Szakági legendák?
2012. december 11. | e-gépész | | 4 |
Tényfeltárás a villamos munkarészek elhanyagolása ügyében című dolgozat feladat alapú támogatással készítésének rövid beszámolója
Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara, VILLAMOS SZAKCSOPORT
A mások által helyettünk, jogosulatlanul elvégzett vagy el nem végzett munka egyrészt piacvesztéssel jár, másrészt rosszul előkészített projekteket, szakmaiatlan megoldásokat eredményez. A villamos szakági munkarész mostohagyerek, egyre elhanyagoltabb. Véleményünk szerint ez a jelenség jól tetten érhető az építési engedélyezési terveknél, az engedélyezési eljárás során.
Pályázatot készítettünk, hogy általa pénzügyi és erkölcsi támogatással a végére járhassunk a felvetésnek. A feladat meghatározásához az MMK Cselekvési Programban készen kaptuk az ötleteket, gondolatokat:
- "a területi kamarák feladata az önkormányzati együttműködések kezdeményezése"
- "helyi mérnökök foglalkoztatásának elősegítése"
- "a mérnök társadalom az épített környezetért felelősséget viselő"
- "kimeneti követelmények és a mérnök kamarai jogosultságok szinkronizálása"
- "el kell érnünk, hogy minden alkalmazó egyformán értelmezze a kamaránkra vonatkozó jogszabályokat"
A nyertes pályázatban vállalt feladat elvégzésére munkacsoportot alakítottunk, feltártuk, megismertük, értelmeztük a jogszabályi hátteret, kidolgoztunk az adatgyűjtő lapot, s felkértünk 10 eljáró hatóságot az együttműködésre. Adatgyűjtést folytattunk 100 engedélyezési eljárásba történő betekintéssel, majd ezeket az adatokat feldolgoztuk, kiértékeltük.
A számok magukért beszélnek:
- tervezői jogosultság rendben: 26/100
- villamos szakági rész egyáltalán nincs: 30/100
- kifogásolható, vagy használhatatlan szakági munka: 44/100
- közműegyeztetés nincs rendben: 13/100
- összehangolt tűzvédelmi és szakági munkarészek: 25/100
- kiviteli terv szükségességére vonatkozó előírás nélküli határozat: 30/100
A jogszabályi háttér alapján nem lehet vita tárgya, hogy a létesítés villamos szakági érintettsége esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak jogosultsággal bíró szakági tervező által készített villamos szakági - nem rajzi, csak írásos - munkarészt is kell tartalmaznia, esetleg azt az építész munkarészbe ágyazva.
Helyszíni vélemények
- a 37/2007 ÖTM rendeletből ez nem olvasható ki,
- a kamarai szabályozást nem ismerjük;
- az építési engedélyezési terv nem villamos terv;
- nem vagyok villamos ember, honnan kellett volna tudnom, hogy ez ekkora badarság („a kijáratmutató vészvilágító lámpa fényforrása sárgán villogó legyen”);
- a generál tervező nyilatkozott...
A szakági munkarész hiánya az engedélykérelemkor a Generáltervező felelőssége, amit esetleg jogosulatlan és szakszerűtlen munkavégzéssel igyekszik palástolni. Arra is adódott példa, hogy az aláíró lapon a jogosultsággal rendelkező szakági tervezők is szerepeltek aláírás és a tervcsomagban tényleges szakági munkarész nélkül. Azt nem tudjuk, hogy ezekben az esetekben milyen mértékben volt partner az Építtető.
Az engedélyezés után a szakági hiányosság már nem csak a Generáltervező felelőssége. Az Engedélyező Hatóság különböző módon értelmezi ezt a problémát, de sehol sem szankcionál.
A közmű egyeztetések elvégzésével nincs probléma, esetleg az abban leírtak betartásával, de most ezt nem vizsgáltuk.
A tűzvédelmi és a villamos szakági műszaki leírás, ha már mind a kettő elkészült, nagy gyakorisággal összhangban van. Adott esetben egy-egy alapos tűzvédelmi leírás enyhíti a villamos szakág hiányát.
