e-gépész online szaklap

Szakértő vagy kutató?

2014. június 3. | e-gépész | |  16 |

„A Nobel-díjas ENSZ Klímapanel legújabb jelentésének munkáit magyar szakértő is vezette”. A MAGYAR ENERGETIKA 2014. májusi számában megjelent hír, Dr. Ürge- Vorsat Diana, a Közép – Európai Egyetem professzora és Éghajlat – és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpont igazgatója szerepére utal.

A Professzor vezetésével elfogadott jelentés szerint az éghajlatváltozás ténye és ebben az ember felelőssége most már tudományos megkérdőjelezhetetlen, és évezredek óta nem megfigyelt jelenséget okoz.

Dr. Ürge – Vorsat Diana névét beírtam a világháló keresőbe az egyik találaton többek között a következő olvasható: „Éghajlatváltozás, a Nobel Béke-díjas IPCC és magyar kutatói, Faragó Tibor, Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán, Ürge – Vorsat Diana.”

A reális zöldek szerint nem mindegy, hogy valaki egy szakmai területnek a szakértője vagy kutatója. Akár szakértő, akár kutató az illető, nincs a minden tudás birtokában!

Reményi Károly a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja mondta Budapesten 2009-ben sorra került „Energiatudatos társadalomért” című szakmai rendezvényen: „A tudományos témákban nincsen konszenzus. Ott érvek vannak és ellenérvek. Konszenzus és evidencia nincsen.”(Forrás: Reális Zöld valóság, 2009 őszi-téli szám)

A reális zöldek szerint az igazság nem tömegkategória kérdése. Egy demokratikus társadalomban egy embernek, akár egy civil szervezetnek is lehet igaza.

A reális zöldek szerint a széndioxid, korunk legnagyobb tudományos botránya! A globális felmelegedés, egy olyan hazugság, amelynek célja végső soron az Európai Unió versenyképességének hátráltatása. A légköri széndioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés között nincs ok-okozati összefüggés! A légkörben lévő vízgőz szabályoz mindent, a H2O hármas-pontjának fázisátalakulásain keresztül.

Az EU által favorizált úgynevezett "klímatudomány" nem tudomány, mert nem elégíti ki az egzakt tudományok követelményeit.

Az EU által favorizált fenntartható fejlődés fogalma fából vaskarika! Nem létezik olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy ne veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteit.

Juhos László, a Reális Zöldek elnöke

A Reális Zöldek a fenntartható fejlődésről ITT

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Chiovini György | 2014. jún. 24.

Csomor Rita dr hozzászólásához fűznék két gondolatot. Az elővigyázatosság elve nagyon bölcs dolog. Azonban ez nem lehet akadálya annak, hogy "a kutatók és döntéshozók dűlőre jussanak". Az a baj, hogy a valós vita mögött ott van a pénz és profit. Más szóval nem mindenkinek érdeke, hogy kiderüljön az igazság. Ez baj. Így az elővigyázatosság elveszti eredeti rendeltetését. Miért legyek elővigyázatos? Hogyan legyek elővigyázatos? Milyen áron legyek elővigyázatos? Ahány érdek, annyiféle recept. De van egy másik oldala is a témának. Sok-sok nehéz kérdés vár megoldásra. Valóban a klímaváltozás a legfontosabb? Csak egyet említek. Az éhezés. Botrány, hogy a XXI. században éhen halnak emberek. Nem feltételezett hatások miatt. A sort lehetne folytatni. De ma már (még?) ott tartunk, hogy a pénz mondja meg azt is, hogy milyen bajokkal kell elsősorban foglalkozni. Azaz, ott tegyünk valamit, ahol nem csak a bajt orvosolom, de közben még hasznom is lesz belőle.


Csomor Rita dr | 2014. jún. 13.

Kedves Zoárd! Egyetértek. Ennél bonyolultabb és még nem megértett terület aligha van sok másik. A Zöhls András által ajánlott felvételrészlet nagyon érdekes. Eszerint akár hiszi valaki, hogy van ember által okozott klímaváltozás, akár nem, jó stratégia a legrosszabb verzió szerint cselekedni. Ezt lehet tenni nagyban, és lehet kicsiben is, minden nap. Addig is, amíg a szakértők, a kutatók és a döntéshozók dűlőre jutnak. Ez pénztárcakímélő és később fogynak ki a szűkös erőforrások.


