ÉMI helyreigazítás a MEHI közleményével kapcsolatban
2014. március 3. | e-gépész | | 22 |
Szeretnék helyreigazítást tenni a cikkben szereplő néhány pontatlan kijelentéssel kapcsolatosan.Az ÉMI valóban átdolgozta a NÉeS-t az új népszámlálási adatoknak megfelelően. Ezt inkább szakmai alaposságnak gondolom, mint titkolózásnak és időhúzásnak...
Szeretnék helyreigazítást tenni a cikkben szereplő néhány pontatlan kijelentéssel kapcsolatosan.
Az ÉMI valóban átdolgozta a NÉeS-t az új népszámlálási adatoknak megfelelően. Ezt inkább szakmai alaposságnak gondolom, mint titkolózásnak és időhúzásnak. Az anyag sokkal bonyolultabb, mint ahogy a témával kapcsolatosan nyilatkozók gondolják, és ezért minden kijelentés külön megfontolást igényel.
A megszólított cég képviselőjeként a leghatározottabban cáfolom, amit a cikk írója állít, hogy felújítási témakörben nem történik semmi. Alább látható néhány adat az elmúlt évek energetikai felújításairól:
2001-2008 között 7 pályázati kiírás keretében 217,5 ezer db iparosított technológiával épült lakás részesült állami támogatásban. A 2008. évi Panel I. 46,5 ezer db, míg a 2009. évi Panel II. pályázati programok 38,5 ezer db iparosított technológiával készült lakás számára biztosítottak állami támogatást energetikai felújítások megvalósításához. Tehát 9 pályázati konstrukció keretében összesen mintegy 302,5 ezer db iparosított technológiájú lakás energia-hatékonysági rekonstrukciója valósult, illetve valósulhat meg állami támogatással.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. gazdasági magánvállalkozás cikkben hivatkozott állításával szemben az elmúlt 3 évben több pályázati konstrukció került kiírásra a nem iparosított jellegű lakóépületek energia megtakarításának fokozása érdekében, a hagyományos technológiával épült családi házak, ikerházak, sorházak, láncházak, társasházak energetikai korszerűsítésére. Szám szerint 8, az ÉMI által kezelt pályázati konstrukció keretében felújított lakások száma 140 ezer db volt. Megjegyezzük, hogy egyéb, nem általunk kezelt pályázati konstrukcióban is érintett lehetett ez a lakásállomány, más pályázati programok keretén belül.
Matuz Géza
ÉMI Nonprofit Kft.
vezérigazgató-helyettes
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Chiovini György | 2014. márc. 15.
http://nesa1.uni-siegen.de/download/Diplomarbeit_Bier.pdf Épületszimulációs diplomaterv.
Zöhls András | 2014. márc. 13.
Fölöttébb eltértünk az eredeti tárgytól, de ha már szóba került, erre magam is többször ráfordultam: http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=377 Azóta azért az OTSZ számos pontban enyhült, de azért jó sok nyitott dolog maradt. Akkor sajnos rosszul tettem fel a kérdést, ezért máig nem tudom, ha egy túlnyomásos, nem előteres lépcsőházból szintenként két ajtó nyílik (kórházakban, rendelőkben gyakori), akkor három, vagy hat ajtóra kell-e számolni a befújt levegőt? Egy másik. ”T” alakú közlekedőnél a megengedett legfeljebb 40 méter füstszakasz hosszt hogyan kell értelmezni, a teljes alapterületre, vagy a maximális menekülési útvonalra. Egy harmadik. Az OTSZ csak a vászontömlős tűzcsap megoldásról beszél, miért nem lehet a vízmennyiségre valami kedvezőbb megítélés adni a praktikusabban kialakított fejjel ellátott merevtömlős változatra. És így tovább. A közeljövőben megint lesz új OTSZ. Sajnos, úgy tűnik lemaradtunk a hozzászólás lehetőségéről. Na, de ez már tényleg nagyon távol esik a jelen cikk témájától.
Zoárd | 2014. márc. 12.
OTSZ: 5 évig élt az átriumok füstmentesítésének hibás értelmezése – sokan még máig hibásan értelmezik -, a térszint alatti helyiségek 1-3%-os minden egyes helyiségre - még egy 1,0 m2-es wc-re is - kiterjedő hő és füstmentesítése. Sok-sok évig élt a zárt közlekedők minimum 7.200 m3/h szellőztetési igénye és ezek csak a füstelvezetés témái. A kritikus öt év alatt volt olyan épületem, amit a mai OTSz szerinti hő és füst elvezetéssel legalább 70 MFt-al kevesebb költséggel lehetett volna megvalósítani! Most van átadás alatt olyan épületem, ahol 9,8 m2-es, 2,7 m-es belmagasságú közlekedőt kell 7200 m3/h levegővel szellőztetni – azaz 272 1/h a légcsere!??
Zoárd | 2014. márc. 12.
Kedves András! Én se gondoltam panellakás szinten ilyen szimulációra. De ha egy 20.000 m2-es kórházat, vagy egy 50.000 m2- multifunkcionális épületet kellene megtervezni, akkor már ésszerű elvárás lehetne egy ilyen szintű modellezés. Természetesen szigorúan a megrendelő által megfizetett reális áron. Ha valami tervezési feladat kötelező, érdekes módon sokkal kevésbé lehet a reális árat realizálni érte, mintha egyéni érdekből akarná a megrendelő a munkát elvégeztetni. Ennek a témának mintapéldája a tanúsítás. Nem véletlen mondtam, hogy nem TNM rendelet téma az ügy. A TNM rendeletet inkább egyszerűsíteni kellene. Sajnos van nálunk egy olyan tendencia, hogy minden követelményt jogszabályokba akarunk viszont látni, ez a poroszos, kelet-európai gondolat itt erősen él, és most erősödik, minden téren - bár ez EU se kispályás ebben a témában. A TNM rendelet számításait is egyre egzaktabbá akarjuk tenni, pedig szerintem egyszerűsíteni kellene, iroda épületeket ki is kellene venni belőle, de egy szállodának sincs semmi keresni valója benne pláne nem a lakó és szállás jellegű besorolással. Szerencsére ipari épületet szinte gyerekjáték már kihúzni a rendelet hatálya alól (20 W/m2 hőterhelés, amire először azt hittem elírás). Jobb sorsú helyeken szabványok, műszaki előírások mentén működik az élet, a jogszabályok inkább keret jogszabályok. A szabványok se egyszerű dolgok, de azért a politika sokkal kevésbé szól bele – igaz ott van helyette az ipari lobby, azt se becsüljük le. Biztos nem kerül bele egy szabványba, hogy mennyit is lehet egy feladatért elkérni – ráadásul úgy, hogy ezt 6 éve meg se változtattuk. A jogszabály alkotás és annak káros következményeire intő példa az OTSZ elmúlt 15 éves ügyködése. Azt hiszem, ha a jogszabályok butaságait kellene összegyűjteni, az OTSZ fényévekkel megverné a mi szerény TNM rendeletünket, hogy az általa okozott gazdasági károkról már ne is beszéljek. De ide sorolhatnám az egészségügyi koordinátor történetét is és nem is sorolom tovább.
Zöhls András | 2014. márc. 12.
Azt hiszem, hogy ez ennél egy kicsit bonyolultabb. Szimulációsnak nevezhető programhoz legalább órai szintű adatsor kell az összes szóba jöhető környezeti hatásra. Ilyen szoftver, EnergyPlus néven ingyenesen is rendelkezésre áll az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma támogatásával. Ott rászánták a pénzt, és beszerezték ezt az adatsort, hazánk esetén Debrecenre és Szombathelyre. Természetesen az épület adatait is meglehetős részletességgel kell gépre vinni. Ha valaki kipróbálná: http://apps1.eere.energy.gov/buildings/energyplus/energyplus_licensing.cfm Aki ilyen elemzést készítene a házáról, annak jóval mélyebben kellene a zsebébe nyúlnia, mint annak, aki megelégszik a nálunk megszokott tanúsítási rendszerrel. Hogy a különbség megéri-e, nem tudom eldönteni, és ugye még a szimuláció sem egyenlő a valósággal. Azt hogy egy ilyen számítást mennyire lehetne befordítani a mi kicsit merevebb dokumentálásunkba, nem tudom. Szerintem a jogszabályban felkínált lehetőség inkább elméleti alapon létezik. Egyszerűbb lenne ezt a száz sebből vérző mostani rendeletet kicsit gatyába rázni, de legyünk őszinték, erre sincs sok esély.