A kiviteli terv készítésének kötelezettségét jogszabály villamos paraméterhez köti. Az építési engedély Határozatok típusmegoldásai közül a jellemzők:
- az építési engedélyezési tervben meghatározott műszaki tartalommal összhangban lévő kiviteli terv készítését írja elő;
- a kivitelező felelősségi körébe utalja, hogy jogszabályi kötelezettség esetén tervellenőrzött kiviteli tervből folytathat kivitelezést;
- nem rendelkezik kiviteli tervvel kapcsolatban;
- előírja, hogy az építési műszaki terv feleljen meg a 37/2007 ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról - 5. számú mellékletében foglaltaknak;
- kiviteli terv készítését minden esetben előírja;
- kiviteli terv készítését feltételesen, vonatkozó jogszabálytól függően írja elő és a jogszabály értelmezését Építtetőre bízza;
- 191/2009 Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről jogszabályra hivatkozva teljes körű kiviteli tervet ír elő, illetve a limit alatti esetekre meghatározza, hogy a kiviteli terv az építés engedélyezési dokumentációból és a költségvetésből áll.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a legendák nem legendák: valós tény, hogy a villamos szakági munkarész nem kap kellő figyelmet, aminek eredményeként megvalósulhatnak olyan beruházások, melyeknél az engedélyezési eljárás során fél szó nem esik a villamos szakági feladatokról, kiviteli terv pedig - esetenként akár jogkövető módon - nem készül.
Miskolc, 2012. november 11.
Kozaróczy Kornél
a szakcsoport elnöke
Elérhetőségek:
3518 Miskolc-Pereces, Csajkovszkij u. 93.
46/402-452, 30/43-6-34-06
kozaroczy.mernokiroda@chello.hu
iroda@kozaroczy.hu
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Nagy Gábor | 2012. dec. 13.
Kedves Kornél! Mindenek előtt gratulálok a korrekt, alapos és részletes úttörő munkátokhoz. Ismerve a "hivatalok" működését, különösen ki kell emelnem, hogy komoly és értékes munkát végeztetek. Azonos piacon mozgunk, így megerősíthetem, hogy az épületgépészet hasonlóan mostohagyerek, tehát az arányok is hasonlóan alakulnak a régiónkban, de hasonló jelzéseket kapok az ország más területein dolgozóktól is. Az kiváltó okok és eljárások is szinte azonosak, de azért érdemes lenne egy kicsit jobban ezek mögé is vetni néhány pillantást; - az első ok szinte természetesen a piszkos anyagiak. A megbízást elnyerő - általában építész - generáltervező, úgy gondolja, hogy az ő járandóságát csökkenti, ha a kötelezőkön (tűzvédelmi, munkavédelmi, újabban akadálymentesítés) kívül további szakági tervezőket von a feladat megoldásába. Meg sem kísérli megértetni a megbízóval (mert sajnos sokszor Maga sem érti), hogy a szakági tervezők tevékenysége nem többlet kiadás, hanem a beruházás szempontjából nagyon komoly megtakarítási lehetőség az építtető számára. Fel sem merül Benne, hogy ezzel a megbízóját BECSAPJA. - a második ok is részben az elsőre vezethető vissza; a generáltervező úgy gondolja, hogy ő ismeri annyira a villamos és gépész szakterületet, hogy csak felesleges bonyodalmat okoz egy szakági tervező. Úgy véli, hogy többletmunkát okoz Neki, hogy a szakági szempontokat is kerülgetnie kell a saját munkájában, ezért inkább "megoldja csípőből" pl. másolástechnikával ollózással, fel sem merül benne, hogy ez bizony szimpla LOPÁS, ráadásul sokszor használhatatlan - a harmadik ok pedig az a köztudatba sajnos tévesen, de mélyen beivódott kényszerképzet, hogy minek ide ennyiféle mérnök, ha nem kötelező, majd egy jó kivitelező megold mindent. Sajnos vannak erre is bőven példák, ráadásul egyes kivitelezők előszeretettel táplálják ezeket a tévhiteket. Ez a legfőbb probléma napjainkban a pályázatíró cégekkel is: nem értenek a műszaki területekhez, de úgy gondolják, hogy elég, ha konyítanak egy kicsit az építési előírásokhoz, a többit meg majd megoldják a pályázaton nyertes kivitelezők. No ez ami napjainkban a legkártékonyabb jelenség. Mindegyik érvre számtalan elrettentő példával tudnék szolgálni, terjedelmi okokból most inkább nem tenném. Helyette csak arra biztatnék mindenkit, ne csak legyintsen ezekre a jelenségekre - hiszen ez a mi bőrünkre megy, hanem adjon hangot véleményének. Ha sokan mondjuk, akár halkan - hogy ez így nem jó -, sokkal messzebbre jutunk, mintha csak időnként magányosan kiabálunk... Ezért végzett nagyon hasznos munkát Kornél és csapata, kövessük hát minél többen a jó példát! NG
Kozaróczy Kornél | 2012. dec. 12.
