Épületgépészek által elkövetett hibatípusok II.
2012. október 16. | e-gépész | | 3 |
Ön szerint mi a hibája (energetikailag) az itt található elvi kapcsolási rajznak? Sajnos nagyon sok épületgépész alkalmaz ilyen megoldást, de Homor Miklós szerint ez így nem jó! Még akkor sem jó (energetikailag), ha sok-sok gyártó gyárt ehhez hasonló hőközpontot, amelyeknél egyetlenegy burkolat alatt ugyanilyen kapcsolat van a felső kazán és az alatta lévő indirekt bojler között!
Természetesen a bojler-szonda és a váltószelep elektromosan megfelelően van rákötve a kazánra.
Megemlítem, hogy most nem arra gondolok, hogy a váltószelep jobb lenne a visszatérőben.
Igen, szerintem jobb lenne, de az még nem energetikai hiba!
És nem is arra gondolok, hogy a bojler hőcserélőjét fordítva kellene bekötni (előremenővel alulról), mint ahogy az egyik gyártó javasolja. Ezen persze lehetne vitatkozni!
Szerintem így jó ahogy rajzoltam, mert így ellenáramban működik a csőkígyós hőcserélő. De most ne ezen vitatkozzunk!
Mert mindezeken túl van egy még jelentősebb energetikai HIBA! Mi lehet az?
A kérdést feltette: Homor Miklós épületgépész, szolár-szakértő
Utóirat Homor Miklóstól: A Kérdés 1-re még azért nem küldtem szét a legjobb választ, mert többen lennének akik még nem értenék meg. Előbb még tisztáznunk kell ennek a Kérdés 2-nek majd a Kérdés 3-nak az energetikáját is, és amikor ezekkel végeztünk és mindenki felfogta és megértette, utána adom meg a Kérdés 1 megoldását.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Kardos-Kunszt Ferenc | 2012. nov. 3.
"Véletlenül" van a garázsunkban egy leszerelt - egyébként hibátlan - Ferroli Domina falikazán. Visszacsapószelepet nem találtam benne, továbbá átfújható mindkét irányban a fűtésköre, tehát biztosan nem kapott visszacsapószelepet a beépített szivattyú. Amennyiben ez általános szokás a kazángyártóknál, akkor Baumann úrnak nagyon igaza van, a szelep AB-B nyugalmi állásánál (ez valószínűsíthető, mert akkor egész nyáron nem kell egyet sem váltania a szelepnek)a kazán állandó gravitációs üzemű radiátorként működik, fűti a kéményt, télen is, meg nyáron is. Amennyiben mégis AB-A lenne az alapállása a szelepnek, akkor is lehet gond, mert a hőcserélő alsó csonkjától (Bv pont)áramlás indulhat el a sűrűségkülönbség miatt pl. az emeleti radiátorok felé, de a kazán felé is. Ennek megakadályozására a legköltséghatékonyabb módszer 1-1 db visszacsapószelep a Be és Bv pontokon. Más körülmények közt, 6 méter feletti szintkülönbségnél (pince és emelet közt) a visszacsapószelep már nem segít, a gravitációs áramlás képes azt megnyitni. Vitatkozni érdemes HM azon megállapításán, hogy a váltócsap (ez nem szelep, itt nincsen szabályzás) jobb helyen lenne a visszatérő ágban. Akkor az előremenő ágban lenne a "T" idom, amin keresztül a tároló felső csonkján lévő magasabb hőmérsékletű víz egész nyáron vígan fűtené a magasabban lévő radiátorokat. Pont olyan hibát okozna, mint amelyre a huncut kérdések feltevése mögötti szándék mutat. Olvasva HM utóiratát - magam sem tudom miért - egy idézet jutott eszembe, Rejtő Jenő írta valahol: ”Eddig beképzelt voltam, de most már tökéletes vagyok…”
Fazakas Miklós Fe | 2012. okt. 24.
A HMV hőmérsékletének állandó értéken tartásához ez a rendszer jelentős energiát használ fel, elsősorban nyáron: Az állandó HMV hőmérséklet fenntartásához, a HMV tartály hővesztesége miatt a kazánnak a nap folyamán sokszor kell felmelegítenie a primer vízkört, az 1-2 Celsius fokos HMV hőmérséklet csökkenés hatására. Ilyenkor a primer vízkör felmelegítésére fordított hő komoly veszteséget képes generálni, ami jelentős nyári gázszámlákhoz vezet. Megoldás lehet egy programóra beépítése, amely a HMV felhasználástól függően, például napi 1 x 1 vagy 2 x 1 órára korlátozza a HMV tartály fűtési idejét. A napkollektoros HMV rásegítés ezt a problémát szinte teljesen kiküszöböli, mert a napkollektor éppen nyáron képes arra, hogy a HMV tartály hőmérsékletét állandóan a gázkazán bekapcsolási hőmérséklete felett tartsa, így egy gyújtóégő nélküli gázkazánnak a nyári hónapokban közel nulla lesz a gázfogyasztása. Fűtési idényben a primer vízkör általában meleg, tehát alig kell felfűteni a HMV előállításhoz. Fűtési időszakban, sokszor a primer kör hővesztesége, sőt a HMV tartály hővesztesége is hasznos hő, mert fűti az egyébként is fűtendő épületet. Ha az előre menő primer fűtővizet az ábra szerint kötjük be, akkor a tartályon belül, függőleges irányban jelentős hőmérséklet különbségek alakulnak ki. Ezt azonban a gázkazánok többé-kevésbé képesek kompenzálni azzal, hogy HMV elvétel folyamán az alsóbb kevésbé meleg vizeket, mintegy átfolyó rendszerben képesek felmelegíteni, a kívánt hőfokra. Ebben a kapcsolásban kisebb lesz a tartály hővesztesége, mint fordított bekötés esetén, de jelentős HMV igények esetén, a HMV hőmérséklet csökkenést a felhasználók érezni fogják. Szerintem a bekötés helyes iránya a felhasználók számától, a használat módjától és a tartály méretétől függ. Ha például a HMV felfűtéshez hosszabb idő áll rendelkezésre, és az elvétel rövid idejű és intenzív, akkor a fordított bekötés lehet az eredményesebb.
Baumann József | 2012. okt. 17.
Lehet, hogy bakot lövök, de talán az a baj, hogy a bojler alul helyezkedik el. Kikapcsolt állapotban a felhajtóerő által kialakulhat egy olyan áramlás (, ha a váltószelep a B állásban van), ami a bojler meleg vízével fűti a kazán hőcserélőjét, ami a kéményen keresztül erősen hűl.