Zoárd | 2014. márc. 12.
Korrigálni kell magam. Még egyszer átolvasva a rendeletet, nemzetközi gyakorlatban elfogadott szimulációs módszer is alkalmazható - kár, hogy ide bekerült a "nemzetközi" szó, ezek szerint egy magyar szoftver akkor lesz használható, ha már külföldön is használják? És vajon ki fog egy magyar szoftvert használni, ha itthon még nem lehet?
Zoárd | 2014. márc. 12.
Két fontos dolgot tennék a TNM rendelethez hozzá: 1. Az igazi probléma, hogy nincs ma Magyarországon egy szorgos szoftveres csapat, aki az épületek energia fogyasztására a rendeletben használtnál jobbat tudna letenni az asztalra. Egyébként a magam részéről több ilyen próbálkozásról is tudok, remélem lesz közöttük igazán jól használható. Durva előzetes kalkulációhoz még az elsorvadt „energiaőr” program is jó volt, sokkal jobb, mint a TNM rendelet, mert azt tudta, ami egy előzetes koncepció tervezéséhez szükséges, amire a TNM feleslegesen bonyolult. A magam részéről is készítettem ilyen programot, egyszerű excell is elég hozzá! 5 perc alatt ki lehet számolni azt, ami a TNM rendelettel órákba telik. 2. Nem akarom védeni a hibákat, sem elbagatellizálni. Csupán annyi volt a megjegyzésem, hogy tapasztalatom szerint hiba így is, úgy is fog maradni benne! Számtalan olyan elvi probléma adódik, ami az összehasonlíthatóság és a valós energiafogyasztás között feszül, melyek továbbra sem lesznek feloldhatók. Csak egyet említek, a meleg vízigény, ami m2-re vetítve jelenik meg. Egy 60 m2-es lakás és egy 240 m2-es családi háznál, ami nyílván abszurd. Evidens, hogy ugyan az a 4 fős család átköltözik egy 60 m2-es panelből a 240 m2-es családi házba, nem fog négyszer annyi meleg vizet fogyasztani. Amikor meghallottam, hogy a rendelet előkészítésében hány szervezet képviselője van jelen, akkor rögtön tudtam, hogy soha se lesz jó a rendelet. Ami az elvi problémákat illeti a számítással már korábban többször leírásra került. Ezek nagyjából a következők: - Az egész rendelet számítási struktúrája úgy van felépítve, hogy nehezen váltható ki egy jól felépített más, nemzetközi, vagy alapvető fizikai összefüggésekre felépített modellel – ez pedig a LEGNAGYOBB HIBA, mert megköti azok kezét, akik maguk készítenének egy jól működő szoftvert. A többi hiba már csak nyalánkság: - Besugárzás nyeresége - Talaj felé menő veszteségek – ebben korábban történtek minimális előrelépések. - Szellőző rendszer hőigénye - Hűtési rendszer hőigénye. Nem véletlen, hogy egy átlagos lakóépületre eléggé elfogadható az eredmény, egy teljes klímás irodaházra már gyakorlatilag alkalmatlan a számítás. De ez nem is lenne baj, ha nem kellene belátható időn belül „0” energiás közintézményeket tervezni. A „0” energiás közintézmény tervezéséhez, ha komolyan akarjuk venni, 3D modell alapján szimulált méretezésre lenne szükség. Vannak ilyenek! Gyanítom, TNM rendelet szinten soha se fog sikerülni egy ilyen szimulációs modell algoritmusát leírni. Szerintem nem is lehet célja a rendeletnek egy ilyen program leírása. Mit is tartalmaz a számításról a TNM rendelet: (2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. Persze ez is egy kicsit pongyola megfogalmazás, de érthető rajta az, ha van egy elfogadható szoftver, akkor azt használni lehet. Már csak az a baj, hogy a 3-as mellékletet egy ilyen független szoftver részére érthetővé lehet-e tenni. Sajnos jelenleg nem ilyen a rendelet struktúrája és ez legalább akkora probléma, mint a képlethibák.
Zöhls András | 2014. márc. 11.
