e-gépész online szaklap

Nem először a 7/2006 TNM rendeletről

2012. október 5. | e-gépész | |  12 |

Olvasónk kérésére, Zöhls András kollégánk segítségével mellékeljük az energetikai rendelet hatályos állapotát, bejelölve a lényegesebb változásokat.

Ezek a változások inkább bosszúságot okoznak, mint örömöt. Először is ebben a formájában mindössze 4 hónapig lesz érvényes, erre a rövid időre kell átalakítani a számítási programokat.

A változások nem alapjaiban érintik a rendeletet: kibővítették a hőszivattyús és a szilárd tüzelésű hőtermelők, valamint a hűtőgépek táblázatait, adtak egy összefüggést a nem 20 °C-ra fűtött épületekre, megváltoztatták a primer energia átalakítási tényezőket.

Az érvényesség körét változatlanul nem sikerült összehangolni a végrehajtási rendelettel.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

A belügyminiszter 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelete
az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zöhls András | 2012. okt. 11.

A szóban forgó részről nehezen tudok mást mondani, mint hogy sületlenség. Nem jó, nem rossz, hanem értelmetlen, semmi keresnivalója ebben a jogszabályban. Még tervezet formájában, ezen a lapon is, tavaly októberben számos kritika érte, amire a kamara által a rendelet átdolgozására felkért kollégák személyesen sohasem válaszoltak, sértődöttségüket az őket megbízó kamara alelnöke, Kovács István mediálta, nem sok sikerrel. Nézzük a részleteket. Az inkriminált V. rész nagyjából négy oldalas, ebből az első oldal zömét egy nehezen használható táblázat tölti ki, ami öt (a több százból miért pont ez az öt, nem tudom) helyiségtípus téli-nyári belső hőmérsékletével foglalkozik. Lakóépületek huzamos tartózkodási helyiségeinél télen 20-25°C, az egyéb helyiségeknél 16-25°C értékkel számol. Elég széles tartomány, és nem részletezi a dolgokat. Sokra nem megyünk vele. Óvoda, pláne klimatizált óvoda, kevés épül napjainkban, de ebből a táblázatból tudhatjuk, ha lenne ilyen, szerintük nyáron 23-26°C-t kéne tartani benne. Ma inkább valami olyasmit gondolunk, hogy 5-6°C-kal lehet hűvösebb odabent, mint odakint, 36°C kánikulában elég a 30°C belső hőmérséklet. A következő tétel a légtechnika. Én még nem láttam olyat, hogy valaki az egy főre jutó friss levegő mennyiséget a tevékenységtől függetlenül, egységesen, pláne tizedes pontosságra adja meg. Az sem túl gyakori, hogy a többlet levegő mennyiségét a burkolatok és berendezések (parkett, függöny, szék) formaldehid és ammónia emissziójával számítanák. A munkahelyek levegőtisztaságával, illetve kémiai biztonságával, kicsit komolyabb formában a 25/2000, és a 3/2002 EüM rendelet foglalkozik. Itt csak a helyet foglalja. A szellőzés kérdése még egyszer felbukkan, szintén hasonló komolytalansággal, pl. a légcsatornák megengedett tömörségére vonatkozó táblázat a valóságban nem ajánlás, ahogy a szöveg írja, hanem a tömörségi osztályok definíciója. Az ”A” osztályt ma már jó érzésű ember aligha ajánlja. Hőtermelők: ”Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt, gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni.” Mit mondjak, nesze semmi fogd meg jól. A fűtésre vonatkozó bölcs intelmek egy bizonyos méretre értelmezhetők, ahol még létezik a kondenzációs kazán, ahol a jobb hatásfok miatt valóban van értelme a kazánból kilépő fűtővíz hőmérséklet csökkentésének. Nagy tétel még a fejezetben a beszabályozás kérdése. Itt egyértelműen térfogatnövelő szerepet tölt be, a négy oldalon belül nem kevesebb, mint négyszer szerepel ez a mondat: ”a … rendszereket a beszabályozási terv alapján kell (kötelező) beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni”, és ötször ez: ”a mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell.” A fentiekben csak csipegettem a fejezet szakmai esetlenségeiből, de értelmes mondatot a szöveg egészéből is nehéz lenne kibányászni. Amúgy minek is, hiszen ez a rész inkább egy új épületre vonatkozó szelíd ajánlás, nincs köze az épületenergia minősítéshez. Abban ugyanis az egyes gépészeti megoldásokat pontozzák, és ha valaki túl sok büntető pontot szed össze, azt számítás alaposan leminősíti. Ebben a részben viszont nincs szó erről, ha valaki mondjuk nem 25,2 m3/h egy főre jutó szellőző levegőt tervez, hanem 20-at, vagy 30-at, annak önmagában (főleg a nem lakó-, iroda- és oktató épületek esetén) nincs semmi következménye. Hogy egy meglevő épület fűtési rendszerét annak idején hidraulikailag hogyan szabályozták be, ellenőrizték-e "szúrópróbával a mérési pontok minimum 10%-át", aligha lehet ma megtudni, de mindegy is, hiszen az sem szerepel a besorolás számításában. Sarkítottan fogalmazva, itt egyszerűen kockázatkerülő, megélhetési rendeletalkotásról volt szó, bátran lapozzunk át rajta. Önmagában ez nem gond. A probléma az, hogy az eredeti rendeletben lett volna bőven javítani, kiegészíteni való, amivel a kamara által felkért kollégák egyáltalán nem foglalkoztak.


Török Zoltán | 2012. okt. 10.

Kedves Zoárd! Nem sok hozzáfűzni valóm van,de szemléletet kéne váltani. Ha valakik nem kezdik el az összezárást akkor tényleg nem lesz munkánk. T.Z.


Zoárd | 2012. okt. 10.

Kedves Török Zoltán! Ha összefogunk és olyan dolgokat követelünk a tanúsításhoz ami nem lesz meg az Építtetőnek, akkor keres majd más, engedékenyebb tanúsítót. Nem több, hanem kevesebb munkánk lesz. Ez csak akkor fog megoldódni, ha elenőrzi valaki a tanúsításokat, majd ellenőrzik a tanúsító tanúsítáját és ki tudja hol áll meg az ördögi kör. Ha a tanúsításnak korrektebb köze lenne a valós üzemeltetési költségekhez, akkor a talán a tanúsító maga is jobba vigyázna arra mit ad ki a kezéből. Elképzelem, amint egy 50-100 eFt-os tanúsítást azzal kezdek, hogy a tisztelt Megrendelő készíttessen el 500 eFt-t külöünböző beszabályozási jegyzőkönyveket....


Zoárd | 2012. okt. 10.

Én azt látom, hogy az épületek 90%-nál - de lehet, hogy a 99%-nál - semmilyen beszabályozást nem készít a kivitelező. A kérdés jellemzően akkor merül fel, amikor nem működik magától a rendszer. Ilyenkor megkeresik a tervezőt, hogy gubanc van, nem jó tervet készített. Ilyenkor megkérdezem, hol a beszabályozási jegyzőkönyv? A válasz néma csend, jellemezően nem is értik mit kérek. Ilyenkor derül ki, hogy nincs is beépítve a strang szabályozó a rendszerbe, miért, mert drága. Legutóbbi gyöngyszemem az volt, amikor a gépész projekt manager azt válaszolta, hogy van beszabályozási nyilatkozata. Kérdeztem, az mi, mert Én ilyenről még nem halottam. Mint kiderült, lenyilatkozták, hogy a terv szerint beszabályozásra került a rendszer, ami persze nem volt igaz, hisz éppen a beszabályozatlanság miatt voltunk bejáráson. Nos, ezzel csak azt akartam mondani, hogy beszabályozási terv ide, vagy oda, nem készül beszabályozás. Következés képen egy energetikai jogszabályban előírt beszabályozási jegyzőkönyv nem fogja meghatni a sem a kivitelezőt, sem a műszaki ellenőrt – hogy is megy át a dolog a műszaki ellenőrön (??) – sem az építtetőt. És ez csak a fűtés, légtechnikában sokkal nagyobb a káosz.


Fázmán József | 2012. okt. 10.

Ezért van a Kamara, ezért is van. Mindenkinek sok teendője van még, beszéljünk akár mezei tagról, a tagozatokról vagy a Kamara elnökségéről. Vannak eredmények is, melyeknek örülhetünk, ilyen például a MÉDI-val kapcsolatos legutóbbi fejlemény. Gratula mindenkinek, aki ebben résztvett, megérdemlik. De vannak elintézetlen, a körmünkre égett ügyek is, például annak elérése, hogy a kamarán kívül ne vezessen, ne vezethessen senki az országban saját különbejáratú (és egyébként jogszabályellenes) mérnöki jogosultsági rendszert, listát. FJ


Török Zoltán | 2012. okt. 9.

