e-gépész online szaklap

Épületgépészek által elkövetett hibatípusok III.

2012. október 27. | e-gépész | |  5 |

Közeledünk a végkifejlethez, az immár harmadik kérdés értelmezése után írónk koncepciója szerint az első kettőre is helyes választ kaphatunk.

Az ábrán látható AB és BC és DE és EF csőszakaszok 1”-osak, vagy nagyobbak. A „T” egy termosztatikus szelep, ami a BC áramlási szakaszban van.

Ön szerint melyik a helyes válasz az alábbi kérdésre?

Ugyanolyan fűtési előremenő hőmérséklet mellett, ugyanolyan panelházi szobában, egy teljesen elzárt (tehát nem * állásba tekert, hanem teljesen elzárt) termosztatikus szelep mellett, a fenti radiátor hány százaléknyi hőmennyiséget tud leadni maximálisan egy 3-as állásba tekert (tehát a kb. 20...22°C-ra beállított) termosztatikus szelep mellett működő radiátorhoz képest?

A válasz: az ilyen radiátor maximálisan leadott hőmennyisége csak kb. 5% alatti tud lenni

B válasz: az ilyen radiátor maximálisan leadott hőmennyisége csak kb. 15% alatti tud lenni

C válasz: az ilyen radiátor maximálisan leadott hőmennyisége csak kb. 25% alatti tud lenni

D válasz: az ilyen radiátor maximálisan leadott hőmennyisége akár kb. 50% is lehet

a kérdést feltette: Homor Miklós

Utóirat:
A Kérdés 1-re és a Kérdés 2-re még azért nem küldtem szét a legjobb választ, mert többen lennének akik még nem értenék meg. Előbb még tisztáznunk kell ennek a Kérdés 3-nak az energetikáját is, és amikor ezzel végeztünk és mindenki felfogta és megértette, akkor adom majd meg a Kérdés 2, majd utána a Kérdés 1 megoldását is.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2012. nov. 6.

Sajnos a mai kollégák már csak szivattyús rendszereket ismernek, a gravitációs áramlások bekerültek a süllyesztőbe - Én se terveztem soha gravitációs fűtőrendszert-. A részterhelések, szabályozási pontatlanságok, rendszer veszteségek nagyon gyakran ezekből a természetes gravitációs hőelvitelekből és a kisléptékű résveszteségekből jönnek össze. Ezeket nagyon nehéz számolni. Egyrészt fel kell ismerni a mechanizmusát a rendszernek, másrészt érezni kell, hogy mi az amit már úgyse tudunk kiszámolni. Ilyen például az előző példában a DE szakaszban áramló hideg és meleg fűtővíz keveredése, hőátadása, ami nyílván csökkenti a radiátor hőleadását. Ezt például Én elhanyagoltam az ellenőrző számításnál, de érzésből úgy gondolom, nagyságrendileg nem befolyásolja a végeredményt.


Zoárd | 2012. nov. 6.

Az 1"-os keresztmetszeten simán létre jön a ki-be áramlás. Ráadásul a belépő melegvíz a radiátoron belüli első függőleges csövön felszáll és a többi radiátoron belüli csövön pedig lefolyik alulra, majd az alsó gyűjtő cső alsó felében kilép. Bármilyen hihetetlen, de a radiátorok egy 90/70/20-as méretezési rendszernél a térfogatáramra annyira nem érzékenyek, hogy ha a méretezési térfogatáram leesik a felére, a radiátor még a teljesítmény 85% leadja, ha a térfogatáram a 20%-ra esik, még akkor is leadja a méretezési teljesítmény 60%!! A térfogatáramnak a 15%-ra kell leesni, hogy a hőleadás a névleges teljesítmény 50%-ra essen. Ez egy 1000 W-os radiátornál mindössze 6,45 liter/óra. Ez a réfogatáram az 1"-keresztmetszet felében mindössze 0,0075 m/s, azaz egy zsázad m/s sincs!! Azaz, ez a térfogatáram vidáman ki-bemegy az 1"-os alsó csatlakozáson! A hajtóerő a radiátor felső és alsó részében keletkező sűrüségkülönbségből adódó nyomáskülönbség, ami ez esetben egy 600 mm-es kötésmagasságú radiátornál ~200 Pa. Szóval összességében a radiátor teljesítmény még az 50%-t is bőséggel meg fogja haladni!


Ákos | 2012. nov. 1.

Nem értem miért adna ne bármit is a radiátor ha teljesen elzárom az áramlást. Esetleg a csőfalon történő áramlással melegszik valamennyit a csatlakozó részén. Tehát az 5% körüli a jó válasz.


Zoárd | 2012. okt. 31.

Megerőszakoltam magam és számoltam. Egy 1"-os azaz 25 mm belső átmérőjű bekötésen létrejön ki/be áramlás alul a radiátorba. A belépés az első csőszakaszon feláramlik a radiátor felső részébe, a többi szakaszon lemegy és alul visszafolyik a függőleges 1”-os vezetékbe. Mivel a radiátorok nem nagyon érzékenyek a térfogatáram csökkenésre az az abszurd helyzet jön elő, hogy amikor elég magas az előremenő hőmérséklet bizony az 50% is igaz lehet, sőt még ennél sokkal nagyobb is lehet a teljesítmény. A számítás nagyon érzékeny az előremenő hőmérsékletre, (előremenő és visszatérő közötti sűrűség különbség hajtja a rendszert, a csökkenő hőmérséklet esetén négyzetesen csökken a sűrűség különbség) azaz mivel panel épületekben külső hőmérsékletkövető az előremenő fűtővíz hőmérséklete átmeneti időben ez bőven lecsökkenhet az 50% alá (csak ekkor már senki se veszi észre a túlfűtést). Pontosan modellezni nagyon nehéz lenne, igazából mérni kell, a függőlegesben lévő vízsebesség nagy, nem biztos, hogy ki tud fordulni belőle a fűtővíz, azaz ebben az esetben lehet hogy jobban kihűl a radiátor, azaz aki ilyet tervez és szerencséje van, még működhet is a dolog. Tanulság: Korszerűsítésnél ez a megoldás helytelen, csak az osztó szelep, kilépő torló szeleppel kombinálva működik elfogadhatóan.


Juhász István | 2012. okt. 31.

Amennyiben a T termosztatikus szelep 1/2"-os, vagyis több mérettel kisebb, mint a cső, akkor mindegy, hogy hová csavarjuk. A belső hőmérséklet szinte nem is változik. Saját tapasztalat! A szoba hőmérsékletét a radiátor méretének változtatásával lehet csak "szabályozni".

Facebook-hozzászólásmodul