további energiamegtakarítás csak hővisszanyeréssel érhető el. Két fő visszamondta a részvételét a jövő heti ingyenes oktatásra. Várom a tisztelt hozzászólókat és bárki mást is erre a két felszabadult helyre! Sajnos itt nem tudok hosszasan válaszokat kifejteni. TervezőHölgy felvetéseire is örömmel válaszolok, de itt nem tudom öt mondatban összefoglalni, elnézést. ... Ja, és a Paul gyárlátogatásra is lehet még jelentkezni. Elérhetőségeim a cikk végén.


Zoárd | 2014. szept. 9.

Teljesen egyet értek Kovács Lászlóval! Nincs is mit hozzá tenni, az összes aggályomat, amit a "komplett rendszert adunk" témakörben fel lehet említeni, megírja. A magam részéről itt be is fejezem ebben a témában a kommentjeimet.


Kovács László | 2014. szept. 9.

Azt hiszem itt kicsit eltévedtek az árakban a hozzászólók. A Zehnder a családi ház hővisszanyerős szellőzés terén inkább a középső árkategóriában van. Egy P.., M.., vagy H.. gyártmányú készülék, hasonló paraméterekkel, 20-40 százalékkal többe kerül. Kicsit becsapós, hogy a forgalmazók mindig az alapkivitel árával hirdetnek, majd ha a vevő már elkötelezte magát egy adott gyártó mellett, jöhet a rábeszélés az opcionális kiegészítők megvásárlására. Szóval, ha belevágunk a dologba, és a katalógusból próbálunk fejben valami költségbecslést tenni, a kiinduló összegre bátran tegyük rá még 50 százalék többletet, mielőtt döntenénk. Ez nem jó, és nem rossz, hanem az élet számos területén ez a gyakorlat. A vágyaink és a pénztárcánk soha nincsenek összhangban, mindig döntenünk kell a szebb burkolat és a jobb kazán között. A mai árak mellett, energetikailag a hővisszanyerős szellőzés soha nem hozza be az árát, de a drágább csempe, vagy a légkeverős, programozható sütő sem. Mindegyik ”csak” a komfortérzésünket javítja. Ha szűkös a költségvetés, családon belül kell dönteni, melyik a fontosabb. Lehet, hogy tévedek, de úgy látom, hogy a hővisszanyerős lakásszellőzést a többség ma indokolatlanul drágának gondolja. Két kis teljesítményű ventilátor, egy puritán hőcserélővel, két nagyon egyszerű szűrővel egy primitív fröccsöntött műanyag házban, nem űrtechnika. Mai szemmel ezért 650-950 ezer forintot kérni sokaknak túlzásnak tűnik, ahogy az egyes rendszer elemek ára is. Talán, ha egyszer megjelennek ezen a piacon is az ”olcsó kínai” termékek, amikkel elfogadottabbá válik, hogy ez nem rossz dolog, talán más lesz a hozzáállás a minőségibb gyártmányoknál is.


TervezõHölgy | 2014. szept. 8.

Tóth István tervezői előadásán résztvettem. Sokat tud a rendszerük, de rendkívül drága. Ezt az oktatáson is megkérdeztem és a válasz az volt, hogy mindent tud és minőségi. Így igaz, de olyan családi házban,épületekben ahol több szint van és kis belmagasság, ott a műanyag flexibilis cső nagy ellenállása és burkolása további problémát vet fel, azaz nem elég a DN 100/150 max. stangvezetéknek. A műanyag csőhöz nem találtam szabályozható anemosztátokat. Nincs műanyag osztó csak kis méretben. Megkérdezném Tóth Istvántól, hogy 1-2 db nagyobb átmérőjű spiko csővel, szabályozható anemosztátokkal miért nem lehet szellőztetni? Zajos, vagy nehezen tisztítható? Na és mi van a sok kis átmérőjű műanyagcsővel? A vizes helyiségek elszívásos szellőztetése jól megoldható, de a szobák, nappalik, konyhák kezelt levegővel való ellátása nem oldható meg sem elegánsan, sem jól, a jelenlegi anyagokkal és kiegészítőkkel. Hát ezért nem megy a hővisszanyerős szellőztetés kisebb épületekben, penészesedő családi házakban. Lehet, hogy az építészeket kellene oktatásra meghívni, vagy elküldeni a saját költségükön az USA-ba, ahol legalább 50 éves tapasztalat áll rendelkezésükre.


Zoárd | 2014. szept. 5.

Kedves István! Akkor legközelebb majd személyesen.


| 2014. szept. 5.

Kedves Zoárd, kérem akkor alkosson véleményt a termékekről, ha megismerkedett velük. Van bemutatóterem, van hagyományos és online oktatás, stb, Ön még egyiken sem vett részt, de még egy érdeklődő telefonhívást sem kaptam. A Zehnder (és más neves gyártók) a DIN1946-6 követelményeit kiszolgáló rendszereket gyártanak. Aki ebből egy-egy alkatrész kiragad (mennyibe kerül az osztó), az nem érti a rendszer működésében az összefüggéseket. Egyébként nincs is osztónk a rendszerelemek között. Osztóvá alakítható hangcsillapítónk van. Az sem véletlen, hogy miért van műanyag flexibilis légcsatorna spiko cső helyett. Részemről nem szeretnék többet hozzászólni, egyrészről mert két-három ember párbeszédévé vált a hozzászólás sorozat, másrészről már nem a cikk eredeti témájáról beszélünk, harmadrészt mindezeket a témákat hosszasan az oktatások során tárgyaljuk, negyedrészt pedig itt sem formai, sem minőségi feltételek nem adottak, hogy részletes válaszokat írjak. Válaszolhatnék hosszasan a szűrőről írtakra, de mennyivel egyszerűbb egy bemutatóteremben vagy egy oktatás során azt kézbevenni. Remélem minden hozzászólóval lesz majd alkalmam személyesen megismerkedni valamelyik oktatás során. Jó munkát kívánok!


Zoárd | 2014. szept. 5.

A neten a berendezés ára egyébként egyáltalán nem az az extra, mint amit a Zehnder radiátorokból következtetne az ember, bőven van a piacon drágább berendezés is. Persze a Zehnder teljes hálózatot kínál. Az ördög pedig a részletekben rejlik. Bebetonozható flexicső és egyéb szerelvények – pl.: osztódoboz- ára is a feje tetejére tud állítani gazdaságosságilag egy ilyen projektet. Ha csak arra gondolok, hogy a mennyezethűtéshez mibe kerül a Rehau relésora, vagy egy noném relésor, akkor elgondolkodom, hogy mitől is lesz a 100-ból 1.000? Fali kazánoknál is a neves gyártók alig drágábbak a kevésbé elismert gyártóknál. Ha viszont valami kütyü még kell a berendezéshez, akkor már durván elszáll az árkülönbség.


Zoárd | 2014. szept. 5.

Egy G4-es, szabványos 287x287-300 mm-es zsákos szűrő ~2.000 Ft, kapacitása szeinrtem tízszer akkora mint a ComfoAir gépben lévő miniatűr szűrő.


Zoárd | 2014. szept. 5.

Az én szűrő tapasztalatom a következő. A szűrő csere, kicsit olyan, mint a porszívó zsák, vagy a tintapatron. Nagy légkezelőknél már szerencsére szabványos szűrőbetét méretek vannak, amire több magyar gyártótól lehet töredék áron szűrőt venni, mint amennyiért a légkezelő eredeti gyártója adja a szűrőt. Valószívű ez van ezeknél a gépeknél is, csak itt a kompakt méretek miatt szinte kivétel nélkül egyedi kialakítású szűrőket használnak. Szóval lehet, hogy érdemes a hálózatba betenni egy szabványos szűrőmérettel szerelt szűrőt és a fenébe, a méregdrága, ráadásul a kompaktság miatt meglehetősen kis kapacitású gyári szűrővel.


Chiovini György | 2014. szept. 4.

Kedves István! Most olvastam a hozzászólást, ezért jelentkezem újra. Ki vitatja, hogy a Zehnder csúcstechnikát kínál? Ezért ezt a témát le is zárhatjuk. Aki teheti, használja. Tegyük kötelezővé? Ezt nem kínálhatjuk 11 ezer forintért, mint a kötelező épületenergetikai tanúsítást. Mi legyen azokkal, akiknek nem lesz Zehnder a lakásában? Erről érdemes eszmét cserélni. Ugyanis erre nincs jól bevált recept. Vagy én tudok róla? Úgy tűnik, "a másfél millió ember tovább éldegél egészségtelen lakásában". Na, ehhez tényleg hozzászólhatnának a kamara tisztségviselői!


Chiovini György | 2014. szept. 4.

Az ablak egyrészt a transzmissziós hőveszteség csökkentése miatt olyan amilyen (pl. hőszigetelő üveg), másrészt úgy nyitható, hogy zárt állapotban légtömör legyen. Ma senki nem keresi a fémszerkezetű, egyrétegű üveggel gyártott ablakot. A légtömörré tétel azonban kétélű fegyver. Megszünteti a túlzott szellőztetést, és egyáltalán a szellőztetést. Illetve, ha szellőztetni akarok, ki kell nyitni. Akár résre is. Ilyen ablakok is vannak, jól definiált résre nyithatók. Ismert történet, hogy ott, ahol tüzelő berendezés légellátását kell biztosítani, előfordult, hogy az ablakból kiszedték a tömítést. Attól még az U-érték megmaradt. A kínaiak mondták, hogy "virágozzék száz virág"? Sokféle megoldás megfér egymás mellett. A fontos az, hogy bármelyiket választjuk, azt a korlátaival együtt értelmesen használjuk. A hozzászólások azt sugallják, hogy még nem tartunk itt.


| 2014. szept. 4.

Kedves Zöhls úr, megértéssel fogadtam amit írt. Pár gondolat: "Ma Magyarország négymillió lakásából legfeljebb pár százban lehet ilyen hővisszanyerős megoldás, és az a döntő többség, aki az ablakot nyitogatja, az is elvan valahogy" A négymillióból mennyi épület épület korszerű építőanyagokkal, mennyi van ellátva légtömören záródó ablakokkal, mennyi ebből (közel)légtömör? Legyen ötszázezer. Na ebben az ötszázezer lakásban élő másfél millió ember egészségtelen környezetben él, és légúti betegségekkel, nem pihentető alvással, allergiával, sokszor a sarokban megjelenő penésszel küzd. Nem létkérdésről van szó? Ezt nem értem, valóban nem mentőorvosok vagyunk hanem épületgépészek, de ha már létkérdés, akkor kikívánkozik belőlem a CO mérgezés témaköre is: a csapból is a CO riasztó téma folyik, pedig a CO mérgezések oka sokszor a tüzelőberendezés elégtelen légellátása (jellemzően az ablakcsere miatt), ami megint csak lakásszellőzés téma!!! Fontos a CO riasztó, de ha félek a betörőtől, először mégiscsak a zárra költök, aztán a riasztóra. Visszatérve az ötszázezer lakáshoz: azok a kevesek akik ablakcsere vagy építkezés előtt körültekintően tájékozódtak, vagy jószerencséjük egy tájékozott épületgépész vagy építész tervezővel hozta össze őket, azoknál gépi szellőzés működik, köszönik jól vannak. "...a lakosság többsége csóró" Lehet, de minket mégis az a nem csóró kisebbség érdekel aki itthon építkezik vagy felújít. A hővisszanyerő szellőztető rendszer az épület értékének kb. 5%-a, és ALAPVETőEN MEGHATÁROZZA a lakók komfortszintjét és az épület energetikáját. Miről beszélünk? (és újra jöhetnék a 2020-szal) Az ablakcserében gondolkodó felújítóknak a kis lakásokra olcsó megoldás is van hővisszanyerés nélkül. "mi kerül a szűrőbe 15e Ft-ba" Utánanéztem, az ár nem kirívó, a versenytársak gép szűrő árai ekörül mozognak. A legnépszerűbb ComfoAir 350 gép szűrői papír szűrők, nem moshatók. Az olcsóbb kategóriájú Compact gépcsalád szűrője mosható, ára olcsóbb, 8600 Ft/pár. "A hány évre való tartalékot..." kezdetű kérdést tényleg nem értem, többször megbuktam irónia tantárgyból, ezért lettem mérnök


Zoárd | 2014. szept. 4.

Utóirat: Engem egyébként nem kell meggyőzni arról, hogy a mai korszerű, jól hőszigetelt házakban a légtechnika nem, hogy egyenrangú, de szerintem fontosabb tétel mint maga a fűtés! A nagyon jól hőszigetelt lakásokban hamar eljutunk oda, hogy azok a hőnyereségek amik eddig csökkentették a fűtési költséget, hűtési kényszert is előidézhetnek, a szellőzésnek egyik következő témája lesz az árnyékoláson felül ennek a problémának is a kezelése.


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves István! Abból a szempontból meg kell, hogy kövesselek, hogy eddig a Zendher rendszerét nem vettem górcső alá. A többi forgalmazónál a fenti problémák részben, vagy egészében fenn állnak, illetve sokan csak részegységeket árulnak. Természetesen van olyan cég, akiknek online programon lehet a szellőző gép munkapontját tologatni és minden adatot (akusztika, ki-belépő hőmérsékletek, hatásfok, villamos energia felvétel) azonnal kiad a program, de, enyhén szólva nem jellemző. A Zendher-el kapcsolatban le kell győznöm magamban azt a rossz előítéletet, amit az extrém drága radiátorok kiharcoltak ki az én tudatomban. De megígérem, hogy legyőzöm ezt a problémát. A hővisszanyerés terén az ellenáramú és a forgódobos hővisszanyeréssel kapcsolatban minden gyártónak – jellemzően a termékpalettáját védve – meg van a maga ideológiája. A magam részéről úgy gondolom, ha a svédeknél „ősidők” óta működik, akkor nem lehet olyan rossz, ráadásul elég egyszerű a hővisszanyerés kikapcsolása ellentétben egy ellenáramú hőcserélővel, ahol by-passz ágat kell készíteni, vagy sokaknál egyszerűen nyárra kicseréli a hőcserélőt egy „üres” elemre. Szóval szerintem ez a téma koránt sincs lezárva.


| 2014. szept. 4.

Kedves Zoárd "... a döntő többség, aki az ablakot nyitogatja, az is elvan valahogy. Kicsit energiapazarló, nem igazán hatékony, a pollenallergiásoknak jobb lenne a szűrt levegő, de azért itt általában nem létkérdésről van szó." Sajnálom, hogy nem sikerült átadnom az ezzel kapcsolatos véleményem, talán el sem olvasta. Pont erről szólt volna: nem kicsit energiapazarló, és káros az egészségre, mert számtalan tanulmány kimutatta már (magyar is), hogy tartósan 1000 ppm feletti CO2 szintet jelent. Nem tud annyiszor ablakot nyitni a kedves lakó, hogy egészséges szinten tartsa a levegőt. Ezért kell a kontrollált szellőzés, minimum elszívás. "...de például az ágvezetékenkénti beszabályozás még hiányzik – legalábbis a számomra eddig ismerteknél. A hozzá adott anemosztátokról sincs értékelhető információ, de még neves cégek berendezéseinél is probléma a részterheléses adatok beszerzése." Ha következő munkájánál tőlem is kérne információt, megtisztelne, örömmel konzultálok (ahogy korábban is említettem). Az ágankénti szabályozás megoldott. "Akusztikai oldalról inkább kábítás van, mint értékelhető tervezési adatok. Vita van a keresztáram, ellenáram, forgódobos technológiák használhatóságával." Milyen akusztikai adatot hiányol? Minden Zehnder termékről van adatlap, nyomásesés diagramokkal, akusztikai adatokkal. Milyen vita van a hőcserélős technológiákkal kapcsolatban? "...de nincs a tervező kezében kapaszkodó, hogy mivel is hasonlítsa össze." Lehet hogy már unalmas hogy mindig ezt ismételgetem, de azért tartom az ingyenes oktatásokat, hogy a témában kevésbé járatos tervezők megkapják a szükséges tudásanyagot.


| 2014. szept. 4.

Kedves György "A kilyukasztást kissé durvának találom. Egy méretezhető légbevezető nem lyuk." - Valóban, szándékosan sarkítok, így 10 embertől 10 érti a lényeget. A sarkos megfogalmazás célja, hogy felhívjam a figyelmet a paradoxonra: van egy drága 0,7 u értékű ablakunk, amire kényszerűségből "méretezett" furatot kell készíteni. Minek akkor az ablakos csúcstechnológia, a nemesgáz, a többrétegű üveg, a kamrák,ha télen a zárt ablakon át tódul be a kinti hideg levegő... Hol itt az optimum? A kétszázezres ablakot átfúrni nem drága? "Még egyszer: elszívásos szellőzésnél is alkalmaznak hővisszanyerést." - Értettük elsőre is. Ez egy speciális alkalmazás, az elszívott levegőt elsősorban a bejövő friss levegő fűtésére kell felhasználni, ez után kerülhet sor a HMV-t készítő levegős hőszivattyú levegő igényének részleges biztosítására. "A páraszabályozott szellőzés egy közelítés. Feltételezi, hogy a szellőzési igény arányos az épületben mért páratartalommal" A konkrét Zehnder termék egy alap szellőzést biztosít, és akkor növeli a szellőzési intenzitást, ha a páratartalom nő. Fürdőszobában javasolt elhelyezni. Kis lakásokhoz ajánlom. Nagyobb lakások esetén a központi hővisszanyerő gép CO2 szintre szabályozhat, illetve fürdőszoba/wc kapcsoló bemenettel ellátott a hiretelen keletkező pára gyors elvezetésére. Kezdünk belemenni a részletekbe, amiről egyrészt örülök, másrészt megjegyzem, hogy az általam emlegetett oktatások pontosan ezekről a kérdésekről szólnak.


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves András Nem a régit néztem, hanem egyszerűen elírtam a számot. Amit írtál azt pedig elfogadom, valóban kicsit szerencsétlen a megfogalmazás, de feltehetően úgy gondolták, ahogy Te értelmezted!


Zöhls András | 2014. szept. 4.