Antal | 2014. jún. 12.

Igen, Zoárd jól mondja. A Föld hőháztartása nehezen modellezhető. Ha feltételezzük, hogy a kisugárzott energia mennyisége jelentősen nem változott, akkor leegyszerűsítve a modellt, zárt rendszerbe viszünk bele energiát. A civilizáció által egyre drasztikusabb mennyiségben felszabadított, lekötött energiák, tapasztalhatóan egyre inkább öltenek testet különböző természeti szélsőségekben. Amíg ezt nem vesszük tudomásul, a figyelmeztetések várhatóan sűrűsödni, és erősödni fognak.


Zoárd | 2014. jún. 12.

Kedves Rita Az 5% renitens megfogalmazás sajnos nagyon is kézenfekvő, elég egyetlen médiamunkásokat kiszolgáló munkán túl lenni. Ha átélte volna azokat az észrevételeket, akkor bizony nem fogalmazta volna meg ilyen kedvezően azt az 5%-t. Függetlenül attól, hogy amikor idősek leszünk, akkor valóban könnyen kerülünk abba az 5%-ba. Egyébként az 5%-t arra értettem, hogy egy komfort jellegű témában sem sikerülhet ennél magasabb megelégedettséget elérni, mit várunk, akkor egy olyan témában, mint a globális felmelegedés. A föld hőháztartásának leírása meglehetősen bonyolult. Szuper számítógépes modellek is csak nyögnek és az eredmények folyamatosan elszállnak. Példának okáért teljesen tisztán a felhőképződést sem tudják leírni, pedig ez valóban nagyobb mértékben befolyásolhatja az időjárást, mint a CO2. Az ember tevékenysége a globális felmelegedést szerintem attól a pillanattól elindította, amikor a mezőgazdasági termelést – mondhatnám azt, hogy a civilizációt - elkezdte és hatalmas erdőségeket irtott ki. Ami pedig ránk, épületgépészekre vonatkozik, az mindenképen az lenne, hogy a föld erőforrásaival spórolósan és ésszerűen gazdálkodjunk. Alacsony energia felhasználású rendszereket tervezzünk, lehetőség szerint élettartam figyelembe vételével kalkulált gazdaságossági számításokkal. Sajnos ez az elv sokszor megbicsaklik a rövid látótávolságon a prioritások nem megfelelő összetételén és a szűkre szabott beruházási kereten.


Balajti Zsolt | 2014. jún. 11.

Szentendre - Duna: az gondolom, köztudott, hogy a globális felmelegedés nem csak abban nyilvánul meg, hogy a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik. Egyes területei a Földnek ugyanis az általános felmelegedés ellenére majd hűvösebbé válnak(!), más területek csapadékosabbá, megint mások szárazabbá, sivatagossá. Ami a 10 év - 6 vízállás rekorddöntés háttere: a változások sajnos szélsőségesedést is magukkal hoznak, így a közeli jövőben számíthatunk arra, hogy lesznek időszakok, amikor hazánkban viszonylag rövid időn belül (egy-két hét) fog lehullani az éves csapadékmennyiség negyede-harmada. Ez a klímaváltozás azon hatása, ami a globális éghajlati rendszerek kényes egyensúlyának felborulásával, és így a szélsőségesedéssel jár. A Duna példa csak azért van, hogy érezzük: ez nem egy rajtunk kívül álló dolog, és majd a gazdasági szuperhatalmak megoldják, mert többek között ez a mi bőrünkre is megy. Meg kell nézni, hogy az elmúlt tél mit művelt velünk és mit Észak-Amerikával. Vagy azt is meg kellene nézni, hogy Észak-Amerikában mennyi hurrikán volt az elmúlt száz évben, és mennyi az elmúlt két évtizedben. Aztán azt is meg kellene még nézni, hogy korábban hol alakultak ki ezek a hurrikánok, és most hol. (New York hírből sem ismerte ezeket a trópusi eredetű időjárási jelenségeket, pláne nem október-novemberben!!) Az is megérne egy misét, ha látnánk néhány műhold-képet az antarktiszi jég kiterjedéséről néhány évtized viszonylatában. De mindent üt az alábbi linken nézhető film. Én megdöbbentem. Nem szokásom túlzásokba esni, de ki merem jelenteni: a nézetemet a Világról alapvetően befolyásolta ez a film. Mindenkinek csak ajánlani tudom a megtekintését. Én azóta, mióta láttam, sokkal tudatosabban élek, és megpróbálok mindent megtenni azért, hogy legalább az én és a családom életvitele ne gyorsítsa ezeket a káros folyamatokat. http://www.youtube.com/watch?v=F_S2bg506M0


Chiovini György | 2014. jún. 11.

