e-gépész online szaklap

Január 1-től árazatlan költségvetés is kell

2012. január 23. | e-gépész | |  1 |

Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek a közbeszerzés megkezdését megelőző 1 évnél nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatosan felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Kötelező elem a Közbeszerzési törvény szerinti árazatlan költségvetési kiírás.

Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Nagy Gábor | 2012. jan. 30.

A meglehetősen bonyolult szabályozást végigrágtam egy általam fontosnak tartott szempontból: Tételes költségvetést (árazatlan költségvetést) készíthet-e tervezői jogosultsággal nem rendelkező személy? Nem jutottam megnyugtató eredményre, ugyanis ilyen tiltást nem találtam, ugyanis a rendeletben sehol nincs összekapcsolva a tervezés és a költségvetés, mint egymástól elválaszthatatlan feltételrendszer, arról már nem is beszélve, hogy mi épületgépészek mindannyian tudjuk, hogy kiviteli szintű terv nélkül tételes költségvetés nem készíthető) és EZ NAGY BAJ! Ez ugyanis a mérnöki munka deklarált leértékelése. Mostanában egyre többször kapunk olyan felkérést tervezési ajánlattételre, amikor a már nyertes pályázat megvalósítását elnyert kivitelező keres bennünk tervezőt. A feladat általában ugyanaz: van egy tételes költségvetés, van egy engedélyezési terv szintű építész terv, készítsük el az épületgépészeti kiviteli tervdokumentációt. Megtekintve a kapott anyagot kiderül, hogy a kapott "pályázaton nyertes" tételes költségvetésnek szinte köze nincs a tervezési feladathoz, túlméretezett méregdrága a kazán, de sem szabályozó sem kazánházi szerelvények már nincsenek a költségvetésben, alkalmatlan csőanyag és szerelvénytípusokat tartalmaz, komplett szakági fejezet pl. szellőzés-hűtés kimaradt belőle és még hosszan sorolhatnám. Mindannyian tudjuk, hogy a nagyon kevés építési projektek megszerzéséért öldöklő kűzdelem folyik, vagyis a nyertesnek sincs általában tartaléka, amelyből a kimaradt, elrontott költségvetés miatti többleteket ki tudná gazdálkodni. A kivitelező már a pályázat készítése során beárazta a költségvetést, nyilván nem sok mozgásteret hagyhat saját magának. Vagyis abban válik legjobb szándékai ellenére is érdekeltté, hogy a feladatot minél olcsóbb anyagokkal és minél kevesebb ráfordítással, vagyis csőd nélkül ússza meg (azt látjuk, hogy ez egyre többeknek mégsem sikerül). Ebbe az ördögi körbe kényszerül a tervező is, ha más munka híján ilyen rosszul előkészített beruházásban tud csak munkához jutni, és ha hajlandó prostituálódni. Összefoglalva: A teljes beruházási folyamatban senki sem jár jól. Mindez csupán azért történik, hogy a pályázat készítése során megspórolják az építési beruházások szerintem legfontosabb alapfeltételének számító kiviteli terv szintű terv készítését, vagyis a mérnöki munkát! De ez kinek éri meg?

Facebook-hozzászólásmodul