Azt hiszem, mindenki számított rá, hogy a közeljövőben szigorodnak az előírások, és arra is, hogy (a környezetünkhöz alkalmazkodva) valami ilyen mértékben. Biztos lesznek negatív hatásai, de ebben az ügyben nem számítok különösebb ellenállásra. Engem leginkább az zavar, hogy a rendelet egyik módosításánál sem foglalkoztak azzal a töménytelen tényleges problémával, amivel a gyakorlati alkalmazáskor nap mint nap találkozunk. Ezúttal csak az itt megjelent legutóbbi példát említve, hogy a jó hőtechnikai tulajdonságú házaknál valószínűtlenül alacsony fűtési fogyasztást hoz ki a számítás, mert bár a fűtési napok száma ilyenkor csökken, a napsugárzás energiahozamát a teljes 184 napos időszakra kell figyelembe venni. Ehelyett olyan, oda nem illő sületlenségekkel tömik meg az anyagot, mint az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokról szóló V. fejezet, vagy a távfűtés primer energia átszámítás teljesen szakmaiatlan módszere. Nem lényeges, de bosszantó, hogy még az olyan feltűnő alaki hibákat sem tudták nyolc év alatt kijavítani, hogy az összesített energetikai jellemző követelményértékekről szóló III. fejezetben mindhárom diagram az 1. ábra nevet viseli, vagy hogy egyazon lapon belül Qsd a neve egy olyan dolognak, aminek Watt a dimenziója, meg egy másiknak is, aminek kWh/a. Ezt toldották most meg egy olyan mértékegységgel, hogy hK/1000a. Egy olyan butaság már a középiskolában sem ment volna el, hogy egy számot beírunk egy összetett mértékegységbe, és mégsem osztunk, vagy szorzunk vele. Ez egy szakmainak szánt jogszabályban azért fölöttébb kínos. Tényleg kíváncsi volnék, ki lehetett a szerző.
Csomor Rita dr. | 2014. márc. 11.
Nos, nincs rendben. Amint írtam, pontosítottam, illetve részletesen leírtam a hibákat. A lényege pontosan az, amit Zöhls úr ír: 1. H kétféleképpen szerepel a rendeletben, 2. az új definícióban a mértékegységben az 1000-rel való osztás hibás, ez okozza behelyettesítés után a nagyságrendi hibát, 3. emiatt a táblázat értelmezése is rossz lett. 4. Más képletek elromlottak. És ez így nincs rendben. Fizikai alapmennyiség, származtatott mennyiség, dimenziók, ezek alapok és nem vita tárgyai. Osztályfőnököm, Benkő tanár úr így tanította, hetedikben vagy nyolcadikban novemberig a balassagyarmati Rákóczi Ferenc Általános Iskolában ( decembertől más városba költöztünk). Ha majd megjelenik itt hosszabban is, akkor olvasni lehet a következtetést, hogy: • „az a számítás könnyítését célzó érvelés, hogy „könnyebb megjegyezni 72-t, mint 72000-et”, hibás spekuláció, mert a másik helyen visszaüt és valójában nem könnyebbséget, hanem zűrzavart és hibás eredményt okoz. Minden esetben csak a fizikai mennyiségek közötti helyes képlet használata adja a helyes eredményt. Nincsen külön „dimenziótlanított mérnöki képlet”, csak korrekt fizikai képlet van, még akkor sincs, ha megpróbálják törvénybe iktatni. Olyan meg pláne nincsen, hogy ugyanabban a képletben az egyik tag vagy tényező dimenziós, a másik pedig dimenziótlan.” Mindezekből a rendelet összes, ismétlem, az összes képletére nézve sajnos ez adódik: • Dimenzióknak csak a jelölések jegyzékében szabadna szerepelni. Igen, az összes képlet mögül törölni kell. • A képletekbe minden mennyiséget a saját dimenziójával együtt kell betenni, amikor számolunk. Ez a dimenzió tetszés szerinti lehet (mint pl. km/h, fényév/nap, stb., ha sebességről van szó). Az is teljesen