Cégnevet nem mondanék, de bizonyos termékeknél már van van beszabályozó (állandó légmennyiség tartással), de szabályozóról, tehát amelyik szobánként változtatja valami érzékelőről a légmennyiséget, még én se hallottam.


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves György! Jól látod! Egy rosszul kialakított, rosszul üzemeltetett hővisszanyerős szellőzés hozhat rosszabb eredményt, mint egy változó térfogatáramú páratartalom szabályozott elszívásos szellőzés. Az első hővisszanyeréses szellőzések nem voltak még felszerelve páratartalom, VOC, vagy CO2 szabályozással, jó esetben egy időprogrammal lehetett változtatni a térfogatáramot, három fix fordulattal. Ráadásul extrém drágák voltak. A másik, hogy befúvás-elszívás esetén ott van a filtráció, míg egy depressziós szellőzésnél tulajdon képen kiváltjuk a filtrációt! A filtráció tényleges mértéke pedig elég nagy talány. Egy blowdoor teszt se sokat segít, elég csak megnézni, hogy az 50Pa-os eredményhez mennyi variáció tartozik a tájolástól, szabad felületektől függően és abban a belső kapcsolatok még meg sincsenek említve! A teszt nem tudja, hogy a nyílás az épület egy oldalán, vagy mindkét oldalán van-e, hacsak össze nem kötjük egy hőkamerás felvétellel. De hogy mit okoznak a nyílások a hőmérséklet és különböző irányú szélterhelések esetén – na, arra marad a hasunkra ütés, mert kiszámolni, éves átlagban átlagolni a helyi mikroklíma szerint, az minden lakásra egy kisdoktori disszertációt jelentene. Az ablakba épített páratartalom szabályozókkal kapcsolatban erős aggályaim vannak! Elég nehezen tudom elképzelni, hogy lehet ott pontosan mérni a szobából a kilépő párát, ahol egyébként éppen betolom a száraz külső levegőt! Van gond a hanggátlási értékekkel is! Nem nevesítek itt most senkit, de olyan katalógus adatokat láttam, amire tíz rekesz sörrel is fogadnék, hogy nem igazak az ott leírtak! A hővisszanyerős gépeknél pedig már eljutottunk oda, hogy CE motorok vannak, globálban lehet CO2, VOC, pára érzékelőkkel felcicomázni, de például az ágvezetékenkénti beszabályozás még hiányzik – legalábbis a számomra eddig ismerteknél. A hozzá adott anemosztátokról sincs értékelhető információ, de még neves cégek berendezéseinél is probléma a részterheléses adatok beszerzése. Akusztikai oldalról inkább kábítás van, mint értékelhető tervezési adatok. Vita van a keresztáram, ellenáram, forgódobos technológiák használhatóságával. És még sorolhatnám tovább. Az igazi probléma, hogy mivel a szakmánk nem repül rá erre a témára, a szegény tervező belebotlik egy-egy cég installációs termékébe, akik aztán meggyőzően próbálják a saját igazukat bizonyítani, de nincs a tervező kezében kapaszkodó, hogy mivel is hasonlítsa össze.


Zöhls András | 2014. szept. 4.

Kedves Zoárd, először is Te valami régi OTÉK kiadást olvasol. Ez a rész jó ideje a 69. §-tól kezdődik. Szerintem a ”gravitációs szellőzés céljára - a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően - légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető” mondat felsorolás, vagy-vagy jellegű. Mondjuk a kamrának nincs ablaka, akkor elég, ha van a ganggal közös falán valami szellőzőrács. Még nem találkoztam senkivel, aki úgy értelmezte volna, hogy az ablak mellett is kell az a szellőzőrács, meglehet, az inkriminált mondatban a ”helyett” talán ügyesebb szóhasználat lenne, mint a ”túlmenően”. Utána viszont elég egyértelmű a szöveg, amikor külön szakaszokba tördeli az egyes helyettesítő megoldások feltételeit. A jónál is van jobb megfogalmazás, de itt nem törnék pálcát a jogalkotó felett. Nekem mondjuk, szerencsém van, mert 32 éve olyan (közösségi és termelő) épületeket tervezek, ahol evidencia, hogy kell légtechnika, ahhoz meg épületgépész. Lakásokkal kevés dolgom akad, tehát ezen a területen kissé laikusnak tekintem magam. Mindamellett én kisebb jelentőséget tulajdonítok ott a komfort célú (a gáz, az más) mesterséges szellőzésnek. Ma Magyarország négymillió lakásából legfeljebb pár százban lehet ilyen hővisszanyerős megoldás, és az a döntő többség, aki az ablakot nyitogatja, az is elvan valahogy. Kicsit energiapazarló, nem igazán hatékony, a pollenallergiásoknak jobb lenne a szűrt levegő, de azért itt általában nem létkérdésről van szó. (Hú, mit fogok kapni én ezért!) Erősen bekavartak a fokozott légzárású ablakok, amik többet ártottak, mint használtak. Irigyelhetjük Svájcot, meg Svédországot, de fogadjuk el, nálunk a lakosság többsége csóró, nincs másfél-, vagy kétmilliójuk gépi rendszer megvásárlására, máshol meg egyszerűen lehetőség sincs ilyesmi kiépítésére. Ahol meg támogatásból összejött, ott sem mindenki kedveli: http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2740 Az a 17 honi minősített passzív ház lehet elvi követendő példa nekünk, de az ezer gépész tervezőnek egyelőre nem ők tudnak elég munkát adni. Bízzunk benne, hogy lassan talán több pénze lesz az embereknek, nagyobb lesz a komfort igényük, és a rezsicsökkentés sem tart örökké, de ez még hosszú idő, gondolkodni kéne alternatív megoldásokon is. Én olvastam György írását a kérdésben. Abban szerepel egy német ötlet, a nyílászárókra szerelhető kis készülékről, amelyik jelzi, ha ideje lenne már kinyitni, vagy becsukni az ablakot. Nagyon messze áll a tökéletestől, de legalább valami, ami a többségnek megfizethető és megvalósítható. Mellékszál, de egy gonosz kérdés Istvánnak, mi kerül egy évente cserélendő Zehnder G4/F7 szűrön 15 ezer forintba. Miért nem lehet legalább a G4 valami csap alatt mosható jószág? Hány évre való tartalékot kell felhalmozni, hogy a berendezés várható élettartamának a végén is biztosan legyen? Mondtam, laikusnak tekintem magam a kérdésben, ehhez mért megértéssel fogadjátok, amit írtam.


Chiovini György | 2014. szept. 4.

Elnézést, kimaradt, hogy a szén-dioxid 600-800 ppm között mozgott. Nem tűnik túlzottnak a légcsere.


Chiovini György | 2014. szept. 4.

Kedves István! A kilyukasztást kissé durvának találom. Egy méretezhető légbevezető nem lyuk. Még egyszer: elszívásos szellőzésnél is alkalmaznak hővisszanyerést. Nem olyan elegáns, mint egy hőcserélő. A páraszabályozott szellőzés egy közelítés. Feltételezi, hogy a szellőzési igény arányos az épületben mért páratartalommal. Most elemezgetek egy német tanulmányt. Hővisszanyerős szellőzés, befúvás, elszívás. Három fokozat, nincs sem pára, sem szén-dioxid, sem VOC szabályozás. Viszont télen levegő száraz: 20-30 %RH-t mértek. Ha páratartalomra szabályoznának, mi lenne?


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves András! Az OTÉK 63§ második bekezdése szerint "a gravitációs szellőzés céljára - a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően - légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető." Ez azt jelenti számomra, hogy a 40 m2-es nappali szabadba nyíló ablakai önmagában nem elégségesek a nappali természetes szellőztetésére. Kevés olyan épületet tudok elképzelni, ahol az összes 20 m3-nél nagyobb helyiséget az ablakon felül ki lehet szellőztetni közvetlen kapcsolattal egy légaknába, légudvarba, stb. Azaz, ha a 63-73§-t komplexen kezelem, akkor értelmesen nem tudom megoldani a természetes szellőzést, az ablaknyitogatás pedig önmagában - ha így tételesen nincs is kimondva - nem elégséges. Az már más kérdés, ha nem ablakokat nyitogatok, hanem valamilyen fizikai hatásra méretezem a természetes szellőzést, akkor szélnyomásra és hőmérséklet különbségre lehet csak méretezni. Nyílván mindkét megoldás csak időszakosan üzemképes, a mai komfort és energetikai elvárásokat a legkevésbé sem képes teljesíteni, ezt mindkettőnk tudja.


Zöhls András | 2014. szept. 4.

Kedves Kollégák! Itt azért félreértés esett. Ebben a passzusban nem általában a gravitációs szellőzésről van szó, hanem a szellőző kürtőről, ami számos (főleg a 70-es években épült) lakásban alárendelt helyiségeket szolgált ki Jellemzően 14x14 centisek voltak, a fürdőszobában pedig egy kerámiaráccsal csatlakoztak. Tucatnyi jobbnál jobb történetem van mennyit is ér az egész. Na az OTÉK az idézett helyen erre tesz megkötést, nem az ablakokra. Az érvényes légtechnika szabványok és rendeletek borzalmasak. Nekem a kedvencem: " Összes légmennyiség qtot = n x 25,2 + A x 2,52 m3/h, ahol n -a személyek száma A -az épület hasznos alapterülete, m2." (7/2006. TNM rendelet, V.2.1.) Kíváncsian várom azok jelentkezését, akik tervezetek már ekként. Az oktatási jellegű épületekre vonatkozó szabványokat mind érvénytelenítették, de tudtommal még semmi nincs helyettük.


| 2014. szept. 4.