Tisztelt Uraim! Annyit tennék az 1. sz melléklet kiegészítéséhez, hogy igen ez egy bujtatott terv készítési kötelezvény, de senki nem fogja számon kérni ha csak azok az épületgépész végzettségű kollégák össze nem fognak és tanúsításkor meg nem követelik a mellékletben foglaltakat. Azon sírunk hogy nincs munkánk, hiszen leírták, hogy kell beszabályzási terv és azt csak gépész tud csinálni. Az hogy kicsit "itt-ott" hiba van rendeleteben, azért vagyunk mérnökök, hogy a hibákat kijavítsuk és azért van a Kamra, hogy érdekeinket képviselje. Nem kéne a koloncon veszekedni, bár mindenki véleményét szükséges meghallgatni, és az egyéni érdeket, sérelmeket félre tenni T.Z.


Fázmán József | 2012. okt. 9.

Az "elriasztásra" naivitás várni: egyre többen és egyre egzotikusabb végzettséggel szeretnének tanúsítók lenni. A jogosultsági szabályok sajnos nagyon megengedőek, egy bennfentes szerint azért, mert a jogalkotók nem szakember része nemes egyszerűséggel megijedt attól, hogy nem lesz elég tanúsító. Hát lett elég... alulképzett is meg olcsó is. Ilyet az ötvenes években csináltak utoljára, mikor mindenáron kellett a káder a kitelepítettek, elüldözöttek és emigrálók helyére. Elnézésést a sarkított véleményért, de sajnos ez az igazság. FJ


Zoárd | 2012. okt. 9.

Szerintem a mellékletnek egy szerepe lehet. Elriasztani a nem épületgépész tanúsítókat ettől a pályától. Kérdés sikerül-e ez, vagy, nagy nyugodtan tovább lépnek a kollégák a problémákon. Eddig is átléptek számtalan kérdésen annak ellenére, hogy fogalmuk sem volt arról miről is szól, például az 1K és 2K-s termosztatikus szelep. Egyébként a melléklet nem teljesen zavaros, inkább csak azt lehetne mondani, hogy a gépészeti tervezési szempontokból szemezget, persze a teljesség igénye nélkül, ami végül is badarsággá alakul, mivel egy két előírás értelmezhetetlen, ha például nincs is mögötte gépész rendszer. A lényegen persze még koncepciójában sem lép előre a jogszabály. Továbbra is egy olyan besorolás lesz a számítás végeredménye, aminek nincs köze az épület valós üzemeltetési költségeihez! Márpedig az emberek ezt szeretnék látni, és nem azt, hogy az energia politika hogy akarja segíteni a távfűtést, vagy mitöl lesz az összes lakásban n=0,5 1/h légcsere.


Fázmán József | 2012. okt. 9.

A rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, tanúsításáról szól. Kötelezően betartandó a "zavaros" melléklet is, ugyanakkor jogosan felvetődhet a gyanútlan felhasználóban, hogy mit tegyen, mit tehet ebben az esetben? Figyelmen kívül hagyja vagy betartja józan szakmai meggyőződése ellenére? Ráadásul kőkemény épületgépészeti kérdésekről van szó, amelyekkel a nem ilyen végzettségű tanúsítók nem tudnak mit kezdeni. stb. Kis túlzással elmondható, hogy a módosítás után a rendelet továbbra is jó pár sebből vérzik, amiket "kezelni kellene. FJ


Fázmán József | 2012. okt. 8.

Meg az ellenkezője is...


Zöhls András | 2012. okt. 8.

Törődjünk bele, az 1. Melléklet végére újonnan bekerült teljes V. rész, aminek a 4.2 pontjára Fázmán József hivatkozik, szakmailag értékelhetetlen, innen-onnan összeollózott, szövegkörnyezetükből kiszakított táblázatok zavaros halmaza, amik sehogyan sem kapcsolhatók egy épületenergetikai számításhoz. Egy aprócska jó hír, ez a rész (és ezt jeleznem kellett volna a kigyűjtésben) csak 2013. január 9-én lép hatályba. Addig meg még bármi is történhet.


Fázmán József | 2012. okt. 8.

A 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet mellékletének 4.2. pontja a fűtési rendszerek beüzemeléséről, beszabályozásáról rendelkezik. Mindezeket terv, pontosabban beszabályozási terv nélkül lehetetlen elvégezni. Ez a gyakorlatban "fű alatt" a központi fűtés terv készítését teszi kötelezővé? Mert az én olvasatomban erről van szó, ami alaposan felforgatná az aktuális gyakorlatot. FJ

Facebook-hozzászólásmodul