mindegy, hogy a végeredményt az adott mennyiségnek melyik saját dimenziójával kapjuk meg. 100 Wh pontosan olyan jó eredmény, mint 0,1 kWh. Csak hogy a területen maradjunk, pont erre a kettősségre van példa a WinWatt programban is. • Tehát a dimenziók a jelölések jegyzékében is csak „tájékoztató jellegűek”. Ez a mértékegységek ún. koherenciája, vagyis amiatt van, hogy egymásba szabadon átszámíthatók. • Dimenziókra vonatkozó előírást egyetlen félét lehet tenni a rendeletben: elő lehet írni – de nem kötelező ezt tenni, csak érdemes – hogy a tanúsítvány protokolljában kötelezően feltüntetendő egyes adatok mely mértékegységben legyenek kifejezve. És bármiben is számoltunk addig, a végén erre átszámoljuk, és kész. • Állandókat lehet definiálni, mint a standard H20 például, de csak helyesen, mert ennek az értéke 72000 hK/a, akármit is írnak a jelölések jegyzékébe. Így jön ki a most megjelent rendeletből az a szörnyűség, hogy H20 = 72 hk/1000a = 0,072 hk/a, ami csupán egymilliószor kisebb, mint a valóságos. • A 72-ket, 44-eket, 0,35V-ket dimenzió nélkül tartalmazó képleteket tehát ki kell irtani. Még annyit a H új „definíciójáról”, hogy emiatt pont a Zöhls úr által is említett QF-nek a HVq tagja, ami időnként 72Hq-ra van konkrétizálva, lesz rossz, mert ennek ettől kezdve 1000*HVq-nak kellene lenni. Az 1000 most lemaradt, pontosabban 1000000 hiányzik, a rosszul definiált dimenzió miatt. Tehát meg sem érte módosítani. Szerintem egyáltalán nem vicces, hanem tragikus a helyzet, úgyhogy nem kellene bagatellizálni, hanem inkább rendbe kellene tenni. Ami a kontárokat illeti, őket biztos nem zavarja egymillió ide vagy oda.
Zoárd | 2014. márc. 11.
Látom nem mindenki ért egyet a szigorítással. Nehéz filozofálni azon, egyáltalán van-e a határ, étkezés, egészségügy és építésügy között. Én ezt inkább kihagyom. Pedig mint korábban írtam, eddig igen csak el voltunk maradva a követelmény szintekkel. Ha azt nézem, hogy 2006-ban jött a 0,45-ös érték és akkor mibe került az energia, akkor nem érzem ördögtől valónak a 0,24-es értéket a falakra és hasonló a véleményem a többi szerkezeti követelményről. A képletek bonyolultsága, egy két dolog elírása, ha valaki alapvetően tudja mit is számol, akkor nem lehet gond. Persze tanúsító társadalmunk tele van, hozz nem értő botcsinálta „energetikussal” akiknek fogalmuk sincs a számítás mögött rejtőző összefüggésekkel. Hát nekik javaslom, hagyjanak fel ezzel a szakmával, ha nem tudják megérteni mit is számolnak. Az 1980-as években elég sok szabványára készítettem számítógépes programot. Az algoritmusok készítése nagyon tanulságos, mert csak teljesen egzakt dolgokat lehet programformába önteni. Bizony azon számítások is tele voltak sajtó és egyéb értelmezési hibákkal. Amikor rutinos, a számításokat régóta végző szakemberrel beszéltem, rögtön meg tudta mondani, hogy ezt így kell érteni, ez pedig úgy van, hozzá tette, ha nem érted, ne csináld, vagy konzultálj hozzá értővel. Butaság szinte mindegyik jogszabályba belekerül. A TNM rendelet legabszurdabb elvárása az volt, hogy a hatályba lépésekor minden olyan épületre érvényes volt a jogszabály, aminek még nem volt a hatályba lépéskor használatbavételi engedélye. Ez nagyjából azt jelentette volna, hogy az éppen elkészült házról lehet leverni a vakolatot és ráhúzni a hőszigetelést. Szerencsére senki se vette komolyan ezt a balgaságot.
Zöhls András | 2014. márc. 11.