Mikor az elszívásos szellőzés szóba kerül, meg szoktam kérdezni, hogy akkor minek a kiváló u-értékű ablak. Mennyivel jobb egy kilyukasztott drága új ablak mint a harminc éves régi? Szándékosan sarkítom persze, de szokták érteni a viccet ami nem vicc. Megjegyzem, hogy a Zehnder gyárt remek páraszabályozott kisventilátorokat lakásszellőztető feladatra (pl. ZCV2 típus)Ha szerényebbek az energetikai igények vagy a költségvetés nem engedi meg a hővisszanyerést, akkor kiváló megoldás, sokkal jobb mint az ablaknyitogatás, hiszen kontrollált.


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves Gábor és kedves tervező kollégák! Ha az OTK 69-73§-it komolyan vesszük, akkor a természetes szellőzést a gyakorlatban ki is lehet húzni a lehetséges műszaki megoldások köréből! És akkor már csak az a kérdés, hogy lesz-e hővisszanyerés, vagy csak egy elszívásos szellőzést alakítunk ki! Mivel az elszívásos szellőzés korrekt kialakítása is több százezer forintba kerül egy lakásra, és nincs hővisszanyerés, már szinte adódik is a hővisszanyeréses szellőzés!


Zoárd | 2014. szept. 4.

Kedves Gábor! Köszönöm, hogy ilyen érthetően megvilágítottad a problémát, amit én is feszegetek folyamatosan. Az írásodból azt látom, hogy tulajdon képen te is hiányolod azt, hogy egy OTÉK, TNM rendelet ötletszerű megjegyzésein felül légtechnikai tervezési irányelvek is megjelenjenek magyarul, a technikai fejlődés és a magyar gazdasági realitásokat szem előtt tartva, de rugalmasan kezelve! Elvileg a TNM rendelet is abból indulna ki, hogy az energiafogyasztás nem írhatja felül az elvárt komfort értékeket! De ez sajnos az energetikai pályázatokból és a tervezői gyakorlatból nem jön le, a döntéshozók pedig még jobban el vannak maradva, mindez megfűszerezve az építész társadalommal – tisztelet a kivételnek, akik egyelőre durva kisebbségben vannak. Egy óvoda tervezésénél – már évek óta nyugdíjas – elismert neves építész kerek perec kijelentette, hogy a mesterséges szellőzés hibás gondolatmenet és büszkén mondta, hogy az ő keze is benne volt abba a tervezési irányelvben, ami kvázi kötelezővé tette az oktatási intézmények természetes szellőzését – kíváncsi lettem volna mit szólt volna hozzá, ha egy gépész mondott volna egy építészkérdésről ilyem sommás ítéletet. Sajnos az adott tárgyalási helyzetben nem volt lehetőségem kellő képen kiosztani a tisztelt építész urat. Amikor svéd kollégáknak megemlítettem a kötelező mesterséges szellőzés elvárást, azt mondták, biztos tévedek, ez egyszerűen nem lehet igaz. Csak az oktatásban ez a káosz uralkodik: Idézet a 19/2002 OM a „közoktatási intézmények elhelyezésének es kialakításának építészeti, műszaki követelményei” rendeletből: „Szellőzés: A tanulok által használt oktatóhelyiségek levegőcseréjét természetes szellőzéssel kell biztosítani.” A rendelet pikantériája, hogy a nemzeti jogtár szerint soha nem is létezett ez a rendelet, de a net egy rakás találatot ad fel – lehet soha nem lépett hatályba? És akkor a hatályos szabványok: 0 Érvényét vesztett szabványok oktatási intézményekre: MSZ 24203 2007 visszavonás 2012-ben. Ha nem vagyok kellően informálva a jelenleg hatályos elvárásokról az oktatási intézmények tekintetében, szívesen várom bárki hozzá szólását.


Nagy Gábor | 2014. szept. 3.

Kedves Gyuri! A leegyszerűsítésedet erőteljesen árnyalja néhány a fűtési energiaigénytől jelentősen eltérő körülmény. - Míg +12 C határhőmérséklet fölött az épületszerkezetek hőtehetetlensége (pl. sugárzási hőérzet) miatt általában már nincs szükség direkt energiabevitelre (fűtésre), addig a gravitációs szellőzésnél akár +16 +18 C-nál is szükséges direkt energiabevitel, mert a komfortérzetünk ezt áramló levegőjű környezetben igényli (ld. Fanger komfort diagramok). - A szellőzési hőigényt a komfort térben történő oxigénfogyasztás és károsanyag terhelés időbeni változása többtényezős változó, míg a fűtési hőigény jobbára csak a külső hőmérséklettől függ. - A túlszellőztetés energiapazarlás, akármilyen módon pótoljuk a veszteséget, az egészségtelen levegő-össztételt viszont nem olyan egyszerű mérni és főleg szabályozási célra felhasználni, mint a fűtési rendszer szabályozási lehetőségei esetében. - A fűtési rendszerekkel kapcsolatos tervezési előírások, irányelvek stb. viszonylag világosan meghatározzák a tervező feladatát. A szellőzési feladatokat, teendőket szinte csak indirekt "szabályok" betartatlan, vagy betarthatatlan szabályozási környezettel, rengeteg ködösítéssel. Ugyan feltűnt-e már valakinek az az OTÉK előírás, hogy 20 m3 feletti komfort teret csak gravitációsan nem szabad szellőztetni, gépi szellőzést kell alkalmazni (7 m2-es lakásról nem tudok, pedig pl. egy lakásban a helyiségek légtérkapcsolatban vannak, - az ajtók nem hermetikus zárásúak) Ha elvonatkoztatok attól a ténytől, hogy még a legalapvetőbb szellőzési rendszereket is nehezen, vagy alig fogadja be a jelenlegi "energetikai szemlélet" akkor is igazat kell adnom abban Tóth István Úrnak, hogy a korszerű légtechnikai rendszerekben sokkal nagyobb energetikai megtakarítási potenciál van, mint amelyet a gazdasági döntéshozók és sajnos a szűkebben vett épületgépész szakma tulajdonít neki. Úgy gondolom, hogy nekünk épületgépészeknek a komfort szellőzés körüli tévhitekkel szemben még nagyon sok megvívni való harcunk van hátra, amit minimum a meglévő előírásoknak érvényt szerzéssel kéne elkezdeni! Ideje lenne, hogy az épületgépészek ne csak energetikusok akarjanak elsősorban lenni, hanem igazi épületgépészek a Macskássy professzor által vallott és lefektetett elvek szerint! NG


Chiovini György | 2014. szept. 3.

Úgy érzem még tisztázni kell valamit. A szellőzés célja a megfelelő levegő minőség. A hővisszanyerés célja energiamegtakarítás. Az ablakszellőzés majdnem képes a megfelelő levegőminőség biztosítására. Egyik korlát, hogy nem szűri meg a bejövő levegőt. A másik korlát, hogy nyomáskülönbség nélkül nem működik. Tehát kell a "rásegítés". Ezért megkülönböztetünk természetes ablakszellőzést és gépi ablakszellőzést. Ha a minőségbe belevesszük a levegő hőmérsékletét, akkor télen az ablakszellőzésnél gond lehet a beáramló levegő okozta kellemetlen érzéssel. Semmi akadálya annak, hogy ablak nélkül szellőztessünk hővisszanyerés nélkül. Nem szokás, a hővisszanyerés többlet bekerülése megtérül. De lehet hővisszanyerést alkalmazni csak elszívásos szellőzésnél is. A távozó levegő hőjét hőszivattyú használati melegvíz készítésre hasznosítja. Lehet választani.


Nagy Gábor | 2014. szept. 3.

Kedves István! Egyetértek az Ön által írtakkal, és egyúttal itt kérek bocsánatot; nem akartam félrevinni az indító cikkben leírtakat. Mégis egy nagyon káros jelenségre próbáltam és próbálom felhívni a figyelmet, megspékelve némi további adalékkal. Kb. 2 éve terveztem egy kis cég irodaházának gépészetét, ami egy nagyobbacska családi háznyi régi épület komplex korszerűsítését jelentette. A nyílászáró cserék miatt értelemszerűen hővisszanyerős légtechnikai rendszert terveztem, a friss levegő előfűtésére pedig víz-levegő talajkollektoros rendszert (természetesen fagyálló keverékkel). A cég megpályázta az energetikai korszerűsítésre akkor elérhető támogatásokat, egyetlen dolgot nem fogadott be az NFÜ, a talajkollektoros hőhasznosító rendszert, az indoklásban pedig az állt, hogy ...mert nem hőszivattyú, nem hőcserélő és nem napkollektor... hiába írtam le szájbarágósan a működést, csatoltam a részletes megtakarítási számításokat, hiába győzködtem az ügyintézőt, hajthatatlan maradt, hogy ez nem felel meg a támogatási kritériumoknak. A történet végül némi pozitívumként azzal zárult, hogy a cég megcsinálta saját erőből, és ragyogóan működik, de a szám íze keserű maradt. Keserű azért, mert ez ismét egy adalék volt arra, hogy a pénzügyi döntések alkalmatlan emberek kezében vannak, akik butaságból, félelemből vagy rátartiságból (nem tudom) de folyton keresztbe tesznek a műszaki fejlődésnek. Ha elkészül valami, ők állnak az első sorban mellüket döngetve, az alkotókat és a kreatív embereket pedig folyamatosan eltapossák. Utoljára 2004-ben álltam (egyik munkám) átadási ünnepségén a köszöntöttek között (Tarcal, Deegenfeld kastélyszálló), igaz akkor volt még ÉVM és egy igényes svájci magyar gróf volt a megrendelő... NG


| 2014. szept. 3.

A nagyon aktív hőszigetelés cikk szellőzés témát érintő hozzászólásaihoz: "Egy hagyományos lakóháznál a transzmissziós veszteség lényegesen nagyobb a filtrációsnál." Ha a hagyományos lakóház alatt a 80-as, 90-es években épített épületeket értjük, akkor egyetértek. Az építéstechnika viszont annyit fejlődött az elmúlt 10-15 évben, hogy ilyen "hagyományos épület" ma már nem épül. A 2020-as irányelv, illetve az új magyar ide vonatkozó szigorítás közismert, tehát nem is épülhet olyan épület aminél az u-érték ne lenne alacsony. Én ezért eleve mindig abból indulok ki, hogy a transzmissziós hőveszteség rendben van, illetve az épület légtömör. Felújításnál ugyanígy: homlokzati hőszigeteléssel és az ablakcserével ugyanez a helyzet áll elő (ha nem is számszerűleg) A hőigény további csökkentésére csak a hővisszanyerő szellőztető rendszer alkalmas. "...energetikailag belátható időn belül nem nagyon térül meg" Mivel 30 kWh/m2év hőigény alá menni hővisszanyerés nélkül lehetetlen, 40 alá menni is igen-igen nehéz, a hővisszanyerő szellőztető rendszer beépítése már nem mérlegelendő kérdés az új házak esetén. Ez éppúgy nem költség kérdése, mint az ablak vagy a tető. "Ne építsünk be ablakokat, mert nagyon drágák, majd felkapcsoljuk a villanyt"- elég abszurd? Vagy: "Mikor térül meg a drága ablak beépítése a ledes világításhoz képest?" - ez még abszurdabb. Nekem éppen ilyen abszurd ha valaki komolyan gondolja, hogy új épületét majd ablaknyitásos módszerrel szellőzteti (vagy a tervező írja ezt le a műleírásban). És még mindig csak az energetikáról beszélünk, a belső levegő minőségével nem foglalkoztunk. A tökéletesen záródó ablakok "kikényszerítik" a gép szellőzést -ahogy valaki helyesen megfogalmazta. Ha valaki ablaknyitásra hagyatkozik, biztosan egészségtelen lakókörnyezetet teremt magának. Ezt ma még megteheti, ugyanis ellentétben az energetikával, a belső levegő minőségre vonatkozó előírásunk egyelőre nincs. A hővisszanyerést mint technológiát tehát alkalmazni kell, azt lehet mérlegelni, hogy Trabant vagy Mercedes színvonalon (és költségszinten) történjen meg.


Zoárd | 2014. szept. 3.

A lakásszellőzésekkel kapcsolatban egy értékes magyar tanulmányt láttam, (sajnos most nem találtam meg, azt hiszem a Pécsi Pollack-on készítették, ha valaki rátalál, belinkelhetné). Nagyon érdekes adatok jöttek ki, kár hogy nem voltak a végén elég merészek a konklúziók levonásában, azt ráhagyták az olvasóra!


Zoárd | 2014. szept. 3.

Kedves György! Én nem hagynám ki az északi országokat! Svédország, Finnország szintén topon van és úgy érzem nem misztifikálnak annyira el dolgokat mint a németek, ár-érték arányban is jobbak szerintem, természetesen hozzánk képest a németek is messze előttünk járnak. Ausztriában például végeztek már felmérést a megvalósult lakásszellőzésekről és érdekes összefoglaló készült róla, ami rámutatott a tervezési folyamatok kritikus részeire. Ettől függetlenül hiányolom, hogy magyar részről nincs az egységes szemléletet erősítő műszaki háttér anyag, vagy akár csak az osztrák felméréshez hasonló tanulmány és ennek az a következménye, hogy továbbra is nagy a szórás a légtechnikai rendszerek felépítésével, elvárásaival szemben. Sőt építész részről még a szükségessége is kérdéses! A lakás szellőzés egyébként is csak egy kis szelete a légtechnikának. Tegnap konzultáltam egy 2500 m2-es művelődési ház pályázatával kapcsolatban. Első közelítésre az épület transzmissziója 45 kW volt, míg a levegő igénye 34.000 m3/h, ami még egy 70%-os hővisszanyerés esetén is 120 kW hőigényt jelent. Azaz még egy korszerű szellőzéssel is 73%-t tesz ki a szellőzés névleges hőigénye a teljes fűtési igényből! Ebből is látszik, hogy a légtechnika korrekt elkészítése nagyságrenddel többet nyom majd az üzemeltetési költségekbe, mint a fűtés klasszikus rendszere. És itt már a változó, a terhelésekhez igazított szabályozással is nagyságrendi spórolást lehet megvalósítani. Ezen a területen is óriási a fejlődés, rengeteg olyan technikai megoldás van, ami korábban ár-érték arány miatt szóba se került.


Chiovini György | 2014. szept. 2.

Jogos. A Zehnder házhoz jön. Inkább Zoárd hozzászólására írtam, amit írtam. Én úgy látom a neten, hogy Svájc, Ausztria, Németország a sorrend. Nem hardver, hanem szellemi táplálék.


| 2014. szept. 2.

Meglepő módszer, és kevesek számára hatékony, de mégis támogatom, mert az első céges találat a Zehnder. :) Szóval én azt tartom sokkal jobb módszernek, ha a kollégák magyar nyelven, kérdéseket feltéve, akár gyakorlati résszel egybekötve sajátítják el a komfort szellőzés tervezését, kivitelezését. Szeptemberben tizennégyen vesznek majd részt a soron következő oktatáson a csehországi oktatóközpontban. Szépen alakul a PAUL gyárlátogatás létszáma is, erre még lehet jelentkezni. A képzések, előadások időpontjai a comfosystems.hu honlapon követhetők. Szóval itthon is vágjuk a témát.


Chiovini György | 2014. szept. 2.

Módszer: 1. google.ch 2. komfortlüftung 3. 296000 találat Svájcban nagyon vágják a témát.... (és vannak francia nyelvű infók is)


Zoárd | 2014. szept. 1.

Kedves István! Nagyon szépek a DIN szabványok és egyéb gyártók által prezentált előírások, és nyilvánvaló, hogy a jövő valamikor az egységes európai szabványhasználat lesz – ha lesz. Azt is tudjuk, hogy a német ipari lobby remekül érvényesíti – ellentétben a magyarral – az érdekeit DIN szabványokon keresztül. De egyelőre itt élünk Magyarországon. Jelen állapotban légtechnikával kapcsolatos szabványt az MSZT honlapjának keresője 18 db-t dob ki, ebből 15 db visszavont, többsége kőkorszaki előírásokat tartalmaz. A szellőzés szóra 27 db teljesen érdektelen szabványt ad ki. Még a CR 1752/2000-es CEN jelentés megfelelőjét se lehet az MSZT honlapján kideríteni, de az az irányelv nem elég gyakorlatias, lakásszellőzésről szó sincs benne, hiszen ez alapvetően komfort kritériumokat tartalmaz, mint komplex légtechnikát. Az a 3 db angol nyelvű szabvány, amit légtechnikára kidob az MSZT, az pedig a következő épületes képet mutatja: „Az eszközök és részegységeik értékelése és jellemzőinek megadása” „Készülékek, alkatrészek és részegységek osztályozása és teljesítőképességi adatai” „Készülékek, alkatrészek és részegységek osztályba sorolása és teljesítőképességi (működési) adatai” Mit mondjak! Ezzel aztán ki vagyunk segítve! őszintén az se biztos, hogy a német előírások a legjobbak. Miért nem a svéd előírásokat vesszük elő! 15 évvel hamarabb kezdték a korszerű lakásszellőző rendszerek kialakítását, gyártását, mint a németek! Szerintem most is sokkal előrébb vannak. Szóval továbbra is fontos lenne a régi beidegződések átalakítása, a korszerű rendszerek körültekintő feldolgozása a magyar gazdasági lehetőségekre ésszerűen adaptált módon. És nem vagyok benne biztos, hogy ennek a DIN szabvány egyszerű vakon követése a legjobb megoldás, sőt biztos vagyok benne, hogy nem ez a jó megoldás. A német kollégáknak is kellett már a nézeteit nem egyszer felülvizsgálni jó néhány kérdésben. Ettől függetlenül örülünk minden olyan előadásnak, ahol igyekeznek a legkorszerűbb megoldásokat megismertetni velünk. Sajnos a nyár közepe nem a legjobb időpont erre. Egy kellemes őszi, téli, tavaszi időpontban biztos többen lesznek kíváncsiak az előadásokra.


MP | 2014. szept. 1.

Tóth István Fázmán Józsefnek: Minden szükséges eljárás és adat rendelkezésre áll a lakóterek szellőztetésének a méretezéséhez. Olyan országokban, ahol a komfortszellőzés fontosságát már felismerték, a DIN1946-6 illetve az ebből származó szabványok szerint dolgoznak. Széles körűen használt a PHPP számítás is, nem csak minősített passzívházakhoz. A DIN 1946-6 terjedelme 125 oldal, részletesen kitér olyan kérdésekre, mint a hozzászólásokban említett infiltráció. A Zehnder által szervezett ingyenes oktatásokon bemutatom a tervezési elveket, online eszközöket.


MP | 2014. szept. 1.

Tóth István összegző hozzászólása: Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat. A Zehnder Magyarországon 2011 óta foglalkozik a komfort szellőzés termékcsoport forgalmazásával. Mint a szellőzés területén vezető gyártó itthoni képviselője, többé-kevésbé a technológia elterjesztését is feladatomnak érzem, éppen ezért az oktatás kiemelten fontos terület, rendszeresen szervezem a külföldi és belföldi képzéseket. Nem termékbemutatókról van szó, hanem szakmai fórumokról, ahol lehetőség van átbeszélni a szellőzéshez kapcsolódó, olyan "kényesebb" témákat, is mint a gáztűzhely, kéményhuzat, szénmonoxid mérgezés, ablakcsere, konyhai elszívás, stb. Éppen ezért facsarta meg a szívem az egyik hozzászóló, aki szerint az épületgépészek a "minimális mankót sem kapják meg". Szeretném jelezni, hogy vannak kipróbált eljárások és számítási módszerek (nem a TNM rendelet mini táblázata, hanem a 125 oldalas DIN1946-6), vannak online kalkulátorok, vannak dwg rajzok, vannak ingyenes oktatások, ahova csak el kell jönni. Sőt, online előadást-fórumot is szerveztem már, ahova még csak el sem kell utazni, hanem számítógépről követhető... Sajnos az épületgépészek részéről szerény az érdeklődés, például a komfort szellőzés témában több komoly gyártóval együtt júniusbanszervezett rendezvényünkre alig pár épületgépész tervező érkezett. A hozzászólások szerint pedig itt hatalmas az információ hiány, és rengeteg a kérdés. Igazából nem nagyon értem, a kiállítások, a szakmai kiadványok tele vannak a lakásszellőzés témával, és az interneten is vannak a témával foglalkozó színvonalas anyagok. Csak ugye nem kötelező… Ennyit általában, az alábbiakban konkrét felvetésekre reagálok: Baumann József Valóban minden esetben, még passzívház esetén is van infiltráció, a megadott számmal egy "átlagos" családi ház filtrációs hőveszteségét szerettem volna nagyságrendileg érzékeltetni. Zöhls András A ComfoAir 350 gép 60% fordulaton 225 m3/h levegőt szállít 100 Pa mellett, ekkor 70W a villamos fogyasztása (normál üzemmód). Ha a lakók nem tartózkodnak otthon, a fordulatszám jelentősen csökkenthető, ezzel jelentős megtakarítás érhető el. Erre a feladatra többféle automatika megoldás létezik. A választott automatika megoldás ismeretében lehetne az éves működést, és az éves villamos fogyasztást modellezni. Az általam írt 212 kWh is egy nagyságrendi szám, CO2 szintre történő szabályozással tovább csökkenthető. A gépben évente egyszer kell szűrőt cserélni, egy pár szűrő egy ilyen gépbe most 15e Ft.Az éves hatásfok kereszt-ellenáramú hőcserélőkkel 90% felett is lehetséges. Nagy Gábor Az a kérdés, hogy 2014-ben a tágan értelmezett épületgépész szakma többségi vagy kisebbségi véleménye-e, hogy a „családi házba nem kell szellőzés”. Lehetséges, hogy ma még ez a többségi vélemény, nem tudom, hiszen én eleve csak azokkal találkozom, akik komolyan gondolkoznak szellőztető rendszer beépítésén, és az alap problémákat (légtömörség, Pettenkofer szám, stb) már ismerik. Optimizmusom oka kettős: Ahogy írtam is, egyre többet találkozom azokkal, akik már értik, miért feltétlen szükséges egy lakóépületet is gépi szellőzéssel ellátni. Az ilyen kollegák száma rohamosan nő, mindamellett, hogy lehet, hogy egyelőre még ők a kisebbség. Közeledik a 2020-as céldátum, az épületenergetikát eddig sokadrangú kérdésként kezelők kénytelenek felülvizsgálni korábbi véleményüket. Nekik el kell fogadni az alábbiak egymásból, következnek: energiatakarékos („közel nulla energiaigényű”) épület biztosan közel légtömör lesz, ha légtömör akkor gép szellőzést igényel, ha energiatakarékos (mi más lenne) akkor ez a gépi szellőzés csak hővisszanyerős lehet. Hővisszanyerés nélkül szinte lehetetlenközel nulla energiaigényű épületet létrehozni(amennyiben a közel nullát kb. 30 kWh/m2év fűtési igény körül határozzuk meg). Persze a hozzászólásából látom, nem Önt kell győzködni, minden mondatával egyetértek. Egyedül a „szellőzés szinonimája a drága, ezért nem kell...” kelt bennem ellenkezést. Aki ablakot cserél, annak az ablak nem drága? Persze, ablak nélkül elképzelhetetlen az épület…. szerintem pedig ahol ma ablakcsere történik, ott elképzelhetetlen a gépi szellőzés kialakítása, egyébként maga az ablakcsere válik értelmetlenné (hiszen a lakó télen az ablaknyitáskor kiengedi a hőenergiát, aminek a lakásban tartását éppen az ablakcsere hivatott megvalósítani). Kis lakások szellőzése légbevezetőkkel megoldható, a Zehnder gyárt ehhez folyamatos üzemű, páraszabályozott EC motoros, csendesített kisventilátort (tehát nem a WC elszívó kis axiálventilátor kategória), ára kb. 40e Ft.Nem támogatható az a szokás, hogy télen a lakó inkább vállalja a rossz levegő minőséget, minthogy gépi szellőzésre költsön, a belső levegő minőségi kérdéseire a mérnök társadalomnak kell felhívnia a lakosság figyelmét. Ide tartoznak a szénmonoxid mérgezés és penészesedés „sláger” kérdések is, ezek igenis értő fülekre találnak, ha ezekre valaki rámutat, nem hiszem, hogy a „drága, nem kell” lesz a válasz.


Fázmán József | 2014. aug. 30.

Pár hónappal ezelőtt ugyanitt volt egy kis polémia az épületgépészeti tervek műszaki tartalmáról... Olyan tervekéről, amelyek mint ahogy fentebb Gábor is írta és szerintem mindannyian tapasztaljuk, az egyébként meglévő szabályozást lesajnálva többnyire el sem készülnek. (Én már olyannal is találkoztam, hogy az általam egy építésznek korrekt módon számítások koncepció után megírt épületgépészeti műleírásom köszön vissza későbbi projektek anyagában.) Kinek kellene ezügyben megtenni az első lépéseket, ha nem a szakcsoportunknak, a kamaránknak?


Nagy Gábor | 2014. aug. 30.

A teljesség kedvéért korábbi esetleírásomhoz hozzátenném a történet folytatását: Az példában szereplő iskola korszerűsítése pályázatból nyert pénzből készül. A pályázathoz csak építési ingedélyezési terv készült "tételes költségvetéssel" A pályázatban szerepelt az építészeti korszerűsítések mellett napkollektoros melegvíz ellátás a konyha részére, továbbá a konyha elavult szilárd tüzelésű nagykonyhai gáztűzhelyének gázosra történő cseréje. A pályázat gépészeti költségvetése néhány tételből állt csak. a gáztűzhely beépítése kapcsán teljes egészében kimaradt a konyha légellátás és szellőzés meleg levegős befúvásostól elszívó ernyőstől (hővisszanyerős szellőzésről nem is beszélve. A pályázatot elnyerő kivitelező a haját tépte amikor meghallotta, hogy a gázos költségek lemaradt tételein túl komplett légtechnikai rendszert kell építenie, mert a kifelejtett tételek miatt már addig is több mint 6 millió veszteségnél tartott. Javasoltam, hogy legalább a meleg levegős befúvás önálló gázkazán által készített melegvízzel történjen az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a kért villamos fűtéssel szemben, ha már hővisszanyerős szellőzést senki nem tud megfinanszírozni. A válaszát, hogy mint gondol az üzemeltetési költségekről inkább nem írom le... Azt még nem tudom, hogy a szükséges plusz kb.22 kW villamos energiát a meglévő elektromos rendszer tudja-e biztosítani, mert ahhoz elektromos tervező kéne, akit - erős a gyanúm - ugyancsak nem vontak be a feladatba... Hát így néz ki egy olyan beruházás, ahol a döntésekbe nemhogy nem vonják be a megfelelő szakértelemmel rendelkezőket, hanem még a törvények rendeletek előírásait is figyelmen kívül hagyják. Most ennyit a "korszerűsítések" és az energiatakarékos szellőzés kérdéséről :( NG


Nagy Gábor | 2014. aug. 30.

