e-gépész online szaklap

Épületgépészeti kiviteli tervek kivitelezői szemmel

2009. december 2. | Hódosi József | |  0 |

Egy adott projekt, létesítmény igényes megvalósítását a résztvevők (köztük az épületgépész tervezést végzők is) tudásuk legjavával igyekeznek szolgálni. Ezt nem vitatva, sőt több évnyi tapasztalatom alapján még inkább megerősítve szeretnék néhány észrevételt tenni az általam megismert épületgépész kiviteli tervdokumentációk tartalmával, kidolgozottságával kapcsolatban.

A kiviteli tervdokumentáció egyik fő feladata, hogy egyértelműen dokumentálja, rögzítse az elvégzendő kivitelezési munkákat. Ezért talán hasznos lehet kivitelezői szemmel megvizsgálni azokat, valamint megosztani másokkal is az óhatatlanul fölmerülő észrevételeket.

A következőkben ismertetem az általam megismert tervdokumentációk alapján összeállított észrevételeimet, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ez csupán egy kis szelete a hazai tervezők munkáinak.

Az érdeklődő Tisztelt Kollégák figyelmét szeretném fölhívni az alábbiakban néhány hiányosságra, esetleg hibára:

1.) Tervezői időhiányból, időzavarból adódó befejezetlen, hiányos dokumentációk.

• Gyakran tapasztalhatjuk. A tervezőknek is kellemetlen lehet, mégis néha belesodródnak.

2.) Befejezett, de kisebb-nagyobb formai, esetleg elvi hibákat tartalmazó dokumentációk.

• Apróbb figyelmetlenségek. Kevés a jelmagyarázat és a kiegészítő tervjelölés (pl. lejtés, ill. áramlási irány, szigetelés jelölése, kezelési irányok, távolságok), föliratok hiányoznak.

• Elhelyezési/szerelési méretek hiánya (magassági és nyomvonal-elhelyezkedés stb.) A terveken gyakran nincsenek megadva a szereléshez szükséges méretek, azokat a helyszínen, ill. a tervről lépték alapján kell meghatározni.

• Egyes tervezési alapadatok, komfortadatok hiánya (friss levegő mennyisége, belső hőmérsékletek, zajszintek stb.), melyek ismerete nélkül pl. a gépkiválasztások megfelelősége sem ellenőrizhető. Ide tartozik még az is, mikor a tervező kiírja a pontos géptípust, de „elfelejt” megadni néhány fontos műszaki adatot azért, hogy ne lehessen egy másik gyártó azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező berendezésével helyettesíteni, kiváltani.
Az épületgépész tervezők jelentős része bizonyos üzleti érdekeltség mentén dolgozik. Ebből adódóan egyes személyekhez nagy biztonsággal a tervdokumentáció megismerése előtt hozzárendelhetők bizonyos gyártmányú nagyberendezések. Ez természetesen nem kifogásolható, de néha tanúi vagyunk olyan görcsös ragaszkodásnak, melynek nincsen műszaki alapja, sőt az üzemeltetési költségek és bekerülési/létesítési költségek tekintetében szembe megy a megrendelő érdekeivel.

• Az energiatakarékosság, energiahatékonyság elvei alig jelentkeznek a dokumentációkban. Különösen érthetetlen ez olyan esetekben, mikor az építtető kivitelezői fölvetésre nyitottnak, érdeklődőnek bizonyul, sőt még bizonyos anyagi „áldozatra” is kész. A kivitelezési időszakban a ritka kivételektől eltekintve azonban már nincs idő a tervezői alapkoncepció megváltoztatására, az ezzel járó módosítások, új tervek kidolgozására. Az alternatív energiaforrások felhasználása mellett még az egyszerűen tervezhető és kivitelezhető hővisszanyerési lehetőségek kicsit alaposabb átgondolása, alkalmazása is ritkaságszámba megy.

• A leggyakoribb és kivitelezés szempontjából legbosszantóbb tervezői hiba a különböző munkanemek közötti egyeztetések hiánya. Annak ellenére, hogy az egyeztetéseket igazolni hivatott aláírások legtöbbször meg is vannak, a tényleges egyeztetések elmaradása azonban a tervekről is, de legkésőbb a kivitelezés során jelentkező ütközések alkalmával egyértelműen megállapítható. Talán meglepőnek tűnik, de itt nem kizárólag a már szinte unalomig emlegetett gépész-villamos, gépész-építész/belsőépítész szerkezet ütközéseit kell említeni, hanem az épületgépészeten belüli különböző rendszerekét is (pl. lefolyóvezeték és légtechnikai vezeték). Amint egy épületgépészeti tervezési munkát több személy és külsős altervező(k) végeznek, akkor jelentősen megnő az egyeztetések hiányából adódó ütközések száma. Kritikus helynek számítanak a gépészeti és villamos vezetékek közösen használt függőleges aknái, valamint irodaépületek esetében a folyosók, közlekedők álmennyezet fölötti terei. Ebből adódóan néha sikerül elérni, hogy gépész és villamos munkanemet együtt, elhelyezési méretekkel ellátva tartalmazó metszetek készüljenek ezekről a területekről. Néhány generálkivitelező egyszerűen próbál megoldást keresni az ütközések következtében jelentkező és a tervezőktől legtöbbször a gyakorlatban „behajthatatlan” többletköltségek elkerülésére azáltal, hogy egy frappánsan megfogalmazott mondatot helyez el az alvállalkozóival kötendő szerződéseibe, továbbá minden munkanem kiviteli terveit minden alvállalkozójával átveteti, és ezekre való hivatkozással a jelentkező ütközések elkerülésének műszaki és anyagi terheit alvállalkozóira hárítja. Az ún. ütközésvizsgálat ma már egy rendelkezésre álló lehetőség (szoftver), de tényleges alkalmazásával csak ritkán találkozunk. Ennek valószínűleg anyagi okai vannak.