Kedves Zoárd! Az adatösszegzőből kiderül az összetétel.
Zoárd | 2012. dec. 11.
Külön teszem meg a megjegyzésem az építésengedélyezési eljárások gépészeti fejezetével kapcsolatban. A tapasztalatom a következő: Szélhámos megoldás: Nincs gépész, generál vagy nem készít, vagy összeollóz más dokumentumokból egy műleírást. Csak érzésből, bizonyítani nem tudom, családi házaknál 60%, nagyobb projekteknél 15%. Fél-szélhámos megoldás: Építész tervező csütörtökön felhív, hogy pénteken bead egy nyolc lakásos társasházat építésengedélyezésre, dobjak át neki egy műleírást. Tapasztalat alapján 15-25%. Szürke megoldás: A jó és a fel-szélhámos közötti variációk, tapasztalatom szerint ez teszi ki a projektek 50%-t. A jó megoldás: Időben megkapjuk a felkérést, együtt tudunk az építésszel és a többi szakággal dolgozni az épület kialakításán, ki tudjuk alakítani a gépészeti rendszereket, vissza tudunk hatni az épület kialakítására meg tudjuk korrektül adni a gépészeti helyigényeket, az aknákat, időben be tudjuk szerezni a közmű tájékoztatókat. Tapasztalatom szerint a munkák legfeljebb 10% ilyen. Legdurvább esetem egy 6000 m2-es kulturális közösségi épület volt. Mi csak a kiviteli tervre kaptunk megbízást, engedély már meg volt. Az engedélyezési tervhez volt ugyan gépész műleírás, de abban 1200 kW fűtési igény szerepelt, kiviteli tervben elég volt 400 kW, a szellőzés műleírásban több rendszer volt felsorolva brutális légmennyiségekkel, mint ami a MÜPA-ban van, de az épületben nem volt szellőző gépház, igaz volt egy 40 m2-es kazánház. Hűtésről elfelejtettek szót említeni az épületben, természetesen a hűtőgépnek sem volt helye. A hatóság szerintem a szakági fejezeteket csak kipipálja. Valjuk be, nem is értenek hozzá. Kis anegdotám: A régi 2006 előtti időkben is volt már fajlagos hőveszteség értékre előírás, amihez készítettem egy egyszerű excell táblázatot. Nagyon szép volt, csak a végén el elírtam a mértékegységet. Úgy gondoltam, hogy csak akkor fogom kijavítani, ha valaki szóvá teszi. Nos, tíz év alatt, míg el nem jött a 2006-os új előírás soha! senki! nem tette szóvá!
Zoárd | 2012. dec. 11.
Elképesztően szomorú adatok. Kiváncsi lennék gépész szempontból hogy állunk!? A felsorolt 100 tervből azért jó lett volna tudni, mennyi volt a családi ház és mennyi a komolyabb, mondjuk legalább 10 lakásos társasház.