Kedves József! Legjobb tudomásom szerint egy építész tervező kért minisztériumi állásfoglalást erről a kérdésről, amire a BM részéről egy főosztályvezető hölgy írásban azt nyilatkozta, hogy az építész erre jogosult. A levelezés megjelent az építész honlapon, és azóta ez a gyakorlat terjed mint a himlő. Kamaránk részéről tudtommal még semmilyen hivatalos reagálás nem történt,semmilyen hivatalos helyesbítésről egyéb állásfoglalásról nem tudok. NG


Fázmán József | 2014. aug. 30.

hol van az leírva egyébként, hogy építész tervező épületgépész műszaki leírást készíthet? Ha pedig nem megengedett, akkor ez talán jogosulatlan tervezés?


Nagy Gábor | 2014. aug. 29.

Idézet egy építési engedélyezési tervdokumentáció épületgépészeti tervfejezetéből, melyet jogosult tervezőként az E-1 jogosultsággal rendelkező építész tervező jegyez (megnéztem más, tehát épületgépészeti jogosultsága nincs). "...szellőzés: .. a vizes blokkok szellőztetése gépi, ***** típusú ventilátorokkal, szellőzőkürtőkön keresztül biztosított.... a konyha ventilátoros elszívással rendelkezik,tehát a gőz és pára elvezetése megoldott... (megjegyzés: szűrt, télem melegített levegő befúvásról egy szó nem esik) ...a helyiségek szellőztetése a nyílászárók által biztosított..." Még annyit hozzáteszek, hogy az energetikai számítás a "Belsőudvar ... programmal készült, a külső határoló szerkezetek nagyobbik része nem vizsgált, a több tucatnyi határoló szerkezetből ténylegesen vizsgált kevesebb mint 10 db. stb. !!! A konkrét épület iskola tornaterem, 100-adagos konyhával, a terv címe: ...felújítás korszerűsítés. Az építész tervfejezetben szerepel: " ... a korszerű energiatakarékossági igényeknek megfelelő fokozott légzárású U=1,1 W/m2K nyílászárókat terveztünk..." Ablakba épített légpótlást biztosító szerelvényről szó nem esik. A terv érdemi észrevétel nélkül jogerős építési engedélyt kapott. No comment! NG


Nagy Gábor | 2014. aug. 28.

Kedves Gyuri! Szívesen de nagyon be vagyok szorulva, ezért a türelmedet kérem :) üdv: Gábor NG


Chiovini György | 2014. aug. 28.

Nem nagyon kapok visszajelzést a Víz Gáz Fűtéstechnikában megjelent írásaimra. Az idén a 4. és az 5. számban jelent meg a cikk, Használjuk-e az ablakot szellőztetésre? címmel. Mivel éppen ennél a témánál tartunk, szívesen venném a véleményeket. Bátran, őszintén, az segít!


Fázmán József | 2014. aug. 28.

Soha nem volt egyszerű a tervezők élete, de manapság különösen nem az. Az épületgépészet egyes ágazatai, gondolok itt elsősorban a gázellátásra, a szükségesnél jóval nagyobb mértékben túlszabályozottak, míg másokhoz - mint ahogy Zoárd is említette - még a minimális mankót sem kapjuk meg. (Magyarul sok tekintetben szabad a gazda.) A légtechnika, klíma különösen mostoha helyzetben van ilyen szempontból. A technika fejlődése talán ezen a szakterületen igényelné leginkább azt, hogy a szakma legalább az alapokban kapjon vagy készítsen a minél korrektebb tervek születése érdekében iránymutatást. (Csak egy apróság: a nyári méretezési külső légállapotot mindenképpen felül kellene vizsgálni.) A cikkben lakásszellőzésről van szó, de a hővisszanyerés alkalmazása a légtechnikában a közösségi és ipari szférában óriási megtakarításokat jelentene, tapasztalataim szerint ezen a területen óriási pazarlás tapasztalható. Olyan környezetet kell teremteni, amely megelőzné olyan koncepciók születését, hogy jobban megéri a vállalkozásnak egy kisváros ellátásához elég villamos kapacitást kiépíteni, minthogy kihasználná a száraz és/vagy adiabatikus hűtésben rejlő lehetőségeket üzemének technológiai és komfort hűtésében...és még sorolhatnám. Ezen a téren nagyon nagy lemaradásban vagyunk. Valamilyen hővisszanyerési megoldás nélkül nem is szabadna szellőzést tervezni.


Zoárd | 2014. aug. 28.

Szellőzés és TNM rendelet A TNM rendelet egyik hibája - a sok közül - a szellőzés elválasztása a fűtéstől. Egy helyiség fűtési igénye komplexen összefügg a szellőzési, filtrációs és fűtési igényekkel, ezt szétválasztani energetikailag, szerintem hibás gondolatmenet. Persze maga a számítási eljárás - egyensúlyi hőmérséklethez rendelt bonyolult függvények - eleve adják, hogy a TNM rendelet ne tudja komplexen kezelni ezt a problémát. Ezért aztán jön a kőkorszakból itt maradt egyszerűsítés, miszerint +4°C a külső átlaghőmérséklet és +20°C-ra kell felfűteni a befújt levegőt. Az már csak külön pikantéria, hogy ehhez hozzá van rendelve egy hálózati veszteségszámítás, amihez 99%-ban nem is áll rendelkezésre a számítás idejében a megfelelő adatbázis, azaz ezt is csak hasalni lehet. A változó térfogatáramú rendszerek pedig eleve nem férnek bele a gondolatmenetbe. Pedig elképesztő megtakarítások jönnek egy jól megtervezett rendszerrel, erre eklatáns példa lehetne az Airvent Kecskeméti telephelyének új iroda szárnyában üzemelő légtechnikai rendszer. Érdemes lenne az Airvent-nek egy komoly cikket írni erről.


Zoárd | 2014. aug. 28.

Kedves hozzászólók! Javasolom többször is átolvasni és értelmezni Nagy Gábor hozzászólását (persze nyílván a többség érti, nem rájuk gondoltam), mert megint a dolog lényegére irányította a figyelmet. Évek óta mondogatom, hogy a mai tervezési gyakorlatban a szellőzésnek egyenrangú szereplőként kell megjelennie a fűtéssel. Az itt felvetett problémák például egy csarnok jellegű épületnél nagyságrenddel nagyobbak, mint az itteni cikkben említettek. Sok hiányosság van a szakmánkban ezen a területen. Csak egy két pont: Épületek légtömörsége – mekkora is a méretezési természetes filtráció – amit akkor is ki kell fűteni, ha van hővisszanyerős szellőzés. Régóta létezik a Blowdoor teszt, de mint tudjuk a teszt eredményének az értékelés messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre várnánk. Mit lehet egy frisslevegős hővisszanyerős rendszernél - egy elszívásos hálózatra rákötni –szabad-e egy iroda épületben a mellékhelyiséget, teakonyhát és az irodákat egy elszívó hálózatra kötni-. Milyen ésszerű költséghatékony módon lehet a helyiség, vagy helyiség csoportok változó térfogatáramú szellőzését megoldani. Tudom, minden tervező meg tudja oldani a maga adott esetében a feladatot, de azt látom, hogy az elvek, melyek mentén a tervek elkészülnek, óriási szórást mutatnak. A fejlődés az elmúlt 20 évben olyan óriási, hogy a régi elveket felül kell bírálni! Ebben egyelőre nincs egység, ezért aztán a kész tervet elvi alapon is kritizálják, sokszor rossz beidegződésből, mert, hogy régen ilyet nem csináltunk. És akkor a TNM rendeletbe bepotyog egy két – természetesen nem teljes körű – tervezési elvárás, ami szép, de nem ott lenne a helye, hanem valahol egy korszerű tervezési irányelvekben. Ami a szellőzésben a sajnálatosan a leg kellemetlenebb, hogy az elégtelen frisslevegőnek nincs olyan direkt hatása, mint a hőmérsékletnek, csak közvetett, de azok alattomosan őrlik fel a szerencsétlen használót. Egyszerű ember nem tudja, mitől van rossz közérzete, miért betegeskedik, mitől balhézik a kollégájával, miért jelenik meg a penész, pedig csak annyi a történet, hogy kevés a friss levegő.


Zöhls András | 2014. aug. 28.

Kedves Péter, úgy tűnik én értetettem félre a kérdést. A ”milyen légcserével számoljunk egy fokozott légzárású ablakokkal szerelt ház esetében”, ezek szerint nem azt jelentette, hogy mekkora a rendeletben előírt légmennyiség (én erre próbáltam válaszolni), hanem azt hogy a dolog technikailag hogyan oldható meg. És eljutunk Gábor állításához, fokozott légzárású ablakot csak akkor szabad bárhova is beépíteni, ha ezzel egy időben gondoskodni tudunk a megfelelő légellátásról is. Sajnos az ablakosok erre (a technikai megvalósíthatóságra, illetve a költségekre) nem szokták felhívni a figyelmet, amiből aztán elég sok probléma adódik, amivel itt az e-gépész felületén is többször foglalkoztunk.