Én nem mérem a felszínközeli hőmérsékletet, nincsenek adataim arról, hogy van-e továbbra is "global warming". Viszont láttam olyan diagramot, amin ez az érték ingadozik, de a tendencia nem növekvő. Lehet benne valami, mert az IPCC is reagált rá. Véleményük szerint a jelenséget az óceánok "zavaró hatása" okozza. Szóval van "global warming", de az óceánok miatt "nem látszik". Szentendrét és a Dunát nem értem...


Csomor Rita dr | 2014. jún. 11.

„Az EU által favorizált úgynevezett "klímatudomány" nem tudomány, mert nem elégíti ki az egzakt tudományok követelményeit.” Két tudomány biztos van, amelyik kielégíti az „egzakt tudományok követelményeit”. A többiek, szociológusok, irodalomtudósok, zenetudósok, történészek, geológusok, klimatológusok stb., nem tudósok? Van komfortelmélet is, fogalmakkal, tételekkel, például: PPD érték (Predicted Percentage of Dissatisfied) a komfortelméletben: • kedvezőtlen komfortérzet várható (százalékos) valószínűsége, • vagy kedvezőtlen érzetről nyilatkozók várható (százalékos) aránya, amikor adott környezetei feltételek között tartózkodókat a komfortérzetükről nyilatkoztatnak. "A komfort elméletben van egy megszívlelendő rész. Az emberek komfort igényeit maximum 95%-ban lehet kielégíteni, mert 5% renitens mindig van, még a „szakértők” között is!" "Én azért az 5 %-ot inkább kétkedőnek nevezném, és hozzá tenném, hogy az az 5 % többel viszi előre a fejlődést, mint a 95 % ...” Az a bizonyos 5%-os állítás azt mondja ki, hogy a legjobb PPD érték, ami elérhető a tapasztalatok szerint, az 5%. ők nyilatkozzák azt az elérhető legjobb körülmények között is, hogy kicsit fáznak, kicsit melegük van, kicsit rossz a levegő, vagy nagy a zaj, büdös van, huzat van, stb., míg a többi 95 %-nak semmi panasza nincs. ők nem renitensek, hanem valamire érzékenyebbek, más a vérmérsékletük, a hallásküszöbük, a szaglásuk, jobban káprázik a szemük, stb. Biztos, hogy ők renitensek és előbbre viszik a világot? ők a mi nagymamáink, akik átülnek a másik fotelba, mert az előbbi helyen huzat van; vagy akár mi magunk. (Lehet, hogy több, mint 5%-unknak túl halvány a hozzászólások szürkéje?) „A tudományos témákban nincsen konszenzus. Ott érvek vannak és ellenérvek. Konszenzus és evidencia nincsen.” „A reális zöldek szerint az igazság nem tömegkategória kérdése. Egy demokratikus társadalomban egy embernek, akár egy civil szervezetnek is lehet igaza.” Sőt, mindig és minden közösségben: "Az igazság akkor is igazság, ha csak egyetlen ember képviseli, sőt akkor is, ha senki sem képviseli." (Morus Tamás, 1478-1535).


Antal | 2014. jún. 11.

Jó téma. Ha valaki elmélyül a különböző összeesküvés-elméletekben, ott már nem új keletű, hogy az USA egy idő után már nem akart visszafordulni, és csúnyán elintézte azokat a kutatókat, akik cáfolni akarták. Igen komoly üzlet a CO2 ma már. Aztán milyen érdekkör készítette ezeket a filmeket, hány százalékuk valós...?


Balajti Zsolt | 2014. jún. 11.

Kedves György! "Ami számomra fontos információ, hogy a globális felmelegedés az utóbbi két évtizedben nem tapasztalható" mondatra csak egy reagálás: az utóbbi 10 évben hatszor(!) dőlt meg a Szentendrénél mért legmagasabb vízállás. Nem egy bizonyos szintet ért el: hatszor megdőlt...


Balajti Zsolt | 2014. jún. 11.