A rendeletben szereplő definíció szerint "H" az éves fűtési hőfokhíd ezredrésze, mértékegysége hK/1000a. Ez utóbbi egy kicsit zavaros dolog, itt szerintem a hK/a, esetleg kWKh/aW lenne a helyes. Általános esetben 4400 óra éves fűtési idénnyel, és (+20°C belső-, valamint +4°C átlagos téli külső hőmérséklet mellett) 16K hőmérsékletkülönbséggel számolva a kettő szorzata kerekítve a 72000 hK éves fűtési hőfokhíd. A "Q" fűtési igény számításnál a H(hK/a) x V(m3) x q(W/m3K) szorzatból a végeredmény mértékegysége Wh/a lenne, ha "H" a hőfokhíd volna, de mivel itt csak a hőfokhíd 1/1000 részéről van szó, kWh/a dimenzióban kapjuk az eredményt. A mostani táblázat erre a 72000 hK értékre két definíciót is ad. Egyrészt ez a hőfokhíd, másrészt ez annak a "H"-nak az ezerszerese, ami egyébként a hőfokhíd 1/1000-e. Szóval, szerintem ugyan kicsit túlbonyolították a dolgot, de tulajdonképpen rendben van.
Csomor Rita dr. | 2014. márc. 11.
Szerencse, hogy humorosan is meg tudjuk fogalmazni, hogy mi a probléma. Mielőtt én is ezt tettem az előző hozzászólásban, azért eléggé felbosszantottam magam ahhoz, hogy pontosítsam illetve részletesen leírjam a hibákat. Azt írja Zöhls úr, hogy a rendelet „ a kW/W átváltás miatt az értékeknek csak az ezredével számol”. Nos, ezt otthon piszkozatban mindenki úgy követi el, ahogy akarja. De egyrészt: a mostani változatban ebbe valóban belezavarodtak a szerzők, mert a változtatás hibás, de hibás volt az eredeti is. A hiba most már „csak” hat nagyságrend. De nem az számít, hogy hány nagyságrend, hanem az, hogy szigorúan tilos egy fizikai összefüggést, képletet meghamisítani, és jó lenne egyetérteni abban, hogy ebben nem ismerünk tréfát. Sokmindenről lehet törvényt hozni, de erről nem, ilyen felhatalmazása még a Parlamentnek sincs.
Zöhls András | 2014. márc. 11.
Tapasztalatom szerint, ahányszor hozzányúlnak ehhez a szerencsétlen rendelethez, annál rosszabb lesz. Nagyon kíváncsi lennék, hogyan születnek a ránk vonatkozó jogszabályok. Ki és kit kér fel, és milyen mandátummal? Akit felkérnek, az konzultál-e bárki érintettel? Van-e bármilyen szakmai kontroll? A kolléganő által említett esetben viszont a szerzők egyszerűen csak belezavarodtak annak a magyarázatába, hogy az egyenletekben a 7200 hK/a fűtési hőfokhíd, illetve a 4400 h üzemidő helyett a kW/W átváltás miatt az értékeknek csak az ezredével számol. Mindig is így volt és mindenki értette. Egyébként felkérésre, kisebb összegért én még a mostani rendeletben megfogalmazottnál is bonyolultabban le tudom írni.
Csomor Rita dr. | 2014. márc. 10.
Állítsuk a feje tetejéről a talpára az épületenergetikát? Állítsuk! Kezdjük mondjuk ezzel: Az egyenlítőre tolja az országot a belügyminiszter? Ne hagyjuk! Mert van egy jó hírem és egy rossz hírem. Első változat: A rossz hír (de lehet, hogy valakinek ez jó): A belügyminiszter Magyarországra helyezte az egyenlítőt. A jó hír: Április hatodikáig még itt maradunk! Addig még lehet egy pár órát „standard fűteni”. De azután minden házunk A+++++-os lesz! Lehet addigra átírni a szoftvereket, kedves Zoárd! (Ha valaki úgy látja, hogy összekevertem a jó és a rossz híreket, az nem az ő hibája. Az enyém pedig az, hogy nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Édes Istenem, Neumann János, Gábor Dénes országa is már csak áprils hatodikáig vagyunk? Rendeletileg eltolva?) Második változat: Ha már úgy is vissza kell tolni az országot a helyére, akkor van remény arra is, hogy a H20 táblázat számainak javítását is kijavítják.
Chiovini György | 2014. márc. 10.
A magyar társadalomban is vannak gazdagok és szegények. Nagyon gazdagok és nagyon szegények. Persze az épületek energetikai jellemzőit nem lehet a tulajdonos anyagi helyzetétől függővé tenni. De mit érünk el vele, ha mindenkitől ezek betartását várjuk? Tudjuk, hogy az egészségi állapot is összefügg az anyagi helyzettel. Kemény statisztikai adatok bizonyítják. És összefügg a táplálkozással. Előírhatom, hogy ki-ki milyen arányban fogyasszon fehérjét, szénhidrátot, mennyi gyümölcsöt és mennyi baromfit, halat egyen? Nem beszélve arról, hogy a települések helyzete is nagyon eltérő. Kihaló falvak, gettósodó városok. Csak a támogatási rendszer hiányzik, és mindenki szigeteltetni fog? Egyébként a szakma is adós még egy-két dologgal. Hány alapos beszámoló készült a megvalósult munkák eredményességéről és hatékonyságáról? (Mérésekkel alátámasztva!) Hogyan kell érteni a majdnem nulla energiaigényű, de optimális költséggel korszerűsített, hamarosan kötelező épületet. Brüsszel messze van a magyar valóságtól. Állítsuk a feje tetejéről a talpára az épületenergetikát!
Zöhls András | 2014. márc. 10.
Kedves Zoárd! A linkelt honlap egy-két nap késéssel mutatja a megjelent Magyar Közlönyöket. Hetente kétszer bele szoktam nézni az új számok tartalomjegyzékébe. Ez legfeljebb egy percet vesz el az életemből, amennyi belefér még az időmbe. Nagyjából havonta van kapás, amikor valami minket érintő dolog is megjelenik. Ami a hatályba lépést illeti: "9. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 4. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba. (3) A 7. § (1) bekezdése és a 8. § 2018. január 1-jén lép hatályba. (4) A 4. § (2) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba. (5) A 4. § (3) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése 2020. december 31-én lép hatályba." Tehát a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények csak jövő januártól változnak, tehát amit írtál, az majd egy évig még igaz. Ennyi ideje van még például az ablakgyártóknak, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez. A szigorítás valamilyen költségnövekedést is jelent, és az építőipar mélyrepülését látva a kormányzat nehéz szívvel tette meg ezt a lépést, de már tényleg ciki volt a dolog.
Zoárd | 2014. márc. 10.
Csak jelzem, hogy se a nemzeti jogtár (njt.hu) se a net.jogtar.hu-hoz még nem jutott el ez a módosulás. Azaz az a gondos tervező, aki ma megnézi, a nemzeti jogtárat még a régi előírásokat látja! Gondolom a szoftvereket is át kell írni! Szerencsémre a 99%-os engedélyezési tervem múlt hét csütörtökön lett feltöltve az ÉTDR-re. Ráadásul a határoló szerkezeti követelményeknek megfelelünk – persze, csak azért mert erőltettem, hogy az EU direktívákat tartsuk be és ne a 8 évvel ezelőtti elvárásokat – a többi dolognak persze nem tudtam ennyi idő alatt utána nézni.
Zoárd | 2014. márc. 10.
Kedves András! Köszönöm a tájékoztatást! Úgy látszik felelőtlen kijelentéseim is voltak előző hozzászólásomban, bár, ha múlt hét csütörtökön írtam volna, akkor még helytállt volna egy napig a táblázatom. Azért amit nagybetűvel a végén írtam, azt továbbra is tartom. Annak is külön örülök, hogy egy ilyen jogszabályváltozást, ilyen egyszerűen és gyorsan fel lehet fedezni! Gondolom 20 évvel ezelőtt, ez hónapokig, de lehet egyeseknél évekig is eltartott volna. Nincs nevesítve a módosítás hatályba lépésének időpontja! Tekintettel arra, hogy van 99%-os készültségű engedélyezési tervünk is, aggodalomra ad okot, hogy most át kell-e terveznünk, új energetikával, vagy még be tudjuk adni a régivel!
Zöhls András | 2014. márc. 10.
MAGYAR KÖZLÖNY 35. szám, 2014. március 7., péntek 20/2014. (III. 7.) BM rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról (3448-3466 oldal) http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=0200&pageindex=0210
Zoárd | 2014. márc. 10.
Kedves József, vitatkozzál csak! Teljesen igazad van! Az ÉMI szemszögéből nézve, talán lehet győzelmi jelentéseket megfogalmazni, vagy legalább is eredményeket, de a valóság a következő: Nagyjából tíz év alatt 440 ezer lakás került be a 4 milliós magyarországi lakásállományból. 90 év alatt el is jutunk oda, hogy a végére érünk – persze nem kell minden épületet támogatni. Tatarozni, komolyabb felújítást végezni egy lakó épületen gépészeti szempontból 20 évente, homlokzati, épületszerkezeti vonalon 40 évente kellene. Ha pedig azt nézem, hogy a mai magyar előírások – TNM rendelet – elvárásai hol tartanak a környező országokéhoz, vagy az EU direktívához képest akkor még tragikusabb a helyzet. Fal (W/m2K): Tető (W/m2K): Magyarország 2008 0,45 0,25 Csehország 2008 0,30 0,24 Ausztria 2008 0,35 0,20 Szlovákia 2008 0,32 0,20 Szlovénia 2008 0,28 0,20 Németország 2008 0,28 0,20 EU javaslat 2012 0,30 0,20 EU javaslat 2015 0,26 0,18 EU javaslat 2019 0,22 0,15 Azaz a mai magyar előírások egyrészt 2006 óta nem változtak, miközben a gázenergia a 2006-os 46,9 Ft/m3-ről 2011-re 127 Ft/m3-re azaz a 2,7 szeresére változott (KSH adatok). Azt látom, hogy amikor családi házat tervezünk, 0,20-esnél rosszabb falat nem akar a tisztelt építtető. Ezzel szemben az eladásra termelő beruházók még a 0,45-ös értéket is szívük szerint kikerülnék. Pár éve körbe tekertem a Fertő tavat. Azt kellett megállapítanom, hogy az osztrák oldalon a szűk történelmi városmagot leszámítva a házak 70% külső hőszigeteléssel volt ellátva, az ablakok 90% szemmel láthatóan az elmúlt 10 évben cserélve volt! Ez a magyar oldalon a 10%-t sem érte el! Mind ezt akkor, amikor sikerült alulmúlnunk az 1922-es trianoni tragédia utáni lakásépítési minimumot. Mindössze 7.293 lakás került átadásra, még a világháború alatt, 1943-ban is többször ennyi lakás készült Magyarországon! Ezekre csak hab a tortán az, ami az energetikai pályázatok körül folyik, elsősorban a határidők témájában! ÖSSZEFGOLALVA, A LAKÁSHELYZET DRÁMAIAN TARGIKUS ÉS A TENDENCIÁKAT ELEMEZVE EGYELőRE CSAK ROMLANI FOG, MÉG A SZINTEN TARTÁS PERSPEKTÍVÁJA SEM LÁTSZIK! u.i.: jelenlegi helyzet egyetlen mentsége, hogy a „nyóc” év alatt sikerült érdemi fejlődés nélkül úgy kivéreztetni ezt az országot, annyira hitelképtelenné tenni a lakosságot, hogy az a csoda, hogy nincs még nagyobb baj!
Fázmán József | 2014. márc. 8.
Nem szándékom tanult és befolyásos kollégákkal vitatkozni, de ha egy pályázatot három nap után bezárnak, mert elfogyott a keret, az nem igazán sikertörténet. Az utóbbi három évben több ilyen is volt.
Zoárd | 2014. márc. 3.
Érdekes lenne, ha arról is készülne valamiféle anyag, hogy ezekben a felújításokban mekkora energia megtakarítás volt várható - mérés nem is kell, nekem elég lenne egy energetikai számítás alapján becsült érték - és mekkora volt az önrész, valamint a támogatás és a beruházások bruttó értéke. Csak hogy érzékeljem, a 7 lakásos társasház ahol lakom, 6,69 MFt+ÁFA=8,5 MFt-os homlokzati felújításához ~500 eFt önkormányzati támogatást sikerült kapni. Nem lebecsülendő, de azt se mondanám, hogy sok az 500 eFt az államnak befizetett 1.810 eFt-os ÁFÁ-hoz képest. Ha levonom a támogatást az ÁFÁ-ból, akkor 1.310 eFt-ot kapok, azaz azt is mondhatnám, hogy annyi kedvezményt kaptunk, hogy 27% helyett 20% ÁFÁ-t fizettünk! Nos a világ nagyobbik részén még ekkora sincs az ÁFA.