Szakos Péter | 2014. aug. 27.

Kedves András! Ha jól számolok, a 0,5-ös légcsere feltétele, egy normál 15-20nm-es helység esetén minimum egy légbevezető nyílás és egy komolyabb, folyamatosan működő, nem barkácsáruházi elszívó ventilátor/gravitációs szellőztető kémény, ami a megfelelő nyomáskülönbséget biztosítja. Gyakran tapasztalhatjuk azt, hogy nyáron, ha nincs légmozgás, már egy szúnyogháló is "megfogja" a levegőt. Ha nincs elszívás, kémény ami a levegőt mozgásra bírja a rendszer nem fog működni, télen pedig nem tartjuk nyitva az ablakot, éjjel nem kelünk fel szellőztetni. Szükség van a szabályozott szellőztetésre...


Fojtó Dénes | 2014. aug. 27.

Kedves Gábor! Teljesen egyetértek veled, sajnos a jelenlegi tapasztalataim szerint az új építésű családi házak esetében maximum. 5%-ba kerülbe mesterséges szellőztetés. És hozzá tenném hogy nem csak energetikai szempontból érdemes ezt a témakört átbeszélni hanem az élettani hatásairól. Üdv: F.Dénes


Nagy Gábor | 2014. aug. 27.

Kedves Gyuri! tapasztalatom szerint a hőhidak csak indikátorok, vagyis fokozottan érzékenyen jelzik a problémát. A fő ludas a folyamatos légcsere hiánya, ami - a jelenlegi magyar nemzeti szabályozásban és építési gyakorlatban egyaránt - az épületgépészet legelhanyagoltabb szakterületévé vált. A cikkíró véleményével "Ez egyértelműen pozitív fejlemény, ahhoz képest, hogy pár éve még a „családi házba nem kell légtechnika” vélemény volt az egyeduralkodó..." ellentétben én úgy tapasztalom, hogy ez a mondat jelen időben érvényes, a múlt idő alap nélküli optimizmus. A folyamatos levegőellátás (ami nem azonos az időszakos ablaknyitogatós szellőzéssel) hiánya a felelős rengeteg lakás komfort romlásáért és fehéren-feketén a CO mérgezések túlnyomó részéért is. Nem régen részt szakértőként vettem részt egy felújított bölcsöde-óvoda épületegyüttes garanciális bejárásán, ahol a legfőbb panasz az volt, hogy kisebb nagyobb időszakonként penetráns szennyvíz szag önti el az épület egyes részeit. Olyan helyeken is, ahol semmilyen vizes szerelvény nincs. Az összes külső nyílászáró fokozott légzárású, egyetlen egyen, még a vizes blokkokban sincs semmi, amivel nyitás nélkül szellőztetni lehetne. Éjszakára a vagyonvédelmi rendszer miatt egyetlen nyílászárót sem lehet nyitva hagyni, de szélcsendben hiába nyitják az ablakokat, a szag marad. A megfejtés: a település egyesített szennyvíz-csapadékvíz rendszere nagyobb esőzéseknél megszívja az épületet is, vákuumot hoz létre, majd a csatornahálózat nyomásviszonyainak kiegyenlítődésekor az épület beszívja a csatornahálózat "illatos" levegőjét. Óriási tudatlanság van - sajnos főleg építész berkekben - a komfort terek szellőztetésével kapcsolatban és itt nem túlmisztifikált elméletekkel kellene ezt a tudásbeli hiányt pótolni, hanem egyszerű de közérthető példákkal. Pl. megértetni azt, hogy a folyamatos szellőzés nem helyettesíthető időszakos ablaknyitogatással, továbbá az ablaknyitogatás semmit nem ér, ha nincs, ami nyomáskülönbséget biztosítson. Az ablakos szakma már sejt valamit arról, hogy teljesen nem szabad bedunsztolni egy lakást, de fogalma nincs arról, hogy egy ablakon lévő rés, légbevezető semmit ne ér nyomáskülönbség nélkül amit már nem ablakos módszerekkel kellene biztosítani, ráadásul mérnöki számításokat is el kellene végezni. Az épületgépészeknek lenne itt nagyon sok feladata, de sajnos az építőipar jelenlegi sanyarú állapotában a szellőzés szinonímája a drága, ezért nem kell... Pedig kéne, de nagyon, csak nem többoldalnyi terjedelmű matematikai levezetésekkel kéne harcolni érte, hanem pl. a CO mérgezések és szakszerűtlen nyílászáró cserék tapasztalatainak közreadásával. NG


Chiovini György | 2014. aug. 27.

Innen-onnan összeszedett információkból: a penészben elsősorban a hőhidak a ludasak. Rengeteg kép kering a neten.


Zöhls András | 2014. aug. 27.

Kedves Péter, a rendelet szerinti elvárt méretezési állapot a 0,5-szörös légcsereszám, függetlenül attól, hogy ezt folyamatosan, vagy szakaszosan, mesterséges szellőzéssel, valami ablakba épített szerkezettel, vagy az ablak nyitogatással oldják meg. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokról szóló V. fejezet szerint számolhatunk a 25,2 m3/h,fő értékkel is. Sokkal több lakásban van jó légzárású ablak, mint ahol mesterséges szellőzés. Amikor megjelenik a penész, többet nyitogatják az ablakot. Egyszerűen arról van szó, hogy minimum ennyi külső levegőt biztosítani kell ahhoz, hogy elvigye az emberi tevékenységhez kapcsolódó légtérbe jutó szennyezést. Rossz nyílászáróknál előfordulhat ennek a mennyiségnek a többszöröse is, de ezt már energetikailag károsnak gondoljuk. Ha egy tüzelő berendezésnek (a kályhától a tűzhelyig) számszerűsíthető levegő igénye van, azt külön kell biztosítani.


Szakos Péter | 2014. aug. 27.

Kedves Kollégák! Egy fokozott légzárású ablakokkal, zárt égésterű fűtőberendezéssel szerelt ház esetében, ha nincs mesterséges szellőztetés milyen légcserével számoljunk?


Zöhls András | 2014. aug. 27.

Kedves József, nem olyan rossz az a 2500 kWh érték. Egy Zehnder ComfoAir 350 egység (ha már ez a cég szerepel a cikkben) középső fordulaton 180 m3/h levegőt szállít, ami egy 120 m2-es, 3 m belmagasságú ház félszeres légcseréje. Ehhez tartozik a rendelet számaival 72x0,35x180~4500 kWh hőigény. A hatásfokról sajnos nem nagyon van adat, de az elfagyás elleni védelmet is figyelembe véve legyen éves szinten 80%. 0,8x4500=3600 kWh megtakarítható. Ez a kondenzációs kazán 11 Ft/kWh körüli mai üzemeltetési költségével számolva nagyjából 40 ezer forint spórolást jelent gáz oldalon. Ebből lejön az elektromos fogyasztás 44 wattjával azzal a fűtésnél hivatalos 4400 órás üzemidővel. Ez durván 200 kWh, szintén mai áron 8000 forint. Szűrőcsere, ez-az, éves szinten 30 ezer forint körüli a megtakarítás. Jó beszerzési forrás mellett, némi házilagos kivitelezési munkát beszámítva, alapkivitelben nagyjából 1,2 millióból lehet egy ekkora rendszert kiépíteni. Annyira nem nagy üzlet, de az energiatakarékosság nálunk általában amúgy sem jelent túl gyors megtérülést. És akkor még nem beszéltünk a 1,5 millió körüli pollenallergiás honfitársunkról.


Baumann József | 2014. aug. 27.

Úgy érzem, kicsit nagyvonalú a számítás. Az épület filtrációs veszteségét (2500 kWh) akkor használhatom teljes egészében, ha 100 %-os a hővisszanyerés, és infiltráció egyáltalán nincs. Ehhez túlnyomás szükséges az épületben és zsilipkamra :-) Az is jó lenne, ha a két kiinduló szám kicsit részletesebben lenne megadva. Mekkora épületről van szó, milyen légcserével, mekkora a légtechnikai rendszer nyomásesése, mekkora a ventilátor fogyasztása, stb.


Szakos Péter | 2014. aug. 26.

Kedves István! Nemrég játszottam a Winwattal, azt néztem, egy jól szigetelt épületben, a fűtésére használt energia milyen mértékben függ a filtráció tervezett értékétől. Röviden: nagyon. Nem tudom az épületenergetikai minősítés során a hővisszanyerős szellőztető gép beépítése milyen módon hat a végeredményre, de egy biztos, gyakorlati tapasztalat. Ha nyitott égésterű kazánt cserélünk zárt égésterű készülékre, a kémény huzathatásának hiányában, mesterséges szellőztetés / elszívás-légbevezetés nélkül a lakás páratartalma akár 10-15%-al is magasabb lehet azonos használati körülmények mellett. A jól szigetelt falakon is kialakulhatnak páratechnikai gondok: penészedés. Ugye nincs passzívház hővisszanyerős szellőztető berendezés nélkül, de én tovább megyek: az egészséges beltéri levegőminőség nem biztosítható valamilyen automatizált szellőztetési megoldás nélkül.

Facebook-hozzászólásmodul