A melegedés leginkább a metán koncentráció növekedését okozza. A tajgán-tundrán lévő permafrost változása azt fogja okozni, hogy a korábban tartósan fagyott területeken az újonnan felolvadó talajban az ott eddig fagyott szerves anyag bomlása felgyorsul, és ennek megfelelően a kibocsájtott CO2 és METÁN koncentráció tovább emelkedik, immáron gyorsuló ütemben, öngerjesztő folyamatként. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Permafroszt) Sajnos a 25-ik órában vagyunk, ezért állok én értetlenül akkor, amikor magukat zöldnek nevező szervezetek (ezek pénzügyi hátterét azért érdemes lenne megvizsgálni, hátha találunk egy-két offshore áttétel után Shell, vagy BP érdekeltségeket) még mindig azon lovagolnak, hogy 1. klímaváltozás nincs is, 2. Ha van is, azt nem a CO2 koncentráció növekedése okozza, 3. ha az is okozza, nem az emberi-ipari tevékenység annak a legfőbb forrása. Agyrém.


Chiovini György | 2014. jún. 11.

Nem mindegy, hogy a melegedés okozza a szén-dioxid koncentráció növekedését, vagy a szén-dioxid koncentráció növekedése okozza a melegedést.


Balajti Zsolt | 2014. jún. 11.

Mint mások, én sem vagyok sem szakértő, sem kutató:). Ellenben: a CO2 koncentrációs és a hőmérséklet közötti összefüggés egyértelmű. Ajánlom figyelmetekbe Dr. Anda Angéla, Dr. Burucs Zoltán és Dr. Kocsis Tímea 2011-es tanulmányát, ami az elmúl 400.000 év CO2 koncentrációjának és hőmérsékletének összefüggését is vizsgálta. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_fenntarthato_fejlodes/ch04s03.html) Nem látni összefüggést a légköri CO2 koncentráció és a globális felmelegedés között több, mint hiba: bűn. Ha ma még itt tartunk, akkor menthetetlenül elvesztünk.


Chiovini György | 2014. jún. 10.

Nem vagyok sem szakértő, sem kutató, de... Ami számomra fontos információ, hogy a globális felmelegedés az utóbbi két évtizedben nem tapasztalható. Ez persze korántsem azonos azzal, hogy ezentúl a hőmérséklet állandósul vagy éppen csökken. Viszont mivel közben a légkörben egyre több a szén-dioxid, egyre kevéssé látszik ok-okozati összefüggés a "ppm" és a "Celsius" között. Még csak annyit, hogy a szakértők és kutatók tudják, hogy a légkörben nem a szén-dioxid a fő üvegházhatású közeg, hanem a vízgőz. De egykor valamiért a szén-dioxidból lett mumus.


Zöhls András | 2014. jún. 10.

Izgalmasak a viták a kérdésben. Nekem a megközelítés szempontjából a kedvencem: http://www.youtube.com/watch?v=qxXmTnSQSok&feature=youtu.be A vonatkozó rész valahol a 29. perctől kezdődik, ahol az előadó pont a fenti cikket jegyző Juhos László kérdésére válaszol. Tanulságos.


Nagy Gábor | 2014. jún. 10.

"A komfort elméletben van egy megszívlelendő rész. Az emberek komfort igényeit maximum 95%-ban lehet kielégíteni, mert 5% renitens mindig van, még a „szakértők” között is!" Én azért az 5 %-ot inkább kétkedőnek nevezném, és hozzá tenném, hogy az az 5 % többel viszi előre a fejlődést, mint a 95 % ... NG


Zoárd | 2014. jún. 10.

Nem akarok vitát nyitni a témában, nem tudom egzaktul bizonyítani egyik oldal igazát sem, de azért az ellentmondások a levélben egyértelműek: „A reális zöldek szerint nem mindegy, hogy valaki egy szakmai területnek a szakértője vagy kutatója.” Lehet, hogy egy kutató nem szakértője a témának, de feltehetően többet tud róla, mint a sarki zöldséges. Valóban, senki sincs a minden tudás birtokában, még a „reális zöldek” sem! A többi nem érdekes, mert ennél sokkal egzaktabb témában is ezer részre tud szakadni egy társadalom. A komfort elméletben van egy megszívlelendő rész. Az emberek komfort igényeit maximum 95%-ban lehet kielégíteni, mert 5% renitens mindig van, még a „szakértők” között is!

Facebook-hozzászólásmodul