• Egyre gyakrabban tapasztalhatók szövegesen megfogalmazott felelősség-áthárítások a terveken vagy a műszaki leírásban: pl. a kivitelezőnek kötelessége a tervek minőségi és mennyiségi összevetése az egyéb tervanyagokkal, és köteles észrevenni minden mennyiségi és minőségi tervezési hibát. A kivitelező természetesen kötelességszerűen elvégzi a kapott tervdokumentáció fölülvizsgálatát, de egyáltalán nem mindegy, hogy észrevételei között csupán kiegészítéseket igénylő kisebb hiányosságokat, vagy pedig számottevő, esetleg koncepciót is érintő, láthatóan rosszul összerakott tervre, egyeztetések elmaradására utaló hiányokat is kénytelen megfogalmazni.

• Szinte általános, hogy a gépészeti automatika az épületgépész és az elektromos tervdokumentációkból rakható össze. Nagyon ritkán jelenik meg külön tervfejezetként. Ezzel kapcsolatban óhatatlanul fölmerül a kérdés, vajon az alacsony tervezési díjra való törekvés miatt nem készül külön automatikaterv? Tapasztalható, hogy a gépész és az elektromos tervező a saját műszaki leírásában, a költségvetési kiírásában próbálja meghatározni az elvárt, megkívánt követelményeket. (Ilyenekkel találkozhatunk: „légkezelő komplett automatikával”.) Az elektromos tervezők kiírnak egy jól-rosszul megbecsült kábelmennyiséget, a gépészeti elosztót „félig készre” tervezik, a többi a kivitelező feladata. Nyugatra és dél-nyugatra tekintve a tervezési gyakorlatban az automatika pontosan nyomon követhető a kapcsolási rajzokon, valamint egy nagyon részletes műszaki leírás formájában, rögzítve az összes védelmi, szabályozási, vezérlési és beállítási követelményt. Az épületgépészeti automatika itthon is külön tervezést igényelne. Ez a dokumentáció foglalkozzon a terepi elemektől kezdve a szabályzókon keresztül a kábelezés, a gépészeti erőátviteli és automatikaszekrénnyel.

• Az üzemeltetői szempontok figyelmen kívül hagyása a tervezés során. Hiányzik az olcsó üzemeltetési költségre való törekvés a gépkiválasztásoknál. Sokszor nincsenek biztosítva az egyes berendezések biztonságos megközelítésének, szervizelésének, rendszeres karbantartásának fizikai feltételei. Az építésztársadalom által csúnyának, és így minden áron eltakarandónak minősített egységek „eltüntetése” rendre a későbbi üzemeltető kritikáit eredményezi.

• Nagyon ritkán tapasztalható, pedig hasznos lenne az épületgépész alaprajzokon megjelölni a tűzszakasz-határokat. A kivitelező számára segítséget jelent, mivel nem kell a létesítmény tűzvédelmi műszaki leírásában keresgélnie, továbbá a szerelést végző szakember is könnyedén ellenőrizheti és tervezheti a tűzszakaszok határán történő átlépéskor alkalmazandó egységek, speciális lezárások, tömítések elvégzését.

• Jól használható, és bonyolultabb légtechnikai rendszerek esetében szinte nélkülözhetetlen a tervezők által gyakran „elfelejtett” szellőzési rendszerek kapcsolási vázlata.

• Hosszú, egyenes csőszakaszoknál gyakran hiányoznak a kompenzátorok, nincs megtervezve a fix megfogások helye/módja.

• Ritkán készül kazánházi és gépházi alaprajz és metszetek nem egyvonalas ábrázolással, kidolgozással.

• Gyakori hiba a nem áttekinthető, zsúfolt terv, főként alaprajz.

• Legtöbbször hiányzik a műszaki leírásból a megtervezett rendszer működésének ismertetése.

• A tűzvédelmi és füstmentesítő gépészeti rendszerek műszaki leírása és specifikációja gyakran hiányos, a vonatkozó költségvetési kiírás sem egyértelmű.
• Az esetenként alkalmazandó, megvalósítandó akusztikai védelem megoldása a tervdokumentációban nincs műszakilag konkrétan megfogalmazva, ezzel gyakorlatilag azt a kivitelező felelősségébe utalják a tervezők.

• Hidraulikai átgondolatlanságok is előfordulnak néha. Például abban az esetben, amikor frekvenciaváltós ventilátor és szivattyú alkalmazását az adott rendszer nem igényli, akár arra is gondolhatunk, hogy a tervező ezekkel szeretné biztosítani a nem kellő alapossággal megtervezett rendszerek beszabályozhatóságának a lehetőségét.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul